Miközben a sajtó igyekszik halálra riogatni az olvasókat, a gazdák viszonylag higgadtan szemlélik a műtrágyapiaci zűrzavart. Formálódnak az ötletek a tavaszi kezdésre is.
Októberben az augusztusi repcék már erősen fejlettek voltak (fotó: Gönczi Krisztina)
Lesznek mostoha kultúrák
A növények zöldtömegét és termésmennyiségét leginkább nitrogén adagolásával lehet fokozni, ebből a hatóanyagból kétszer annyit értékesítenek hazánkban, mint káliumból és foszforból. Utóbbi kettő viszonylag hosszan képes kötődni a talajkolloidokon, ezért a tenyészidőszak előtt szokás kiadni ezeket. A termelők feje nem is emiatt fáj, az sem aggasztja őket, ha a jövő év kimarad a PK-trágyázásból. Tulajdonképpen már az első tavaszi fejtrágyát is beszerezte a többség.
„Eddig követtük a szokásos technológiát, jövőre a fejtrágya elérhetősége fog eldönteni mindent. Tavaly 2,5 mázsa karbamidot adtunk a repcének, ami az akkori 100 ezer forintos tonnánkénti ár és a 3,5 tonnás repcetermés mellett jó hasznot hozott. Idén nyáron már 320 ezerbe került a karbamid tonnája, és nincs rá garancia, hogy a termény ára 200 ezer/tonna felett marad” – mondja a Mezőhírnek egy Békés megyei termelő. Szerinte sokan extenzívebb termeléssel próbálkoznak majd jövőre, és szerencsés időjárás mellett akár műtrágya nélkül is összehozzák a 40 mázsa kukoricát. Ha maradna a 90 ezer forintos kukoricaár, akkor ez a taktika megérné. De ilyen árak mellett a repcéből is bőven elég lenne a 2 tonna a nyereséges működéshez. Egy Borsod megyei gazda pedig már el is döntötte, hogy ez lesz az az év, amikor a napraforgótól teljesen megvonja a műtrágyát: „Hosszú évek tapasztalta, hogy ha van növény, ami ezt eltűri, akkor az a napraforgó.”
Mániákus repcések
A repcével nem ez a helyzet, kis túlzással bármennyi nitrogén hasznosulna benne. Sokan vallják, hogy ezt termeszteni vagy intenzíven érdemes, vagy sehogy. „Sok odafigyelést igénylő, minden elemében drágán termelhető növény. Ha már csináljuk, csináljuk rendesen. A baj az, hogy egyelőre minden műtrágyából hiány van. Ha ez így marad, akkor a tavasz második felében lombtrágyákkal, növénykondicionálókkal kell tompítani a tápanyaghiányt, ami egyrészt félmegoldás, másrészt mivel mindenki így gondolkodik, abból is hiány lehet” – latolgat egy jászsági gazdálkodó.
Megint mások annyira elégedettek a dolgok eddigi folyásával, hogy töretlen optimizmussal várják a tavaszt. „Én nem idegeskedem. Az sem bánom, ha kemény tél lesz: ahogy hallom lesz gáz, és ilyen áron, mint most, műtrágya is lesz. Ha valaki visszafogja a tápanyagot, ám tegye. Amíg 200 ezer felett viszik a repcét, és minimum 3,5 tonnát termelünk, én tartom a technológiát” – mondja a Mezőhírnek egy Bács-Kiskun megye gazdaság vezetője. A termelők többségére azonban igenis hatnak az emelkedő árak, ami pontosan lemérhető a statisztikákban: idén műtrágyából jóval kevesebb fogyott, mint tavaly.
