A Covid okozta logisztikai problémák, valamint az árak miatt hosszú távon hiány lehet növényvédő szerekből. A járvány nemcsak az ellátási láncok, az áruellátás szétzilálásában hatott a mezőgazdaságra, hanem egy meglepő analógiával is. Ugyanúgy alaptalan előítéletek terjedtek el az emberek gyógyításában, mint a növényvédő szerek bevetésében.
Ma már ott tartunk, hogy a Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarának azt kell megértetnie a laikus nyilvánossággal, meg a sajtóval, hogy a növényorvosok, a gazdák nem ártani akarnak, hanem számukra ugyanúgy az élelmiszer-biztonság a fontos, mint a fogyasztók számára… Dr. Labant Attilával, a kamara ősszel megválasztott új elnökével beszélgettünk.
A kérdés már az, egyáltalán milyen szer marad…
– Egy éve még arról szóltak az év eleji növényvédelmi tematikájú interjúk, hogy hogyan lehet majd elérni az EU kibocsátás- és növényvédőszer-csökkentési célszámait. Azóta szinte új világban élünk, ahol már semmi nem ugyanolyan. Mielőtt a részletekbe mennénk, két személyes kérdésből az első: októberben választották meg a kamara elnökének. Számított rá, hogy ilyen nehéz időkben kell majd helytállnia?
– Az, hogy a növényorvosi hivatás komoly kihívások előtt áll, már jó ideje tudható. Az Európai Unióban évek óta szigorodnak a növényvédőszer-felhasználás szabályai. Amióta a növényvédőszer-hatóanyagok felülvizsgálata során a kockázatalapú szabályozást a veszélyalapú szabályozás váltotta fel, a növényvédelmi fórumok egyik fő kérdése, hogy egyáltalán milyen hatóanyagok maradnak a kezünkben. A szerpaletta beszűkülése több kultúra esetében már erősen érezteti hatását, és ebbe az állóvíznek korántsem nevezhető helyzetbe lépett be új elemként az európai zöld megállapodás. Az ott megfogalmazott célok csak komoly szemléletbeli változással érhetőek el. E változások menedzselése mind szakmailag, mind jogilag komoly kihívás, ezért is volt rendkívül megtisztelő, mikor Dr. Tarcali Gábor elnök felkeresett azzal, hogy a következő tisztújító közgyűlésen jelölnének az elnöki posztra. Hosszas gondolkodás után igent mondtam, és szeptember végén a közgyűlés bizalmát is sikerült elnyerni, így októberben felállhatott az új elnökség. Az azóta eltelt fél évben azonban a vártnál is jobban felpörögtek az események. Hosszú évek várakozása után szinte közvetlenül, az elnökség felállását követően jutottunk hozzá ahhoz a forráshoz, amit a hazánkban fellelhető történelmi távlatú növényvédőszer-hulladék megsemmisítésére irányoztak elő. Így remélhetőleg hamarosan a termelők raktáraiban hosszú évek óta elfekvő lejárt szavatossági idejű növényvédő szerek ártalmatlanítása is lezajlik, illetve vannak megyék, ahol a munkálatok már be is fejeződtek. Decemberben hirdették ki a növényvédelmi tevékenységet szabályozó rendelet módosítását, amely több nagy horderejű változást hozott. Az, hogy a jövőben az integrált növényvédelem alapelveinek betartása nem elérendő cél, hanem kötelezettség, eddig túlságosan nagy visszhangot nem váltott ki, ugyanis a figyelem jelenleg főként az elektronikus permetezési napló bevezetésére irányul. Jelen pillanatban is gőzerővel dolgozunk azon, hogy az elektronikus permetezési napló bevezetése minél kevesebb adminisztrációs terhet rójon a gazdálkodókra és a növényorvosokra. Rendkívül felgyorsult a permeteződrónokkal kapcsolatos szabályok változása is, január-februárban több jelentős akadály is elgördült ezek legális alkalmazása elől, de sajnos még korántsem az összes. Az elmúlt bő egy hónap eseményei pedig elképzelhető, hogy egy csapásra felülírják az eddigi terveket, elképzeléseket.
Fel kell adni, hogy mindenki meggyőzhető…
– A másik félig személyes vonatkozású kérdés: amikor megválasztották, azt nyilatkozta, hogy a növényvédő szakma nagy társadalmi ellenszélben dolgozik, mert el kell hitetni az emberekkel, hogy senki sem akarja megmérgezni őket. Majdnem olyan ez, mint amikor az orvosok próbálták megnyugtatni a tömegeket, hogy a Covid-vakcina nem halálos DNS-fegyver… Tényleg ilyen rossz a helyzet?
