A 40. AGROmashEXPO Nemzetközi Mezőgazdasági és Mezőgép Kiállítás nemcsak a gépcsodák bemutatására adott lehetőséget, hanem a látogatók több más hasznos programon is részt vehettek. A Kukorica Kör Egyesület például minden nap izgalmas szakmai beszélgetésekre várta az érdeklődőket. Cikkünkben Fórián Zoltán (Erste Agrár Kompetencia Központ) és Zábrák Gergely (Hungrana Kft.) beszélgetését foglaljuk össze, amelynek fókuszában a gabonapiac állt.
Fórián Zoltán köszöntője után a 2022-es évre vonatkozóan jelezte, hogy véleménye szerint várhatóan ez sem lesz kevésbé kihívásokkal teli, mint az elmúlt esztendő. Nehezebb körülményeket vár a gabonapiacon, szűkülő jövedelmezőképességgel. Nagyon átgondolt piaci és gazdálkodási stratégiát kell ahhoz megalkotni és betartani, hogy ebben a nehéz feltételrendszerben az eddigi jövedelmezőséget elérjék a termelők. Az elmúlt évtizedben megszokott költség-ár egyensúly megváltozott, az új egyensúly most alakul ki. Az új feltételekhez nem mindenki lesz képes alkalmazkodni, és már el is indult a mezőgazdaságban egy komolyabb koncentráció.
A tavaly elfogadott új KAP is komoly kihívásokat hoz magával 2023-tól. Maga az alapösszeg, ami mindenkinek jár, kb. 58-59.000 Ft lesz hektáronként, és a többi kiegészítő tétel. Nagyon komolyan át kell gondolni, hogy milyen vállalásokat tesznek a gazdálkodók, hogy a jelenlegi támogatási szintet elérhessék. A környezetvédelem, a „zöld” szemlélet elsődleges prioritást jelent majd ezen a területen, de már a hitelezésnél is fontos feltétel lehet. A pénzintézeteket is szigorúbban ellenőrzik majd, hogy elsősorban a zöld beruházásokat hitelezzék – az ERSTE már fél éve ez alapján vizsgálja a támogatandó beruházásokat.
A gazdálkodói tevékenység minden elemében precízebben kell dolgozni, nem csak a termelésben, hanem a pénzügy, humánerőforrás stb. területein is. Ebben nagyon nagy tartalékok vannak még a hazai termelőknél – a Kukorica Kör Egyesületet is azért hozták létre, hogy a termelésben rejlő potenciált sokkal magasabb szinten tudják kihasználni, komolyabb jövedelmeket érjenek el.
Zábrák Gergely azzal folytatta a beszélgetést, hogy a globális gabonapiac első pillantásra úgy tűnik, hogy rendben van: az USDA havi riportja alapján ebben a gazdasági évben több mint 1,2 milliárd tonnányi rekordtermés várható kukoricából. A felhasználás is jelentős, de nem haladja meg a termést. A fordulókészlet is emelkedik, kb. 300 millió tonnát várnak. Globális szinten a kereslet-kínálat tehát rendben van.
A koronavírus, az eltöredező logisztikai láncok azonban sok gondot okoznak a piacon, a globális ellátási láncban szereplő kukoricára ennek is jelentős hatása van. Az ukrán-orosz konfliktus sem tesz jót: Ukrajna a világ negyedik legnagyobb kukoricaexportőre, búzaexportban is a legjobb tíz között van, napraforgóban pedig világelső, míg Oroszország búzaexportban szintén vezető helyen van. Két ilyen ország feszül egymásnak, és ha ebből tényleg háború lesz, akkor annak beláthatatlan következményei lesznek. Az EU nettó importőr ezen a téren, így rosszabb forgatókönyv esetén az is komoly kérdés, hogy egyáltalán honnan vesz majd gabonát az EU. Rövidtávon csak az USA kerülhet szóba, ott viszont például nem GMO-mentesek a kukoricák… A piacok jelenleg ezt a feszültséget, félelmet árazzák, ezért egyelőre nem várható jelentős korrekció az árakban.
