Románia készen áll arra, hogy ismét fontos szerepet játsszon a nemzetközi gabonakereskedelemben. Búzából 54 százalékkal, kukoricából pedig 31 százalékkal növelheti a kivitelt az USDA elemzői szerint.
Szépnek ígérkezik az idei termés (fotó: Gönczi Krisztina)
Egymillió hektárnyi öntözött föld
A román szántóterület 5,3-5,5 millió hektár körül alakul attól függően, hogy éppen mennyi napraforgót, szóját vetnek. A búza és a kukorica foglalja el a táblák 85 százalékát. Területét és mennyiségét tekintve is a kukorica az ország elsőszámú gabonaféléje, ezt a búza és az árpa követi a sorban. Az átlagtermések figyelemre méltóan megnőttek az országban, köszönhetően annak, hogy az itteni gazdák igen nyitottak a precíziós megoldások iránt. