…és ez nekünk, mezőgazdaságból élőknek nagyon-nagyon rossz hír: rosszabb termés, kárenyhítési problémák jöhetnek.
Kevesebb fagy, több hőstressz
A globális felmelegedés következtében a 20. század eleji évi durván 120-ról mára 80 alá csökkent a fagyos napok átlagos éves száma Magyarországon. A legnagyobb csökkenés az Északi-középhegységben volt tapasztalható. A pesszimista forgatókönyv szerint e trend erősödésére számíthatunk, évtizedenként további 5 nappal csökkenhet a fagyos napok éves átlagos száma. A megfigyelt változásokért egyértelműen az általunk gerjesztett klímaváltozás a felelős, mert a természetes hatások nem igazolják az ilyen fokú felmelegedést – állapítja meg a Másfélfok nevű szakmai blog elemzése. A Gazdasági és Vállalkozáskutató Intézet pár éve ugyanerről írt, jelezve: a fagyos napok száma 2050-re legalább 12-15 nappal kevesebb lesz, míg a hőségriadós napok száma 14-gyel nőhet.
Kivédhetetlen forgatókönyv ismétlődik az utóbbi években
A téli hideg fokozatos, de mind gyorsabb eltűnése kifejezetten rossz hír a gyümölcs- és szántóföldi növénytermesztőknek. Az utóbbi években egymást érik a mind aggasztóbb közvetlen és közvetett károkról szóló híradásaink. Különösen az utóbbi 5-6 évben megfigyelhető egy ismétlődő forgatókönyv. A nagyon enyhe (sokszor 15-18 fokokat hozó) februárra tartós és kemény, általában kivédhetetlen márciusi-április fagyok jönnek, amik a megindult fákon tönkreteszik a leendő termést. Miután a kárenyhítés a korábbi évek teljesítményén alapul, a sorozatos, súlyos fagykárok már a biztosítási-kárenyhítési rendszer alapjait fenyegetik: egész ágazatok eshetnek ki a védelemből.
Az általános felmelegedés másik következménye persze a nyári hőségstresszes napok számának növekedése. E tekintetben csak súlyos negatív hatások várhatók, egész kultúrák, fajták – például a hagyományos kukorica és a búza – termesztését teszi kérdésessé a következő egy-két évtizedben.
Kárpát-medence: a tendencia itt különösen erős, és erősödik
A Kárpát-medencét mindezek a hatások súlyosabban érintik, mint amit a globális vagy európai átlagos adatok mutatnak. (Igaz ugyanakkor, hogy a gazdák nemcsak a hideg napokat hiányolják, hanem a megfelelő mennyiségű és kiegyensúlyozott eloszlással érkező csapadékot is.) Ez a tendencia ráadásul erősödni fog, ha a bolygó ipara-agráriuma és szolgáltatóágazatai, fogyasztói nem mérsékelik a kibocsátást és azzal a globális felmelegedés mértékét. Az emberi tevékenység észlelhető hatása ugyanis különösen csak a legutóbbi néhány évtizedben lett látványos, és az elkövetkező évtizedekben számíthatunk majd annak fokozódására – írja a Másfélfok.