– Sajnos ezen a téren sem sok okunk van optimizmusra. A már korábban említett folyamatok, a hatóanyag-kivonások, az európai zöld megállapodás mind egy társadalmi nyomás eredményei. Egy olyan társadalomé, amely mára nagyrészt elszakadt az agráriumtól. A tudás helyét sok esetben sajnos átvette a meggyőződés, hogy a növényvédő szerek egyértelműen károsak, alkalmazásuk elsősorban a gazdálkodó kényelmét és profitját szolgálja. A koronavírus-járvány lefolyását körüllengő információs és dezinformációs dömping nagyon jó párhuzam. Az ott tapasztaltak rávilágítottak arra, hogy mely vitákat, párbeszédeket kell lefolytatni, és melyeket nem szabad. Úgy gondolom, azt az ideát egyelőre fel kell hogy adjuk, hogy a társadalom széles rétegeinek véleményét befolyásolni tudjuk, ehelyett meg kell céloznunk a fiatalokat és a valóban tudatos fogyasztókat. Eléjük kell tárnunk a pro és kontra érveket, meg kell ismertetnünk őket az alapfogalmakkal és kockázatokkal. De legfőképp meg kell értetni velük, hogy a növényorvosok mögött komoly szakmai felkészültség van, és döntéseik meghozatala során a környezetvédelmi és élelmiszer-biztonsági szempontok elsődlegesek. Tehát a növényorvosnak az élelmiszer-biztonság fontosabb, mint a termésbiztonság.
Minél szélesebb körben meg kell ismertetni az integrált növényvédelem fogalmát, és tudatosítani a fogyasztókban, hogy az integrált termesztésből származó termék élelmiszer-biztonsági szempontból akár kisebb kockázatú is lehet, mint a biotermesztésből származó. A másik forró pont a beporzók védelme. Sajnos a társadalom nagy része minden méhpusztulásért a növényvédő szereket tartja felelősnek, ugyanakkor a valóságban a vizsgált méhelhullásos esetek töredékében sikerült csak ok-okozati összefüggést kimutatni az elhullás és valamely növényvédő szeres kezelés között.
– Még annyit az előző kérdéshez, hogy mit tud és mit akar tenni a szakma annak érdekében, hogy eljuttassa a tudományos bizonyítékokat, meggyőző élelmiszer- és termelésbiztonsági érveket a laikus nyilvánosság felé?
– Meg kell találni azokat a csatornákat, melyeken keresztül a hiteles információkat el tudjuk juttatni a célközönségnek. Hogy milyen formában és kiken keresztül, az még nem körvonalazódott, de vannak ígéretes próbálkozások. Több kolléga aktív a közösségi médiában. Podcastok, oldalak, zárt és nyitott csoportok foglalkoznak a témával, sok esetben nagyon igényes tálalásban. Ezek azonban egyelőre sajnos a saját szakmai közeghez szólnak, a társadalom széles rétegeihez nem jutnak el. A médiajelenlétünket mindenképpen növelnünk kell a hagyományos és az online platformokon. Hosszú távon gondolkodva nagyon fontos lenne a tájékoztatást minél fiatalabb korúak számára kezdeni. A legcélszerűbb volna a témát az alap- és középfokú oktatásban a tanterv részévé tenni, a vonatkozó tananyagot növényvédelmi szakemberekkel lektoráltatni. Továbbá egy középiskolákban lefolytatott iskolai tájékoztató kampány is hasznos lehet.
– A koronavírus-járvány és az ellátási láncok sérülései számos területen alapanyag- és áruhiányt okoztak a műtrágyától a növényvédő szerekig. Pár hónapja például gyomirtószer-hiánytól tartott a szakma. Mennyire működnek most az ellátási láncok ezen a téren? Kell-e számítani hiányra vagy jelentős áremelkedésre?
