A 2000-es évek végén elkezdődött egy kísérletsorozat. A sorozat célja az volt, hogy megállapítsa, hogy további nagyüzemi kísérlettel érdemes-e foglalkozni, illetve javasolható-e egy szilárd fázisú, komplex mikrobiológiai készítmény rendszerbe állítása magkeveréses technológiával, valamint az, hogy ez az átfogó technológia milyen komplex hatásokat és eredményeket produkál.
A mikroorganizmusok szerepe a felvehetőtápelem-tartalom alakításában már bizonyított
A talajban lévő nagy mennységű élő organizmus nagymértékben befolyásolja a végbemenő folyamatokat, kihat a termékenységre. A mikroorganizmusok részt vesznek a talajban lévő anyagok lebontásában, aktív részesei a C, N, P és S körforgalmának. Nem kevésbé jelentős humuszképző, szintetizáló tevékenységük – a humuszanyag lényegében életműködésük eredménye –, valamint az enzimtermelésük, amely a sejtosztódást aktiválja. Az előbb említett, a kísérlet számára kiválasztott szilárd fázisú komplex mikrobiológiai készítmény folyékony formulája egy kitartó kutató-fejlesztő munka eredménye, melyet nemcsak a szigorú engedélyezési eljárás európai uniós követelményeinek való maradéktalan megfelelés, hanem az egyre szélesebb körű felhasználói tapasztalatok is igazolnak. Ez egy igen hatékony mikro- és makroelem-feltáró és légkörinitrogén-megkötő mikroorganizmus-tenyészet – egy úgynevezett mikrobiológiai aktivátor.
A mintaoltalommal védett (adaptív) fermentációs technikával előállított oltóanyag kimagaslóan magas számban tartalmaz igen sokféle – egymás működését segítő és a növénytermesztés számára igen hasznos – aerob és anaerob szervezeteket, baktériumokat és mikrogombákat. A kiválasztott kísérleti anyag folyékony formulájának széles hatékonysága az említett élőlények együttes működésének köszönhető. Nitrogénkötő és foszforfeltáró mikroorganizmusaik hatása révén harmonikus növénytáplálás és pentozánhatás-mentes tarlóbontás valósul meg. Gyökérkolonizáló mikroorganizmusai biztosabb csírázást, jobb felszívást és dinamikus növényfejlődést eredményeznek. A mikroelemek felvehetőségét hatékonyan növelő anyagok (sziderofórok) képzésével csökken a hiánybetegségek kialakulásának lehetősége.
A kísérlet alapjául szolgáló szilárd fázisú, komplex mikrobiológiai készítmény folyékony formulájának rendszeres alkalmazásával a talaj termékenységét meghatározó tényezők együttesen változnak meg, melynek hatására könnyen művelhető, morzsalékos, kiváló vízháztartású, dinamikus anyagforgalmú, kórokozókban szegény – a növény számára minden tekintetben kedvezőbb – környezet alakul ki. Ennek költség- és nyereségvonzatai egyértelműek:
‑ kevesebb gázolaj-, gépi- és kézimunkaigény,
‑ kisebb aszály- és belvízkár,
‑ jobb minőség, több termés,
‑ biztosabb produkció,
‑ kisebb műtrágya- és növényvédelmi költség,
‑ alkalmazása nem igényel külön munkafázist: magágykészítéssel, gyomirtással, állománykezeléssel, tarlóhántással együtt elvégezhető.
‑ A szilárd fázistól azt várjuk, hogy a vetéssel egy menetben kijuttatható legyen, így még költséghatékonyabbá téve a technológia alkalmazását.
A szilárd készítmény alapanyagai:
‑ mikroorganizmusok; ‑ a mikroorganizmusok által szintetizált hatóanyagok, vitaminok;
‑ GM-8 kukoricacsutka-őrlemény;
‑ szárított sörélesztő.
A termék egy barnásszürke színű, jellegzetes illatú, porszerű készítmény, mely különlegesen nagy koncentrációban tartalmazza a legjobb talajok magas termékenységét biztosító, válogatottan hasznos mikroorganizmusait.
A mikroelemek felvehetőségét hatékonyan növelő anyagok képzésével csökken a hiánybetegségek kialakulása.
A kísérlet menete
A kísérlet során 4 kg szilárd fázisú, komplex mikrobiológiai készítményt juttatunk ki hektáronként. A kísérletbe bevont terület 50%-át kezeltük. A terület másik fele alkotta a kontrollképet. A kijuttatás eltervezett módja vetéssel egy menetben maghoz keverve a vetőgéppel. A kísérletet több éven keresztül ismételtük meg. Mint ahogy a fentiekben említésre került, a készítmény kijuttatása nem igényelt sem külön anyagi, időbeni vagy egyéb ráfordítást. Jelen esetben a műtrágyával együtt lett összekeverve és kijuttatva.
