Egy jól működő gazdaság számára elengedhetetlen a kiemelkedő minőségű és gondosan válogatott vetőmagok használata, hiszen ez determinálja a termények minőségét is. Ha egészséges növényeket szeretnénk termeszteni kiszámítható, magas termésátlagokkal, akkor a körültekintő növényvédelem és a precíz tápanyag-kijuttatás mellett megfelelő minőségű vetőmagokra is szükségünk lesz. A vetőmagok minőségének egyik legfontosabb mérőszáma a homogenitás.
A homogén vetőmagokból fejlődő növények egy időben virágzanak, egy időben érnek, és konstans termésátlagokat produkálnak. Így a nagy kiterjedésű gazdaságokban is jól összehangolhatóak a munkafolyamatok, többek között egyszerre permetezhetünk, majd egyszerre arathatunk az összes táblán. Az egyszerűsített folyamatoknak köszönhetően gyorsabban, pontosabban és hatékonyabban tudjuk működtetni gazdaságunkat. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy mi alapján különböztethetőek meg a nagy homogenitású vetőmagok a rosszabb minőségű társaiktól, az ipari drónoknak és a multispektrális felméréseknek köszönhetően.
Hogyan működik a multispektrális felmérés?
A felmérés során egy speciális eszköz, a multispektrális kamera a vizsgált tárgyakról, jelen esetben a növényekről visszaverődő fényt vizsgálja különböző hullámhosszokon. A kamerák különlegessége abban rejlik, hogy az emberi szem által látható piros, zöld és kék színeken túl az infravörös és az ultraviola sugárzást is képesek rögzíteni, valamint jellemzően egy nagy felbontású hőkamerával is rendelkeznek, így számos új információt megtudhatunk a vizsgált tárgyról. A különböző hullámhosszokon mért eredmények összegzésével átfogó képet kapunk a növényeink állapotáról, ráadásul az elkészült elemzés megértéséhez nem kell fizikusnak lenni, a feldolgozó szoftverek egy könnyen értelmezhető jelentést állítanak össze számunkra. A kamerát bármilyen eszközre felszerelhetjük, de mezőgazdasági felhasználás során ipari drónok segítségével érhetjük el a leggyorsabb és legpontosabb eredményeket.
Yuneec H520E mezőgazdasági drón multispektrális felmérés közben
Hogyan használhatjuk a multispektrális kamerákat a vetőmagok vizsgálatára?
Az elültetett vetőmagok folyamatos állományfelvételezése lehetővé teszi, hogy a különböző magok potenciálját folyamatként elemezzük, így a legkisebb különbségek is jól elkülöníthetővé válnak. A folyamatos monitoring mellett vannak olyan kritikus élettani fázisok, melyek során könnyen megkülönböztethető a vetőmagok genetikai potenciálja. A továbbiakban ezeket a fázisokat és szempontokat mutatjuk be részletesen.
Multispektrális felvétel a Pix4Dfields programban
A kelés és virágzás
Ideális körülmények között történő kelésből nehéz különbséget tenni az átlagos és a kiemelkedő minőségű vetőmagok között, hiszen ebben az esetben a külső tényezők, a csapadék és a tápanyag-ellátottság biztosítja a keléshez szükséges energiát. Egy kedvezőtlen időjárás által sújtott területen azonban az ipari drónok és multispektrális kamerák segítségével könnyen elkülöníthetővé válnak a jó minőségű vetőmagok, ilyenkor ugyanis a magok a belső energiakészletet kezdik felhasználni a növekedéshez, hiszen nem állnak rendelkezésre a szükséges külső tényezők. Ebben a fázisban a korai stresszhatásokon való túljutás, a koraiság és a kelési erély a legfontosabb faktor, a felmérések során ezeket vizsgálják a szakemberek.
A virágzást megelőzően végzett állományfelmérésből is kiemelkedő fontosságú adatokhoz juthatunk. A keléshez hasonlóan ez egy kitűnő fázis a vetőmagok közti különbségek detektálásához. A folyamatban lévő virágzás felmérése és elemzése is egyre nagyobb hangsúlyt kap. A hazánkban is használt Outfield szoftver ezekre a kutatásokra, elsősorban a gyümölcsösök felmérésére specializálódott, és az elmúlt években több fontos eredményhez segítette hozzá a gazdákat.
Állományfelmérés az Outfield szoftver segítségével
A stresszhatások és természetes ellenálló képesség
A keléskor végzett elemzés ismertetése során már bemutattuk a stresszhatásokra adott válaszok fontosságát. A szélsőségessé váló klímaviszonyok miatt hazánkban is egyre gyakrabban fordulnak elő stresszhatást kiváltó szélsőséges környezeti jelenségek. Ezért kiemelten fontos, hogy olyan vetőmagokkal dolgozzunk, melyek az átlagnál ellenállóbbak és gyorsabban regenerálódnak. Hasonlóan a korábban bemutatott helyzetekhez, az ellenálló képességet is csak kedvezőtlen körülmények között lehet érdemben vizsgálni. Egy jelentős stresszhatás után végzett folyamatos felmérésből két kiemelt fontosságú tényezőt is megismerhetünk. Az első a növény és a vetőmag ellenálló képessége, a másik a regenerálódási képessége. Ezek az adatok jól összehasonlíthatóak, így nagymértékben segítenek a vetőmagok közötti differenciálásban.
Nemcsak környezeti hatások nehezíthetik meg az ültetvények fejlődését, fontos számolni a különböző károkozókkal is. A károkozókkal szembeni természetes ellenálló képesség szintén kiemelten fontos ismérve egy jó minőségű vetőmagnak. A multispektrális felméréseknek köszönhetően ezt is könnyen elemezhetjük.
A betakarítás
A betakarítás során válik kiemelten fontos tényezővé a bevezetésben már említett homogenitás. A jó minőségű vetőmagból származó növények egyszerre, magas és jól kiszámítható termésátlaggal érnek, így az egész tábla szempontjából ideális időben lehet megkezdeni a betakarítást. A különböző magokkal vetett táblák homogenitása az egyik legstabilabb összehasonlítási pont. Egy jól működő precíziós gazdaságban minden tevékenység pontosan meg van tervezve, ezért kiemelten fontos a kiszámítható termésátlag, hiszen így a logisztikai megoldások sem igényelnek folyamatos újratervezést.
Yuneec H520E mezőgazdasági drón LaQuinta multispektrális kamerával felszerelve
Összefoglaló
A jó minőségű vetőmagokra jellemző a homogenitás, jelentős energiatartalékokkal rendelkeznek, és ellenállnak mind a környezeti hatásoknak, mind a károkozóknak. Ezek a megfigyelések nem számítanak újdonságnak, és meglepőnek sem lehetne nevezni őket, az viszont korábban elképzelhetetlen volt, hogy egy pontos és részletes genetikaipotenciál-mérés akár egy kisméretű gazdaságban is elvégezhető. Az ipari drónoknak és a multispektrális kameráknak köszönhetően ma nincs szükség se laboratóriumokra, se évtizedes kísérletezgetésekre ahhoz, hogy a legmegfelelőbb vetőmagokkal dolgozzunk.
SZERZŐ: TÖRÖK GYULA • ABZ DRONE
