A statisztika azt sugallja, hogy a hazai gazdaság már az 55 év felettieket is szívesen alkalmazza, az emelkedő fizetések pedig minden ötödik vendégmunkást hazacsaltak. Már csak a 24 év alattiakkal szemben bizalmatlan az üzleti szféra.
Erre mondják, hogy „női munka”: batátaültetés (fotó: Gönczi Krisztina)
Az idősebb hölgyeket visszavárják
A KSH gyorsjelentése szerint idén július és szeptember között csaknem 20 százalékkal kevesebben vállaltak külföldi munkát, mint egy évvel ezelőtt. Eközben a hazai foglalkoztatottság a csúcson jár. Feltűnő azonban, hogy elsősorban az öregebbek, az 55-64 évesek találtak vissza a munka világába, körükben pedig több a nő. Így végeredményben a nyugdíj előtt álló hölgyeknek adott még egy esélyt az egyéb dolgozókból kifogyó munkaerőpiac. (A járvány kitörésekor éppen a nőket – és a fiatalokat – rúgták ki elsőként. Most visszavárják a nőket, a fiatalokat sajnos még nem, lásd lentebb.)
A dolgozó férfiak foglalkoztatási rátája úgy nőtt, hogy a munkában állók száma csökkent (-9 ezer), hiszen a leginkább keresett korosztályban, az 55-64 évesek között arányaiban már kevesebb van belőlük. Ezzel szemben 25 ezerrel több nő kapott esélyt egy foglalkoztatónál, mint tavaly ilyenkor.
Foglalkoztatottság alakulása (forrás: KSH)
A fiatalok még kevésbé kellenek
Korosztályokra bontva a legfiatalabbakra tart legkevésbé igényt a gazdaság: 14 ezerrel kevesebben kaptak munkát idén. A legjobb korú, 25-54 éves korosztályban viszont 13 ezerrel több volt az alkalmazásban álló, de ez a foglalkoztatási rátájukon alig változtatott. Mint fentebb írtuk, a legnagyobb kiugrást az ennél öregebbek körében látjuk, ahol csaknem 3,4 százalékkal javult a foglalkoztatási ráta.
Helyileg Budapesten a legmagasabb a munkában állók aránya, ahol foglalkoztatási ráta 78,6 százalék, a Dél-Dunántúlon pedig a legrosszabb a helyzet, ahol csak 68 százalék. Pozitív viszont, hogy az előző év azonos időszakához képest minden régióban nőtt a foglalkoztatás.