A takaró fóliákat azért használjuk, hogy melegebb, nedvesebb és gyommentesebb talajt biztosítsunk a növény számára, vegyszer nélkül. Csakhogy a fóliákat folyton cserélni kell. A növényházak fóliaborítása is csak 3-4 évet bír ki jelentős minőségromlás nélkül. Így a biogazdaságokban is tonnaszám keletkezik a műanyaghulladék.
A „takarás” felfrissítése permetezhető polimerrel (forrás: futurefarming.com)
Féligáteresztő membrán
Most egy ausztrál kutatóintézet olyan találmánnyal rukkolt elő, ami forradalmasíthatja a gyommentes palántanevelés technológiáját. Egy permetezhető, biológiailag lebomló polimer membránt fejlesztettek, amely segíthet a gazdálkodóknak többet termelni, miközben kevesebb vizet és agrokemikáliát használnak fel. Az új technológia környezetbarát alternatívát jelent a mezőgazdasági műanyagokkal, például a polietilénnel szemben.
Batátaültetés hagyományos fóliába (Fotó: Gönczi Krisztina)
Dr. Keith L. Bristow kutató szerint a membrán felhordása nem kíván nagy technikai felkészültséget, minden gazdaságban megvalósítható. A polimer a traktor mögé függesztett tartályba kerül, amihez a kísérlet során többféle szórókeretet és fúvókákat illesztettek. Eleinte az anyag dozírozása sem volt egyértelmű, kellett egy kis idő, amíg kiderült, hogy milyen filmvastagság az ideális, és ezt miképpen lehet elérni. A legnagyobb hatékonyságot a legvastagabb réteggel, négyzetméterenként egy kilogrammnyi anyag kiszórásával érték el. Ekkor a membrán 30 százalékkal növelte a növények vízhasznosítását és hatékonyan akadályozta a gyomosodást.
A halmazállapot az igazi újdonság
Megjegyezzük, a polimer „fóliák” már a gyakorlatban is alkalmazható formában léteznek, a japánok és a németek élén járnak ezek mezőgazdasági és csomagolástechnikai hasznosításában. Az alapgondolat tehát nem új. Már vagy egy évtizede dolgoznak a kutatók azon, hogy egy olyan, sejtmembránt utánzó, lebomló, mégis szilárd anyagot alkossanak, ami a vizet bebocsátja, de a nagyobb szervesmolekulákat nem engedi ki a felületén. A japánok elsősorban az üvegházakban használják ezeket a féligáteresztő membránokat, például a hidrokultúrás rendszerekben az ültetőközeget helyettesítik. A németeknél a vegyipari óriás, a BASF gondolt először a műanyagok kiváltására a mezőgazdaságban. Ecovio nevű anyagukat úgy lehet teríteni, mint egy hagyományos fóliát, bár annál sokkal vékonyabb, érzékenyebb anyag. Az ausztrálok újítása tehát elsősorban a filmréteg halmazállapota: permetezhető, minimális gépesítési igénnyel kijuttatható talajtakarást lehet vele megvalósítani.
Készülőben a kereskedelmi változat
A kísérlet során öntözött szántóföldi parcellákon, például dinnye és paradicsom termesztésében tesztelték a technológiát. Dr. Bristow és csapata mintákat vett a polimerrel kezelt talajból és az ebben kifejlődött növényekből is. Az eredmények szerint a terményekben semmilyen kellemetlen vagy mérgező anyag nem volt, a membránfilm pedig teljesen lebomlott. A technológia már most működik, de még finomítanak rajta, hogy a lehető legtartósabb és költséghatékonyabb megoldás kerüljön forgalomba.
A gazdák ugyanis csak akkor fognak permetezhető polimerre váltani, ha az az árában is közelíteni tudja a műanyagfóliákat. „Már az is nyereség, hogy a takarás gyűjtésébe és megsemmisítésébe nem kell energiát és pénzt fektetni. A fólia elégetése vagy mikroszemcsékké bomlása is rombolja a környezetet” – emlékeztetnek a kutatók. További előny, hogy a polimer permetezéséhez kis költséggel átalakítható a permetezőgép, míg a fóliahúzás gépi hátterének megteremtése már komolyabb beruházásnak számít. A polimer előnye az is, hogy nem forrósodik túl, mint a fekete fólia, így nem égeti meg a frissen kihelyezett palántákat. Sok gazda akár a műanyagfólia árának dupláját is megadná egy ilyen permetezhető anyagért.
Bakhát permetezése a polimerrel ültetés előtt (forrás: futurefarming.com)
A talajtakarás leginkább környezetebarát módja a takarónövények alkalmazása, illetve ezek korhadó mulcsrétege. Lásd még cikkünket: Talajmegújítás: ez elérhető, erre már lehet ígéretet tenni.
