Bár Magyarország szívesen részt vesz az ukrán gabona tranzitjában, a Rail Cargo nem gondolja, hogy a mostani ad hoc üzletek miatt érdemes lenne a vasúti kapacitásokat bővíteni.
Az igények 8 százalékával boldogulunk
Áprilisban a többszörösére növekedett vasúton továbbított ukrán gabona magyarországi tranzitforgalma az elmúlt év azonos időszakához képest – írja a növekedés.hu. Ám ez is eltörpül az ukrán igények mellett. A fekete-tengeri kikötők kiesése miatt ukrán részről akár évi ötmillió tonna gabona magyarországi továbbítására is lenne kereslet. Ennek megvalósíthatóságát most leginkább a kis átrakókapacitás akadályozza, de vasúti vagonból és jól közlekedhető vasútvonalból sincs elég az országban.
A magyar határon a szélesről a keskeny nyomtávra való átrakáshoz napi bő 1000 tonnányi gépi és raktárkapacitás áll rendelkezésre, azaz éves szinten mintegy 400 ezer tonnányi gabona megmozgatásával lehet kalkulálni az ötmillió tonna helyett. Az ukrán vasúti igazgatóság elnöke és az ukrán kereskedelmi miniszterhelyettes már áprilisban arra kérte a szomszédos országokat, hogy indítsák el az ukrán határ túloldalán a szükséges átrakó- és terminálépítéseket, mondván, ezekre a létesítményekre a háború után is szükség lehet. Felmerült a gabonaszállító vonatok gyártásának szükségessége is.
Mi van, ha felszabadulnak a kikötők?
Csakhogy az új gabonaszállító vagonok beszerzése hosszú folyamat, 1,5-2 év, mire az új eszközök munkába állhatnának, eközben akár fél éven belül is rendeződhet a kikötők helyzete. Vagyis a vasutak számára – nemcsak Magyarországon – kockázatot jelentene egy ekkora befektetés. Kovács Imre, a Rail Cargo Hungaria igazgatóságának elnöke a növekedés.hu-nak elmondta, hogy meggyőződése szerint a mostani ad hoc üzletek miatt Záhony körzetében nem érdemes hosszú távra szóló beruházásokba kezdeni.
