Már a háború híre is elbizonytalanítja a piacokat, és felborítja az árkalkulációkat. Mit javasol a Kukorica Kör bankár-szakértője?
Mit figyeljünk a zűrzavarban?
A háborúnak már az előszele is súlyos árhatásokkal járt. A kitörés óta pedig teljes a zűrzavar az agrárpiacokon – írja a Kukorica Kör honlapján Fórián Zoltán. A szakmai egyesület alapítója egyben az Erste Agrár Kompetenciaközpont vezető agrárszakértője is, aki szerint a mostani helyzetben 4 dologra kell odafigyelniük a termelőknek.
A tartósan magas árak egyben lehetőség is
Fórián Zoltán először is hangsúlyozza: a hazai mezőgazdaság külkereskedelmének 0,7-1,7 százaléka bonyolódott Ukrajnával mindkét irányban. A külkermérleg nekünk kedvező, de nem is mi, hanem a tágabb térség: Európa, illetve a Földközi-tenger térsége és a Közel-Kelet, Afrika sínyli meg, ha nem érkezik ukrán és orosz gabona, műtrágya, takarmány-alapanyagok és más alapvető termékek. „A háború hatásai között több potenciális és már valóra vált tényezővel kell számolni. A műtrágyák árai már éppen kezdtek korrigálni, amikor beütött az újabb krach, és ismét beláthatatlan szárnyalásba kezdtek. Több globális agrár nagyhatalom szembesül műtrágyaellátási nehézségekkel és a költségelőnyök elolvadásával a magas műtrágyaárak miatt. A következmények még nehezen beláthatók, de a termelés csökkenését és a tartósan magas terményárakat előre kell vetíteni. Ismét fontos téma lett az élelmiszer önellátás”, mutat rá a szakember.
Készlet, tápanyag, türelem és felértékelődés
Fórián Zoltán szerint most 4 dolgot kell megfontolnia a termelőknek. Az első a készletek felértékelődése. „Legyen az euró, termény, vagy inputanyag, a készletek felértékelődnek, és felértékelődik a tárolási képesség, a raktározással kapcsolatos szaktudás is”, írja. Ugyancsak még fontosabbá válik az egészséges talaj, a tápanyag-utánpótlás hagyományos és alternatív lehetőségei. A harmadik javaslat a türelem: „Ne a csúcsokat és mélypontokat keressük, hanem a számunkra optimális árszinteket!”, vetíti előre a szakértő, hozzátéve: a válsághelyzetek felértékelik az agrártermékeket. A negyedik javaslat ma már nem új, de most még fontosabb: a hatékonyság növelése, az innovációs képesség fejlesztése egyre fontosabb életképességi tényezővé válik.
