Lassan egy éve, hogy hatályba lépett a családi gazdaságokra vonatkozó teljesen átalakult joganyag, amelynek kettős célja volt. Részben meg kellett hogy feleljen az Európai Unió elvárásainak: a vidékfejlesztési stratégia a vidéki térségek népességének el- és megtartásában kiemelt szerepet szán a családi birtokoknak. Ugyanakkor meg kell állítani azt az évtizedek óta megfigyelhető hazai tendenciát, miszerint a családi gazdaságok száma folyamatosan csökken. Mindezek mellett az őstermelők adózási szabályai is folyamatos változásban vannak. A jogszabályi átalakítással végső soron a gazdák életének egyszerűsítését kívánták elérni; az élet és az idő dönti el, hogy mindez hosszú távon sikerül-e.
Bár a statisztikát a legtöbben unalmas és bonyolult tudománynak tartják, sokszor a számok többek mondanak a szavaknál. A családi gazdaságokkal kapcsolatban pedig igencsak sokatmondó számokat említhetünk: a világon a 2010-es években 500 milliónál is több családi gazdaság volt, amelyek a mezőgazdasági üzemek 98%-át és az agrártermelés 56%-át adták. Mindehhez még érdemes hozzátenni, hogy az Európai Unióban 10,8 millió gazdaság működött ugyanebben az időszakban, amelyek 174,4 millió hektáron gazdálkodtak. Ezek 66,4%-a családi gazdaság volt (elsősorban Szlovéniában, Hollandiában és Írországban). Az európai átlagos birtokméret 16,1 hektár, a csak családi munkaerőt foglalkoztató gazdaságok 9,3 hektár átlagos méretűek (hazánkban 4,1 hektár), míg a fizetett munkaerőt alkalmazók átlagos mérete 148,7 hektár. A Központi Statisztikai Hivatal 2020-as Agrárcenzusa adatai alapján míg 2010-ben 351 ezer gazdaság volt hazánkban, addig tavaly már csak 234 ezer darab – főként az állattartással foglalkozó gazdaságok aránya csökkent jelentős mértékben (46%-ról 25%-ra tíz év alatt). Érdekes módon a gazdaságok mintegy harmada 2016-ban három megyében (Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar) koncentrálódott. A családi gazdaságokban a munkaerő-ráfordítás kettős szerkezetű: elsősorban nem fizetett családtagokat, néhány órás, illetve időszakos munkavégzést és állandó/fizetett alkalmazottakat is foglalkoztatnak. A 2010-es évek közepén mintegy 700 ezer családtag végzett nem fizetett mezőgazdasági tevékenységet (az arány 3-4 év alatt 29%-kal csökkent). Jelenleg a parlament által éppen elfogadott agráröröklési szabályokkal összefüggő adat, miszerint a családi gazdálkodók közel harmada 65 év feletti volt a 2010-es évek második felében, azaz a generációváltás (és ezzel az agrárdigitalizáció) szükséglete ezt az ágazatot is erőteljesen érinti. A családi gazdaságok fontos szerepet töltenek be a tradicionális élelmiszerek termelésében és az agrár-biodiverzitás megőrzésében. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének meghatározása szerint e gazdasági szegmens olyan mezőgazdasági üzemet jelent, amelyet egy háztartás működtet, és többnyire biztosítja a fenntartáshoz szükséges munkaerőt is. A hazai jogi szabályozás szerint az agrárüzem egy mezőgazdasági termelő által vezetett, közös gazdasági célt szolgáló termelőegységek összessége, amely működhet őstermelői, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező úgynevezett polgári jogi társaság (őstermelők családi gazdasága) formájában. A hazai családi gazdaságok a rendszerváltás idején kezdtek kialakulni, de az ágazat azóta is folyamatos mozgásban van: a szereplők száma ugyan csökkenő tendenciát mutat, de a Közös Agrárpolitika piacszabályozó és támogatáspolitikai eszközei e téren is jelentős támogatást nyújtanak. Szakértők azt is megjegyzik, hogy a csökkenés hátterében végső soron a családi gazdaságok fő sajátossága állhat, miszerint a termelés sokszor a jövedelemkiegészítést szolgálja, azaz ezen egységek gyakran elsősorban önellátásra termelnek, és csak a felesleggel jelennek meg a piacokon. A Magyarországon jelen lévő közel 23 ezer családi gazdaság és azok mintegy 80 ezer tagjának a sorsa az utóbbi időben a NAK szakmai figyelmének a középpontjába került, amiben közrejátszott egy magyar sajátosság; az EU országaiban nem ismert fogalom: az őstermelő – illetve az ő adókötelezettségük újraszabályozása.