– A kollégák jelzései alapján kisebb elakadások, zavarok vannak az ellátásban, de ezek csak részben tudhatóak be a globális ellátási lánc zavaraként, részben a váratlan keresletnövekedésre vezethetők vissza. A zöldítés szabályainak március végi változására reagálva a termelők sok parlagterületet napraforgóval terveznek elvetni, ami olyan keresletnövekedést eredményezett a preemergens gyomirtó szerek piacán, amire a gyártók nem voltak felkészülve. Azonban a tavaly elindult folyamatok világszinten ellátási problémát okozhatnak. A magas nyersanyag- és energiaárak miatt átmenetileg leálló gyártás hosszú távon akár hiányhoz is vezethet, a termékek drágulását pedig saját bőrünkön is érezzük.
A kényszer lendületet adhat a precizitásnak
– A megugró műtrágyaárak miatt számítani lehet a kijuttatott mennyiségek csökkenésére, és várható, hogy a tápanyagpótlásban is szerepet kapnak ezek a mikrobiológiai, mikroalga- és más készítmények. Ön számít rá, hogy fokozott mennyiségeket juttatnak ki a nitrogénkötés, a foszformobilizálás, szervesanyag-bontás, növényi hormonok mennyiségének növelése érdekében?
– A tápanyag-utánpótlás területén is komoly változásokra kell felkészülni. Egy éve még azt gondoltuk, hogy a Green Deal által megfogalmazott 20 százalékos műtrágyafelhasználás-csökkentés fogja jelenteni a fő kihívást. Ám ami tavaly ősz óta történt a termésnövelő anyagok piacán, arra nem lehetett felkészülni. A helyzet pozitív hozadéka, hogy azok is rákényszerülnek az okszerű tápanyag-gazdálkodásra, akik eddig a jogszabályok által megengedett maximumot juttatták ki. A történtek a precíziós gazdálkodás elterjedésének is adhatnak egy plusz lökést, de nagyon sok visszajelzés érkezik arról is, hogy előkerültek a fiókokból az oda elsüllyesztett tápanyag-gazdálkodási tervek. A gazdálkodók egy része most látja elérkezettnek az időt, hogy adjon egy esélyt a környezetkímélő szemléletű tápanyag-utánpótlásnak. A műtrágyadózisok csökkentésével ideig-óráig lehet eredményes termelést folytatni (főleg foszforral és káliummal jól ellátott talajokon), de a tápanyagokkal nem optimálisan ellátott növényzet a környezeti stresszre is érzékenyebben reagál. Márpedig kijelenthetjük, hogy az időjárás sem vette a kegyeibe a gazdálkodókat az elmúlt években. Itt lépnek be a képbe az ön által említett készítmények, amik plusz tápanyag biztosításával, a talajszerkezet javításával, a növények kondíciójának javításával segítenek a kultúrnövényeknek átvészelni a nehéz időszakot.
A mikrobiológiai készítmények piaca az elmúlt években folyamatosan nőtt, és a jelen folyamatok tükrében vélhetően tovább fog nőni. A talajélet-javítás és harmonikus tápanyag-utánpótlás szempontjából a legoptimálisabb természetesen az istállótrágya lenne, amiből sajnos erősen korlátozottak a készletek. De jelentősen megnőtt a kereslet az egyéb alternatívákra is. Egyre többen érdeklődnek, hol lehetne hígtrágyához, szennyvíziszaphoz, vagy biogázüzemi fermentléhez jutni. Amellett, hogy ezek használata szigorú szabályokhoz kötött, elérhetőségük is véges.
– Az ellátási és áremelkedés okozta problémák után jött ráadásul az oroszok háborúja, ami katasztrofális helyzetet okoz a műtrágya- és gabonaexport terén. Ez felerősítette, sőt, úgy látszik, csaknem eldönti azokat a vitákat, amiket a Green Deal, a Farm to Fork meghirdetése óta folytat szakma és politika arról, lehet-e drasztikusan csökkenteni 2030-ig a műtrágya- és növényvédőszer-felhasználást. Mit gondol, a jelen helyzetben van esélye annak, hogy az unió hosszú távon kitart szigorító, termeléskorlátozó előírásai mellett?
– A célok kihirdetésekor nyilvánvaló volt, hogy ezzel Európa lemond az élelmiszer-önellátásról. Ez szerintem nagyon sok szempontból hibás döntés. Hiába termelek biztonságos élelmiszert alacsony környezeti terhelés mellett, ha azt az átlag európai polgár képtelen lesz megfizetni, az unión kívülről érkező növényi termékek esetében pedig nem fognak azok a szigorú élelmiszer-biztonsági és környezetvédelmi normák érvényesülni, amik az itt megtermelt élelmiszerek esetében biztosítottak. Európának az elmúlt pár évtizedben nem kellett szembenéznie élelmiszerhiánnyal, az átlag európai polgár fejében meg sem fordul, hogy nem lesz mit enni. Persze ettől messze vagyunk, de az orosz-ukrán konfliktus, az inputanyagárak emelkedése, az energiaválság rávilágított arra, hogy annál sérülékenyebb az ellátási lánc, minél több külső tényező hat rá. Az EU célja pedig jelen helyzetben elsődlegesen az élelmezésbiztonság megerősítése kell hogy legyen, amely egyelőre felülírhatja a zöldcélokat.