A termőföld tulajdonságai
‑ AK: 20,2;
‑ barna erdőtalaj;
‑ a felhalmozódási szintjében (a felszíntől mért kb. 30–60 cm-es mélységben) esetenként jelentős agyagtöbblettel jellemezhető, emiatt tömődöttebb és savanyúbb, hűvösebb, nedvesebb hegyoldalak talaja, ahol a csapadékvíz legnagyobb hányada beszivárog, és a talajképződésben hasznosul;
‑ vízgazdálkodási tulajdonsága sokféle, jellemzően jó vízáteresztő képességű, jó vagy erősen víztartó talaj, termőképessége közepes (VI. termékenységi osztály).
Időjárási viszonyok
Csapadékeloszlás
A kukorica a címerhányás és a teljesérés közötti időszakban bekövetkező komoly csapadékhiányra akár 50%-os terméscsökkenéssel is reagálhat. A kísérlet első évében relatív kevés csapadék hullott, de ami a legnagyobb kárt okozta a növény fejlődésében, terméshozatalában, az a légköri aszály volt. Hiába esett bármennyi csapadék is (augusztus hónapban például 180 mm), a légköri hőmérséklet abszolút magas értéke miatt a párologtatás mértéke nagyon nagy volt. A lehullott csapadék mennyisége kis mértékben tudott hasznosulni. Ezzel a problémával időről időre szembesülnek a gazdák, így a mi esetünkben szerencse volt, hogy a kísérletbe ez a változó tényező is belekerült.
Hőmérsékleti értékek alakulása
A csapadék mellett a hőmérsékleti értékek határozzák meg a megtermékenyülés mértékét és a termésképző elemek kifejlődését, ezek pedig definiálják a termést. A kísérlet első évének a júniusi és júliusi hőmérséklete a sokévi átlag felett volt, a termésképzés szempontjából kritikus időszakban a relatív csapadékhiánnyal párosult forróságban megmutatkoztak a készítmény előnyei.
A mikroelemek felvehetőségét hatékonyan növelő anyagok képzésével csökken a hiánybetegségek kialakulása
A kísérlet eredményei
Növénytermesztés, jelen esetben a kukoricatermesztés során olyan technológiát kell alkalmaznunk, amely kedvező időjárás esetén lehetőséget nyújt a legnagyobb termések elérésére, ugyanakkor kedvezőtlen körülmények között is megfelelő termésbiztonságot eredményez. Erre törekszik minden gazdálkodó, növénytermesztő.
A műtrágyázás hatására a hibridek termésnövekedéssel reagálnak, ugyanakkor az ökogazdaságban is használható komplex mikrobiológiai készítmény kijuttatása javítja a talaj tápanyag-mobilizáló képességét, illetve a kísérletben a szélsőséges időjárás hatásait eredményesen tompította.
A szilárd fázisú készítménnyel kezelt kukorica jelentős változásokat produkált. A kísérletben vetett kukoricahibridek átlagosan 10%-os szemtermés-növekedést mutattak a nem kezelt területekhez képest. Azonban a kísérletnek nem volt célja a termés mennyiségére kifejtett bármilyen hatás. Ugyanakkor szemmel láthatóan nőtt mind a szár vastagsága, magassága, a cső nagysága, mind a kukorica ellenálló képessége a gyomnövényekkel és az egyéb károkozókkal szemben. Ennek egyik oka a gyökérzet növekedése a kontrollterületekhez képest. A növekedés mértéke 35–50%-os volt a kezelt területeken fejlődő növények esetében.
A mikrobiológiai készítmény a műtrágyával összekeverve egy menetben kijuttatható
Ez volt az egyik legfontosabb eredménye a kísérletsorozatnak. A modern nagyüzemi kukoricatermesztés egyik legnagyobb problémája a múlt század végén megjelent amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera) megjelenése és kártétele. Ma Magyarországon már szinte mindenhol találkozhatunk vele, annak ellenére, hogy kezdetben csak a déli megyékben mutatkozott. Ez a veszélyes kártevő komoly gazdasági károkat okoz, és jelenleg az ellene folytatott inszekticides védekezés költségei országosan több milliárd forintot emésztenek fel. A védekezés ellene mégsem teljes körű. Manapság a rovar elleni védekezést elsősorban a vetésváltásra és rovarölő szeres talajfertőtlenítésre alapozzák. A kukorica vetésszerkezetben elfoglalt jelentős helye miatt a teljes vetésváltás megoldhatatlan.
Mivel a lárvák több termesztett kultúr- és gyomnövény gyökérzetét fogyaszthatják létfenntartó táplálékként, a rovar tarlókon, egyéb állományban való tojásrakása miatt ez nem is jelent kielégítő, teljes körű védelmet.
A fő kártevő a lárva, de ugyanolyan komoly károkat okozhat az imágó is. A termésveszteség esetenként elérheti a 10–90%-ot is. Nem ritka az úgynevezett „hattyúnyak” vagy más néven „lúdnyak” állapot. A rovar lárvái a kukoricanövények gyökerein táplálkoznak, és a növények kidőlését, az úgynevezett „hattyúnyak” tünet kialakulását okozzák, ami extrém esetben akár teljes termésveszteséggel járhat. A lárvák csak a kukorica gyökerén képesek megfelelően kifejlődni, a gyökérzeten a tő felé haladva előbb aknáznak, majd a felszínen hámoznak, végül teljesen lerágják a gyökereket. Ez okozhatja akár a tábla ledőlését, a teljes termésveszteséget és vele a gazdasági károkat. A jelenleg alkalmazott védekezés a következőkből áll:
‑ vetésváltás,
‑ vetőmagcsávázás,
‑ talajfertőtlenítés,
‑ állománypermetezés.
A kísérletünk azonban feltárt egy újabb „védekezési” módot. Nem a megfelelő szó a védekezés, hiszen a kukoricabogárral vagy annak az imágójával konkrétan semmit nem tesznek a mikroorganizmusok. Nem veszik el az életterüket, táplálékukat, nem károsítják őket stb. Teljesen más oldalról közelíthető meg a védekezés, azaz nem a károkozót pusztítja vagy lehetetleníti el, hanem a kultúrnövényt, vagyis a kukoricát erősíti meg annyira, hogy a kártétel ne okozzon gazdasági károkat. Érdekes összefüggés figyelhető meg a kártétel mértéke és a csapadék (víz) mennyisége között. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a növénytermesztésben egyre inkább előtérbe kerül a víz, mint limitáló tényező, és hiányával tovább rontja a termesztési feltételeket. A szárazabb években a kukoricabogár kártétele egyenes arányban megnő, mivel a növény nem képes a fokozottabb gyökérnövekedésre, így a kukoricabogár lárvakártételének ellensúlyozására sem. A nagyobb mennyiségű gyökérzet intenzívebb víz- és tápanyagfelvételre képes, ezáltal jelentős előnyt biztosíthat a rovar kártételével szemben.
A kísérletben a kukoricahibridek átlagosan 10%-os szem termés-növekedést mutattak
A kísérletünkben alkalmazott komplex készítmény és annak a folyékony változata is egy talajjavító és növénytápláló mikrobiológiai oltóanyag. A piacon ismert legszélesebb spektrumú készítmény, amely aerob és anaerob szervezeteket, valamint baktérium- és gombatörzseket egyaránt tartalmaz. Emiatt a széles fajspektrum miatt szélsőséges körülmények között is jól működik. Kiválóan alkalmas magágy-előkészítésre, növénytáplálásra, állománykezelésre, a tarló- és szármaradványok lebontására, trágya, komposztkezelésre, a talajélet javítására. A sokféle – egymástól igen eltérő működésű – mikroorganizmus jóval több ponton képes bekapcsolódni más anyagcsereutakba, így tartósabb és mélyebb hatást eredményez, mint az eddigi egyszerű, talajból izolált baktériumkészítmények. A tapasztalatok megerősítették az elméleti specifikációkat, a termék felhasználói tapasztalják a talaj szerkezetének fizikai és kémiai átalakulását, a talaj biológiai fázisának (az edafon életének) fokozódását. A készítmény a fonalgombák tapadása, telepkialakítása miatt nem távolodik el a gyökérzónából (illetve a gyökér- és szármaradványoktól), megköti a baktériumokat, a vizet és a szerves-szervetlen sókat; így homokos talajok esetén is eredményesen alkalmazható. A kötött talajok morzsalékossá alakításával segíti annak vízháztartását egyensúlyba hozni.
A kukorica gyökértömegének a növekedése kísérleti eredmények alapján (de szemmel láthatóan is) akár másfélszeres is lehet az inszekticides kontrollhoz képest. Ez a mennyiségű gyökérfelület sokkal nagyobb arányú kártételnek ellenáll effektív termésveszteség nélkül. A gyökérkártétel nem érte el a gazdasági kártételi küszöbértéket, sőt a vizsgált minták átlagában a készítmény még a talajfertőtlenítéshez képest is csökkentette a kártételt.
A növény immunerősödésén és a talajszerkezet átalakításán túl, ami folyamatosan, évente realizálódik, a beavatkozás közvetlen nyereséget is produkál. Ez összességében a teljes ráfordítások figyelembe vételével csökkenti az egy tonna termés előállításának költségét, ugyanakkor a teljes képet csak akkor kaphatjuk meg, ha az adott területen beállított technológiát bizonyos paramétereken keresztül folyamatosan megfigyeljük. Ebben az esetben azonban az eredmények és a számok önmagukért beszélnek, és ez minden kísérleti eredménynél hatásosabb érv.
Magyar Nikolett
