A talajéletre nemcsak a szűk szakma figyelmét kell felhívni
Az ELKH ATK Talajtani Intézet kutatói 2021 tavaszán önkéntes „kutatók” segítségét kérték az „Alsóban az élet” közösségi tudomány programban, amely a hazai talajok egészségi állapotát jellemző mikrobiológiai aktivitás országos felmérését célozta meg.
A közösségi tudományt (citizen science) azért hozták létre, hogy a kutatók egyes tudományos kérdéseket a lakosság megfigyeléseiből származó adatok bevonásával vizsgáljanak. A résztvevők nem feltétlenül szakmabeliek, hanem a téma iránt érdeklődő egyének vagy csoportok lehetnek. Segítségükkel a kutatók értékes, akár nagy mennyiségű adathoz juthatnak, amelyek felhasználhatók a tudományos munkákban.
Az „Alsóban az élet” program a számos országban már elterjedt Soil Your Undies magyar adaptációja. A közösségi tudomány programot az intézet Facebook-oldalán hirdettük meg, amely közösségimédia-felület végig kiemelkedő szerepet játszott a kommunikációban. Emellett a program népszerűsítése különböző sajtófelületeken folyt, a felhívásról a MezőHír a 2021/04. számában is olvasható egy beszámoló.
Az országos kampányként meghirdetett programra 1193-an jelentkeztek, nemcsak gazdálkodók, hanem kiskerttulajdonosok is. A jelentkezők eltérő földhasználatú területeken (erdő, szántó, gyümölcsös, konyhakert, udvar stb.) ásták el a közel 2000 alsóneműt, így országosan nemcsak térben, hanem hazánk jellemző földhasználati típusaiban is reprezentatív lefedettséget biztosítottak. A vizsgált területek közel kétharmada kiskert (udvar, kert, konyhakert hasznosítású), közel egyharmada szántó, szőlő vagy gyümölcsös és szórványosan erdőterület. Az önkéntes „kutatók” postai úton kapták kézhez az egységes pamut alsóneműt egy használati utasítással. Az útmutató alapján azt 20–25 cm mélységben kellett elásni az általuk kijelölt helyszínen. Az alsók a májusi elásás után mintegy 60 napot töltöttek a talajban, majd július közepén kerültek kiásásra. Ennyi idő után a pamut alsóneműn megfigyelhetők a bomlás jelei, a talajélet-aktivitás mértékének függvényében és egyben annak indikátoraként.
Az el nem bomlott, visszamaradt alsóneműanyag mennyisége alapján becsülhető a talajlakó élőlények munkája. Az önkéntesek a kiásott alsókról digitális fotókat készítettek, amelyeket online juttattak el a Talajtani Intézetbe. A beérkezett fotókat előzetes átválogatás után képelemző szoftverrel elemeztük. A vizsgálat előtt az első lépés az volt, hogy a fényképeken eltérő háttereket eltávolítottuk. A következő lépésben a fényképeket egységes méretűre és felbontásúra alakítottuk. Az így kapott képeket egy bomlásmentes alsóról készült referenciafotóval összehasonlítottuk. Ezzel a módszerrel végül megkaptuk, hogy az egyes alsóneműk hány százalékát bontották le a talajlakó élőlények.
A térképen megfigyelhető a változó sűrűségű, de országos lefedettségű mintaterületek elhelyezkedése, valamint az előzetes eredményként kapott bomlási százalékos szintek eltérő színezése. A pamut alsók közel harmada 16–25%-os bontási kategóriába esett, míg az 50%-os vagy afeletti kategóriákba az alsók 12%-a tartozik.
A pamutanyag bomlási becslésére kifejlesztett módszer képes megbecsülni a tavalyi év vizsgálati időszakában a talaj biológiai aktivitását, azonban érdemes hangsúlyozni, hogy ezzel az egyetlen paraméterrel nem lehet egyértelműen jellemezni a talaj állapotát. Ugyanakkor mindenképp beszédes, hogy az alacsony bomlási kategóriába tartozó mintaterületek talajélet tekintetében javíthatók, hiszen a biológiai aktivitás a talajok egészségét jellemző fontos indikátor.
A hazai program célja azonban nemcsak az volt, hogy egy egyszerű módszer segítségével megbecsüljük a talajok biológiai aktivitásának mértékét, hanem az, hogy a talajok fontosságát népszerűsítsük, és közelebb hozzuk az embereket a tudományhoz.
Az „Alsóban az élet” programmal a társadalom széles körét próbáltuk megszólítani, ami nagy sikerrel járt. Az aktív résztvevők mellett több ezer követője volt a közösségi médiában a kampánynak. A program óriási sajtóvisszhangot kapott, több tévécsatorna forgatott, és több rádió kért interjút a témában, és közel 100 cikk jelent meg a kezdeményezésről.
Mivel a környezettudatos szemlélet kialakítását nem lehet elég korán elkezdeni, tavaly ősszel elindítottuk az „Alsóban az élet – nem csak alsósoknak” programunkat is, amelyhez mintegy 150 oktatási intézmény csatlakozott.
A tavalyi évben tapasztalt nagy érdeklődés miatt szeretnénk a közösségi tudományos programot 2022-ben is folytatni.
Köszönjük a résztvevőknek a munkát az első hazai talajtani közösségi tudomány programban!
A programot támogatta az NKFIH K-131820 számú OTKA projekt, valamint az NKFIH Tudományos Mecenatúra Pályázat MEC N-140646 számú, „A talajok jelentőségének bemutatása közösségi médiakampánnyal” című pályázat.
A talajéletre nemcsak a szűk szakma figyelmét kell felhívni Cím: (legyen benne a főkulcsszó és lehetőleg a mezőgazdaság, max. 59 karakter)
Szerző: Takáts Tünde, Árvai Mátyás, Kovács Zsófia Adrienn, Meszáros János, Takács Katalin, László Péter • ELKH ATK TALAJTANI INTÉZET
