Aratókoszorú és a Magyarok Kenyere

Írta: Barna Ferenc - 2021 augusztus 20.

A kárpát-medencei gazdaösszefogást és a világ magyarságának egységét hirdeti az aratókoszorú, melyet Horváth Zoltán esperes, a Bazilika plébánosa áldott meg. Az ünnepi körmenetben bemutatását követően a népművészeti alkotás szeptember végéig megtekinthető lesz a szentélyben.

 

Az aratókoszorú és a Magyarok Kenyere a Bazilikában
A Magyarok Kenyere program szervezői remélik, hogy az összetartozás újonnan elkészült
szimbóluma betölti szerepét (Fotó: NAK, Sajtóközlemény)

 

Több hét alatt készült el a népművészeti alkotás

A tizenegyedik éve működő, Magyar Örökség díjas Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program szervezői képviseletében Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke, valamint Nagyné Legény Ildikó, Hajdúnánás alpolgármestere helyezte el a népművészeti alkotást, amelyet immár hagyományosan hajdúnánási hagyományőrző asszonyok készítettek el.

 

Tavaly a pandémia miatt elmaradt az ünnepi körmenet

A Magyarok Kenyere program szervezői remélik, hogy az összetartozás újonnan elkészült szimbóluma a Nemzeti Újrakezdés Évében teljes pompájában mutatkozhat meg a magyar államiság, illetve az Új Kenyér ünnepén az érdeklődők számára.

A magyar gazdákat tisztelet és köszönet illeti, hiszen a pandémia közepette is helyt álltak, megtermelték a magyarság kenyeréhez szükséges gabonát, de egyúttal megmutatták az összefogásban és a szolidaritásban rejlő erőt is, hiszen adományaiknak köszönhetően minden eddiginél több rászoruló ellátásához járulhatott hozzá a program 2020-ban.

 

A mérete mellett népművészetileg is egyedi alkotás

Míves búzafüzért sok száz éves hagyományokat követve, zöld búzakalászokból alkották meg Hajdúnánás hagyományőrző asszonyai a koszorút. Körkörösen szélesedő elemei jelképezik Magyarországot, illetve a Kárpát-medence és világ szorosan hozzátartozó magyarságát.

Az aratókoszorú hagyományosan különféle formájú és nagyságú lehetett: csigaszerű, korona formájú, koszorú alakú, és a legszebb búzakalászokból fonták, gyakran mezei virágokkal és szalagokkal is díszítették. Általában harang alakú favázra erősítették fel, és vízzel öntözték meg, hogy a következő évben elegendő eső legyen. Rendszerint a mestergerendára akasztották, és vetéskor a koszorúból kimorzsolt szemeket keverték a vetőmag közé.

 

Az aratókoszorú és a Magyarok Kenyere a Bazilikában
Az aratókoszorú és a Magyarok Kenyere a Bazilikában
(Fotó: NAK, Sajtóközlemény)

 

A Bazilika évek óta több hétre biztosít helyet az aratókoszorúnak

Azt szeptember végéig több ezer hazai és külföldi érdeklődő tekinthet meg a szentélyben. A plébános az esemény keretében vette át azt a kenyeret is, amelyet a Magyarok Kenyere program szervezői és a Magyar Pékszövetség közösen biztosítottak – a tavalyi évhez hasonlóan – az augusztus 20-i ünnepi kenyérszentelésre.

Az évente több ezer nagylelkű adományozót megmozgató Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program a határon inneni és túli magyar gazdatársadalom segítő szándékú összefogása, amelynek keretében Magyarország teljes területéről és a Kárpát-medence magyarlakta településeiről ajánlanak fel elsősorban búzát a magyar gyermekeket, családokat, időseket segítő szervezetek javára.

A megyénként, régiónként összegyűjtött búzaadományokat közeli malmok őrlik meg, majd az így előállított liszt a kedvezményezett intézményeken, gyermekotthonokon keresztül évente százezer nehéz sorsú honfitársunk ellátását biztosítja.

 

Forrás: NAK, Sajtóközlemény