Jönnek a drónok, nagy az információigény
– Mit tart az elnöksége legjelentősebb kihívásának és a legfontosabb feladatának mondjuk a következő két évben?
– Egyre kevesebb hatóanyaggal, egyre kisebb mennyiségben alkalmazható növényvédő szerrel eredményes gazdálkodást megvalósítani komoly szakmai kihívás. Az eddigieknél sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az integrált növényvédelem alapelveire, különösen a nem kémiai védekezési módok alkalmazására, az előrejelzésre. Továbbá ki kell használnunk a precíziós gazdálkodásban rejlő lehetőségeket, de legfőképpen olyan komplex gondolkodásra kell ösztönözni a gazdálkodókat és növényorvosokat egyaránt, ahol a növényvédelem már a termőhelyismeretnél és fajtaválasztásnál kezdődik. Ebben nagy szerep hárul a növényorvosi kamarára, hiszen az alapfokú növényvédelmi alapképzés, valamint az alap- és felsőfokú végzettségűek továbbképzése kamaránk feladata. A növényorvosok tájékoztatása az újonnan megjelenő technológiákról is komoly szakmai feladat. Óriási az érdeklődés a drónok mezőgazdasági alkalmazása iránt. Ám amíg a monitoringdrónok legális használatának kérdése többé-kevésbé tisztázódott, a permeteződrónok esetében még sok a tisztázandó kérdés, és gyakran túlzóak az elvárások. Talán már az idei évben lehetőség lesz legálisan drónnal növényvédelmi kezeléseket végrehajtani, de még így is évekbe fog telni, mire a gyakorlati tapasztalatok alapján a permeteződrónok elfoglalják az őket megillető helyüket a növényvédelmi technológiában.
A másik komoly technológiai váltás a talajművelés területén van. Az elmúlt bő egy évtizedben a gazdálkodók figyelme egyre inkább a talaj felé fordult. Egyre gyakrabban alkalmaznak talajkímélő művelést, egyre többen hagyják el a szántást, ami egy nagyon jó tendencia. Azonban az erre az útra lépő gazdálkodók teljesen új növényvédelmi kihívásokkal találják szemben magukat. Úgy tűnik ugyanis, hogy a talaj igényei és a növényvédelem igényei közt létezik egy nagyon nehezen feloldható ellentmondás, ami sokakat eltántorít a váltástól. Kellő információ hiányában meg sem kezdik a technológiai átállást, vagy visszatérnek a konvencionális talajműveléshez. Óriási az információigény a gazdálkodók és növényvédelmi szakemberek részéről az új talajművelési rendszerek növényvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Továbbá évek óta dolgozunk az elektronikus vényrendszer minél szélesebb körű elterjesztésén is. És ez csak pár kiragadott példa volt azokra a technológiai változásokra, amelyek menedzselése szakmailag és jogilag is komoly kihívás mind rövid, mind hosszú távon. Jelenleg a legsürgetőbb feladat a történelmi növényvédőszer-hulladék felgyűlt készletei megsemmisítésének levezénylése, valamint az elektronikus permetezési naplóval kapcsolatos egyeztetések lefolytatása. A rövid távú célok között szerepel még az oktatások, továbbképzések rendjének átgondolása, valamint azoknak a csatornáknak a kialakítása, amelyeken keresztül a szakmai és nem szakmai közönséget is elérhetjük, illetve a tagságot minél több információval elláthatjuk. Az elnökség ezzel párhuzamosan folyamatosan dolgozik egy olyan stratégiai terv kialakításán, amely hosszabb időszakra előre kitűzi az elérendő célokat. A legfontosabb cél azonban az, hogy a növényorvosok társadalmi és szakmai megítélése tükrözze azt a szaktudást, amely mögöttük van, és amellyel hozzájárulnak a lakosság biztonságos élelmiszerrel történő ellátásához.
Kohout Zoltán