Őstermelők 2022-től – túl a 200 000 Ft-os határon
Mezőgazdasági őstermelő az a 16. életévét betöltött, e tevékenységére nézve nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki saját gazdaságában mezőgazdasági és elsődleges feldolgozású élelmiszeripari termék előállítását vagy kapcsolódó kiegészítő tevékenységet végez. A mezőgazdasági őstermelő egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja is lehet, de az őstermelői tevékenységet nem folytathatja párhuzamosan egyéni vállalkozóként is. A családi gazdaságban egyéni vállalkozóként dolgozó személy őstermelő, ha azonban mégis egyéni vállalkozóként szeretne működni, akkor törlik az őstermelői nyilvántartásból. 2021. január 1-jétől megszűnt az őstermelői igazolvány, ami helyett az őstermelők egyedi azonosítása a FELIR-kódszámuk alapján történik. A FELIR az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer (közhiteles nyilvántartás), amelyet a Nébih üzemeltet, de az őstermelői regisztrációt az Agrárkamara végzi. Az őstermelői nyilvántartásban szereplő természetes személynek bármely adat megváltozásáról 15 napon belül értesítenie kell a kamarát. A főszabály alól kivételt jelent, ha a kiegészítő tevékenységéből származó éves bevétele meghaladja az őstermelői tevékenységéből származó éves bevételének negyedét, mert ebben az esetben a kiegészítő tevékenysége kikerül az őstermelői tevékenysége köréből.
A magánszemélynek az őstermelői nyilvántartásba vételhez adatnyilvántartó lapot kell kitöltenie, és ezen a lapon nyilatkozatot köteles tenni az agárkamarai ügyintézőnek (falugazdásznak) a következőkről:‑ rendelkezik olyan saját gazdasággal, amely alkalmas mezőgazdasági termelés és értékesítés végzésére;‑ rendelkezési jogosultsága van a termelési eszközök, a termelés szervezése és a termelés eredményének felhasználása felett;‑ folyamatosan és személyesen részt vesz a gazdaság, a termelési eszközök működtetésében.
A nyilatkozatnak tartalmaznia kell továbbá a saját termeléshez rendelkezésre álló (saját és bérelt) földterületek helyét, nagyságát művelési áganként, vetésszerkezetét, valamint az állattartását és az állattartásra alkalmas épületek adatait. Az őstermelői tevékenység végzéséhez a bevételek nyilvántartására szolgáló értékesítési betétlap kapcsolódik, amelynek igénylése azonban 2021. január 1-jétől már nem kötelező. Az őstermelők kétféle adózás közül választhatnak: az egyik a tételes költségelszámolás, a másik az átalányadózás. A tételes költségelszámolás módja nem változott idén év elején, ám az átalányadózással kapcsolatban számos változás várható még 2022 elejétől is. A mezőgazdasági őstermelőnek az őstermelői tevékenységéből származó bevételéből – függetlenül attól, hogy a jövedelmét milyen módszerrel állapítja meg – nem kell jövedelmet megállapítania, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét. Az éves minimálbér ötszörösének megfelelő éves bevétel átalányadózás esetén mentesül az adófizetési kötelezettség alól. Az éves minimálbér ötszöröse és tízszerese közötti éves bevételrész után alkalmazhatóak az átalányadózásra vonatkozó kedvező szabályok. A mezőgazdasági őstermelő az átalányadózást csak akkor alkalmazhatja, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér tízszeresét nem haladja meg. 2021. januártól az őstermelői tevékenységgel összefüggésben folyósított támogatások nem minősülnek bevételnek, így azok adómentessé válnak.
