Lehúzták a magyar kukoricatermést az EU-s elemzők

A nyár közepéig lekerülő növények átlagon felüli termést adtak idén, viszont az őszi betakarításúak az ötéves átlagtól 5-10 százalékkal teremhetnek kevesebbet hazánkban. A termésdepresszió csak pár országra érvényes Európában. Sajnos, mi köztük vagyunk.

A hím- és nőivar virágzása épp úgy szétcsúszott, mint a teljes tábla fejlettsége (fotó: Gönczi Krisztina)

Lerontjuk az európai átlagot

Az európai MARS előrejelző rendszer csak kevéssé változtatott a várható uniós terméshozamokon, kivéve a napraforgót, amelyiket jelentősen felfelé korrigált. Ennek oka a kiválónak ígérkező román, bolgár és francia termés, ami bőven ellensúlyozza azt a termésdepressziót, amit a magyar táblák elszenvedtek az aszályban. A románoknál és a bolgároknál a kukoricahozamok is kecsegtetőek, az itteni pluszokat éppen a soványnak látszó magyar terméskilátások húzzák le, lefelé rontva az uniós átlagot – derül ki a legfrissebb elemzésből.

Uniós átlaghozamok (t/ha) és az eltérés az ötéves átlagtól (%)

Nyugaton túl sok eső, középen túl kevés

Június 1. és július 20. között a nyugat-euróapai államokban jellemzően átlagos, vagy annál csapadékosabb volt az időjárás, míg keleten és délen forró és száraz időjárás uralkodott. Heves viharok, helyenként jégeső azonban szinte bárhol lecsapott az EU-ban, és alaposan megtépázta a növényeket. A túl sok eső negatívan befolyásolta a gabona minőségét Franciaországban, Németországban, a Benelux államokba, Romániában és Ukrajnában. A mennyiségek viszont kiválóan alakultak, például Romániában a tavalyinál 50 százalékkal jobb átlaghozamot mutatott a búza. A balti országokban uralkodó hőség viszont a termés mennyiségét csökkentette. A hőhullámok Közép-Olaszországban, Magyarországon, Szlovéniában, Olaszországban és Horvátországban negatívan befolyásolták a kalászosok magérlelését, illetve a kapásnövények fejlődését, terméspotenciálját. Oroszországban a kánikula visszavetette az őszi és még inkább a tavaszi búza termésátlagát, a kukorica is erős aszálystresszt szenvedett el. (Lásd még cikkünket: A románok tönkreverik az oroszokat a búzapiacon.)

Míg Franciaország északi részén 1979 óta nem tapasztaltak ennyi esőt, addig Magyarországon a sokéves átlagtól 40-90 százalékkal kevesebb csapadék hullott. A MARS-jelentés kiemeli, hogy a Dél-Dunántúlon a fenti időszakban mindössze 16 mm csapadék esett a normális 90 mm helyett. A július 15. és 20. között érkező csapadékhullám az ország nagy részében mérsékelte a vízhiányt a földeken. A repce-, árpa- és búzaaratás nagyrészt megtörtént az esők előtt, de a négynapos csapadékhullámot is száraz időjárás követte, így minőségi veszteséget nem szenvedtek a szemek. A kukorica esetében azonban olyan károkat okozott a száraz időjárás, amit a júliusi esők csak tompítani tudtak. (Lásd még cikünket: A végveszély elmúlt, de nem nyomtalanul.) A hőség a legrosszabb fenofázisban, virágzáskor érte a növényt. A napraforgó jobb aszálytűrésének – mélyre hatoló gyökérzetének – köszönheti, hogy kevésbé károsodott.