A 21. században a mezőgazdasági termékek szántóföldi előállításának fő szempontjai a korábbi évtizedek tapasztalatai alapján átalakultak. Napjainkra a mennyiségi szemlélet kiegészült a minőségi igényeknek való megfelelés, a minőségitermék-előállítás szempontjaival. A kereskedelmi, felvásárlói előírások mellett a minőségi követelményeket rögzítő szabványok is megjelentek.
A gabonavizsgálatvi módszerek alapvető feladata annak megítélése, hogy az adott alapanyag alkalmas-e a tervezett termék előállítására. A Magyar Szabvány az őszi búza minősítése során a sütőipari feldolgozást veszi alapul, s a malmi, illetve javító kategóriák a kenyér előállítására való alkalmasságát értékeli a tételnek. Az értékelést a legfontosabb anyagtulajdonságok alapján fizikai, kémiai és reológiai vizsgálatok alapján lehet elvégezni megfelelő, reprezentatív mintavételt követően.
A gabona-mintavétel szabályait az MSZ 6367-1:1983 rögzíti. Fontos, hogy a megfelelő eszközzel kerüljön sor a mintavétel elvégzésére; a különböző magasságú terményhalmokhoz eltérő hosszúságú botszúrcsapok vagy stekkerek állnak rendelkezésre.
Gabonavizsgálati módszerek
tisztaságvizsgálat,
hektolitertömeg meghatározása,
nedvességtartalom,
nedvessikér-tartalom,
sikérindex,
nyersfehérje-tartalom,
Zeleny-féle szedimentációs térfogat meghatározása,
Hagberg-féle esésszámv meghatározása,
sütőipari értékszám meghatározása farinográfos vagy valorigráfos vizsgálattal,
vízfelvevő képesség,
alveográfos vizsgálat,
extenzográfos vizsgálat.
Gabonaszabványok
A szabványok az élelmiszerlánc szereplői közül főként a termelőknek, a kereskedőknek, a malomiparnak és a hatóságoknak nyújtanak segítséget, mivel az élelmezési gabonafélék és álgabonafélék minimális minőségi követelményeit tartalmazzák.
- június 1-jén az MSZT/MB 604 Gabona nemzeti szabványosító műszaki bizottság szakértőinek aktív közreműködésével, többéves szakmai egyeztetést megelőzően, a következő nemzeti szabványok korszerűsített kiadása jelent meg:
– MSZ 6180:2017 Kukorica malomipari felhasználási célra;
– MSZ 6342:2017 Rozs élelmezési célra;
– MSZ 6383:2017 Búza és durumbúza élelmezési célra.
Továbbá új kiadásként a következő nemzeti szabványok jelentek meg, amelyek célja az alábbi élelmezési termékek piacra jutásának segítése:
– MSZ 6193:2017 Tönkölybúza élelmezési célra;
– MSZ 6252:2017 Tritikálé élelmezési célra;
– MSZ 6273:2017 Cirok élelmezési célra.
A Magyar Szabvány az őszi búza minősítése során a sütőipari feldolgozást veszi alapul
A szabványkidolgozások során a Magyar Szabványügyi Testületnek figyelembe kellett vennie az európai szabályozás és az érvényes magyar szabványok követelményeit, melyek a következők:
a Bizottság 742/2010/EU-rendelete (2010. augusztus 17.) az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági termékek állami intervenció keretében történő felvásárlása és értékesítése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 1272/2009/EU-rendelet módosításáról;
MSZ EN 15587:2008+A1:2014 Gabona és gabonatermékek. Az idegenanyag-tartalom meghatározása búzában (Triticum aestivum L.), durumbúzában (Triticum durum Desf.), rozsban (Secale cereale L.) és takarmányárpában (Hordeum vulgare L.);
MSZ EN 16378:2013 Gabonafélék.
A szennyezőanyag-tartalom meghatározása kukoricában (Zea mays, L.) és cirokban (Sorghum bicolor, L.).
NAK-gabonavizsgálat
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2021v augusztusában tesztjelleggel elindított szolgáltatása a szántóföldi növénytermesztő tagok részére kínál lehetőséget arra, hogy az országos szinten kialakított mintaleadási pontokon az általuk megtermelt gabonafélékből vett mintáikat leadhassák, és ezek beltartalmi paramétereiről piacfüggetlen vizsgálati pontról hiteles információhoz jussanak. A NAK a méréseket saját üzemeltetésében lévő FOSS Infratec gabonabeltartalom-elemző analitikai műszerrel végzi, amely világviszonylatban a legelterjedtebb eszköz, és amely megfelelő a gabonák széles skálájának gyorsvizsgálatára. A közeli infravörös spektroszkópiás (NIR) technológiával végzett elemzés módszerével kevesebb mint 1 perc alatt meghatározhatók a gabonaminták főbb beltartalmi paraméterei.
NIR/NIT infragyorselemzők: a mérés a minta és a közeli infravörös sugárzás kölcsönhatásán alapul. Szemes termények, őrlemények, lisztek beltartalmi összetevőinek (nedvességtartalom, nyers fehérje, nedvessikér, hamutartalom stb.) meghatározására alkalmazhatóak. A műszerek kalibrálás nélkül nem használhatóak. A műszerek kalibrálásához nagyszámú (30–100 db) minta szükséges. A kalibrációhoz speciális program és szakértelem szükséges. Szükséges a kalibráció rendszeres felülvizsgálata, felfrissítése.
A vizsgálat során mért eredmények csupán tájékoztató jellegűek, de terménylogisztikai és értékesítési döntések meghozatalához szakmailag elfogadhatók. Vizsgált növényfajok: árpa, búza, cirok, durum, kukorica, repce, rozs, szójabab, triticalé, zab.
A gabonavizsgálat ügyintézésének menete:
- Mintavétel: 1 000–1 200 g súlyú termény, zárt csomagolásban.
- A kamarai felületen a Gabonavizsgálat megrendelő űrlap kitöltése és beküldése.
- Visszaigazoló emailt kapunk a saját emailcíműnkre.
- A kamara által kialakított mintaleadási pontok közül kiválasztott helyen a minta leadása.
- A minta leadásakor mintaátvételt igazoló űrlap kerül kitöltésre, melyről az emailcíműnkre átvételt igazoló levelet kapunk.
- A leadott minták mérési eredményeiről a megrendeléstől számított 8 munkanapon belül emailt kapunk.
- Ha a minta leadása a mérési ponton (1115 Budapest, Bartók Béla út 105–113.) történik, az ott leadott minták esetében azonnali információt kapunk a mért paraméterekről.
Egy gabonavizsgálati lapon 5-féle mintát tudunk leadni. A leadott minták külön azonosítóval kerülnek megjelölésre, melyet a minta csomagján is fel kell tüntetni az átadás-átvételkor. A megrendelés is külön azonosítóval van ellátva, mely a minta átadását követő visszaigazolás megérkezésével válik megrendelésnek a felek részéről.
A mintavétel megrendelésekor fontos az általános szerződési feltételeket, valamint az adatkezelési tájékoztatót megismerni és értelmezni.
Források:
NAK-tájékoztató a gabonavizsgálatról (2021);
Magyar Szabványügyi Testület tájékoztatója az új nemzeti szabványok, a termények követelményeiről (2017).
SZERZŐ: KROPF MÁRIA