Új egyensúly van kialakulóban
A geopolitikai kihívások áttekintése után Zábrák Gergely további piaci trendekre világított rá: a dél-amerikai termést egyelőre változóan látják az elemzők, ez is beépül az árazásba. Kína import dinamikája az lemúlt 5 évben gyakorlatilag exponenciálisan emelkedett. Búzaimportja sokmillió tonnára futott fel, kukoricában pedig majdnem 30 millió tonnánál tart már, intenzív emelkedést követően. Ez a kereslet is emeli az átlagos árszintet, és Kína valószínűleg a továbbiakban is komoly importőrként fog fellépni, a globális tartalékok, készletek jó része is ott található. (Fórián Zoltán kiegészítése szerint a búzapiacon jelenleg India és Kína a világ készletének 68,5%-át birtokolja.)
Ha a termelési költségeket nézzük, a műtrágyaárak például rövid idő alatt megnégyszereződtek. Felértékelődik így a területek, a technológia, a géppark, a finanszírozás szerepe. Minden forintot meg kell számolni a termelőnek ahhoz, hogy az eddigi elvárt jövedelmet tudja majd tartani.
Olyan olcsó kukorica már nem lesz, mint két éve volt, az új egyensúlyi ár egy másik nagyságrend lesz. A költségszerkezet is nagyon átfog alakulni. Még nincs KSH adat, de a becslések alapján Magyarországon 6-6.5 millió tonna volt a termés kukoricából. A hazai felhasználás – ipari célú felhasználás, állattenyésztés, vetőmagelőállítás, élelmiszeripar stb. –4,7 m tonna lehet. A termelők általában a jó felvásárlási árra várnak, de addig tárolniuk kell a termést, és a finanszírozást is meg kell oldaniuk.
Fórián Zoltán szerint a komolyabb termelők jól finanszírozhatóak, stabilak, nincs már olyan likviditási igényük, mint akár egy évtizeddel ezelőtt, így jól tudnak taktikázni. Ugyanakkor az azért nagy kérdés, hogy amikor majd nagyobb tételben ki kell üríteni a raktárakat, akkor megtalálja-e hirtelen a helyét, a vevőjét a kukorica a piacokon? Ha nem, akkor lehet egy hirtelen áresés is, de alapvetően ő is magas kukoricaárakkal számol.
Hosszú távú partnerségben érdemes gondolkodni
Kérdésre válaszolva Fórián Zoltán vázolta, hogy véleménye szerint a teljes gazdatársadalom még nem készült fel a szemléletváltozásra: van, aki inkább panaszkodik, van, aki átgondolja a vetésszerkezetet, támogatásokat, a legfelkészültebbek pedig már a fenntarthatósággal foglalkoznak, és kiemelten kezelik talajaik állapotát. Új gazdálkodási modellt kell kidolgozni a sikerhez, de ezt egyelőre még kevesen értik meg. Az előadó szerint az adatalapú gazdálkodás ideje jön el, le kell ülni a gép elé, és pontosan vezetni kell minden költséget, bevételt. A fejszámolás ideje lejárt, ma már nem lehet 30-40 éves szokások alapján termelni.
Zábrák Gergely abban is hiányosságot tapasztal, hogy az értékesítésben nincs megfelelően kialakítottstratégiája a termelők többségének. Sokan mindent feltesznek egy lapra, és ez nagy baj. Tisztán kell látni, hogy a megtermelt árut hogyan, mikor, milyen áron szeretnénk értékesíteni, többet lehetne akár a határidős piacokat használni. Fontosnak tartja, hogy megbízható piaci szereplőknek kell értékesíteni a termést, és nem szabad rövid távon gondolkodni, akár kockára téve hosszú távú felvásárlói kapcsolatokat.
