Fontos hír az ukrán repceterület nagysága, de csak egyetlen tényező a hazai árakra ható tucatnyi más esemény között. Vegyük sorra őket!
Az élelmiszerek világpiaci ára eddig csaknem 30 százalékkal nőtt tavaly óta. A bioüzemanyag-gyártás az élelmiszer-előállításra is használt repce, kukorica, búza, cukorrépa stb. termésének mindössze 4,4%-át igényli. Az olaj- és kőolajtermékek árának emelkedésével mégis ezek az élelmiszer-alapanyagok drágultak leginkább. Ezért nagy a nyomás az európai döntéshozókon, hogy változtassanak a bioüzemanyag-politikán. Mint lentebb látni fogjuk, az árakat illetően ennél nagyobb hatású események is történnek a világ színpadán.
Nagy repcevásárlók Európában
Európában a legfőbb bioüzemanyag-felhasználó Németország. Az évi mintegy 3,5 millió tonnás repceterméséből 3,2 millió tonnát üzemanyagnak dolgoz fel. Mivel összesen 9 millió tonna repcemagra van szüksége 4,5 millió tonna biodízel legyártásához, ezért 6 millió tonnányi magot importálnia kell. 2014-ben, amikor még a saját termésük 6,2 millió tonna volt, lényegesen jobb volt a helyzetük, pedig már az a gazdasági modell is az importra épült. Ma Németország az uniós tagállamokból kaparja össze a repceszükséglet nagyobbik részét, ezen felül még cc. 800 ezer tonna mag behozatalára kényszerül az EU-n túlról. A belgák, a franciák és a hollandok nagyjából ugyanennyi repcét importálnak a világpiacról, így a négy ország együtt közel 3,2 millió tonna olajmagot szállít be a közösség területére.
Hatalmas repceterület Ukrajnában
A teljes uniós import nagyjából 3,5 millió tonna repce, nagyobb részt Ukrajnából szerezte be eddig a közösség (cc 2 millió tonnát). Itt a háború miatt a tavaszi vetések a legfontosabb növényekből csak félig sikerültek, viszont az ősziek közül a repce betakarítható területe 45 százalékkal (!) 1,4 millió hektárra nőtt, ami bőven kompenzálja a várható 10-15 százalékos hozamcsökkenést. Utóbbi a növények gyengébb kiszolgálása, kevésbé sikeres aratása, szállítása és raktározása miatt várható. Kérdés még a termés kijuttatása az országból.
Stagnáló uniós kínálat
Eközben az EU-ban az előzetes becslések szerint ugyan 5 százalékkal nőtt az olajnövények területe, de ez fél százalékot sem fog emelni a várható termésmennyiségen, amit 31 millió tonnára várnak. Ennek oka szintén a növények gyengébb színvonalú kiszolgálása a magas műtrágyaárak miatt. Az augusztusi szállítású repce a párizsi MATIF-on most 851-853 eurót ér tonnánként, emelkedik a jegyzése. Ez hazai viszonyok között nagyjából 258-259 ezer forintos árszintnek felel meg.
Tucatnyi nyitott kérdés augusztusig
A repce árára leginkább három tényező hat: a kőolaj árának alakulása, a többi olajnövény hozzáférhetősége, az ukrán repce kiszállítási üteme.
A háború és ezzel kapcsolatban az uniós energiapolitika alakulása oda-vissza hatással van a kőolaj árára. Vajon tényleg át kell állnunk a norvég forrásokra vagy az LNG-re? Ha igen, milyen gyorsan? Tényleg megszűnik a biokomponensek kötelező bekeverési aránya az üzemanyagokba? Mikor lesz vége a háborúnak, hogyan alakul a fogyasztás? Mikor szűnik meg a kiviteli tilalom az indonéz pálmaolajra?
Utóbbi kérdés különösen fontos. A világ legnagyobb pálmaolaj-exportőre április 22-én elégelte meg, hogy az étolaj belső fogyasztói ára 50 százalékkal drágult egy év alatt, ezért exporttilalmat rendelt el. Most óriási a nemzetközi nyomás Jakartán, hogy gondolja meg magát. Ami a repce árát illeti, az indonéz döntésen sokkal több múlik, mint az unió bioüzemanyag-politikáján.