Az őstermelők családi gazdaságának legfontosabb szabályai
A magánszemélyek számára jelenleg két működési forma is rendelkezésre áll a mezőgazdasági tevékenység közös folytatására. Az egyik a közös őstermelői tevékenység, a másik pedig a családi gazdaság. Az átláthatóbb, egyszerűbb működés megteremtése érdekében 2021 januárjától azok az őstermelők, akik egymás közeli hozzátartozói, valamint e személyek hozzátartozói, a tevékenységüket végezhetik őstermelők családi gazdasága formájában. Közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha és a nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér. Hozzátartozónak minősül a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére és a testvér házastársa. Mivel erre az együttműködési formára a polgári törvénykönyv polgári jogi társaságra (tagjai önkéntesen tömörülnek egy engedélyezett cél elérése érdekében) vonatkozó szabályait kell alkalmazni, ezért az őstermelők családi gazdasága nem jogi személy. A tagok a polgári jogi társaságban is függetlenek maradnak (bár személyes közreműködésre kötelezettek), ráadásul a társaság nem rendelkezik különösebb vagyoni tőkével sem. Ezeknek az általános szabályoknak megfelelően az őstermelők családi gazdaságát legalább két, hozzátartozónak minősülő mezőgazdasági őstermelő létesítheti személyesen közreműködve, együttesen végzendő őstermelői tevékenység folytatása érdekében. Egy mezőgazdasági őstermelő csak egy őstermelői családi gazdaságnak lehet tagja. Ezt a formát a mezőgazdasági őstermelőkhöz hasonlóan nyilvántartásba kell vetetni a kamaránál. Az eljárás lényeges feltétele egy alapító szerződés megléte, valamint az, hogy előzőleg a tag a használatában lévő mező- és erdőgazdasági földeket, termelőeszközöket, továbbá a kapcsolódó vagyoni értékű jogokat közös használatba adja a tagsági jogviszony fennálltáig.
A szerződésben kötelező meghatározni a közösen folytatandó mező- és erdőgazdasági, valamint kiegészítő tevékenységet, továbbá a személyes közreműködés formáját is. Az őstermelők családi gazdasága tagjai egymással munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állnak, de a tagok bármelyikét illető változásról 15 napon belül kötelező értesíteni a kamarát. Az őstermelők családi gazdaságának a nyilvántartásban szereplő képviselője a többi tag képviseletében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. A tagok az őstermelők családi gazdasága nyereségében és veszteségében egyenlően osztoznak, de az alapító szerződésben ettől eltérhetnek. Az őstermelők családi gazdaságának adózása az őstermelőknek nyújtott adózást többszörözi azzal, hogy az átalányadózás felső értékhatára nem haladhatja meg a 4 főre számított átalányadózás értékhatárát, ami a 2022-ben bevezetésre kerülő minimálbér alapján 96 millió forint. Az őstermelők családi gazdaságát alapító szerződés hatályban marad addig, amíg a tagok száma egy főre nem csökken.
A családi mezőgazdasági társaságok legfontosabb szabályai
Családi mezőgazdasági társaságként legalább két taggal rendelkező gazdasági társaságot, szövetkezetet vagy erdőbirtokossági társulatot lehet nyilvántartásba venni, amelynek tagjai hozzátartozói láncolatban állnak egymással, és amely kizárólag mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységet végez. Egy személy nem lehet tag egynél több családi mezőgazdasági társaságban. Jogi személy a családi mezőgazdasági társaságnak nem lehet tagja, kivéve, ha megszerzi saját üzletrészét, illetve részvényét. Nyilvántartásba vételükről az Agrárkamara dönt a cégbírósági eljárás mellett. A kamarai nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmezők hozzátartozói minőségét, továbbá a létesítő okiratban rendelkezni kell a tagok részéről a tulajdonukban lévő földrészlet használatának a családi mezőgazdasági társaságok felé történő átadásáról, de meg kell határozni a személyes közreműködés módját és annak elszámolási rendjét is.
A társaság számviteli kötelezettségeinek a jelenlegi szabályok szerint tesz eleget, de nem adóköteles az az összeg, amely nem haladja meg:‑ a társaság által a tulajdonosnak a termőföld bérletéért fizetett összeget;‑ a normatív támogatásként kapott, tagnak átengedett összeget;‑ azt az összeget, amit a társaság azért fizet ki, hogy a magánszemély földtulajdonos azt a földvásárlással kapcsolatos jelzáloghitel-törlesztésre fordítsa;‑ a társaság tagjának termőföld vásárlására adott összeget, ha azt legalább 15 évig használják.
Az ilyen módon mentesített jövedelem ugyanazon gazdaság esetén adóévenként nem haladhatja meg az 50 millió forintot. A társaság tagjai számára a termőföld-adásvételeknél és –haszonbérleteknél kedvező elővásárlási, illetve előhaszonbérleti lehetőség biztosított.
CSEGŐDI TIBOR LÁSZLÓ
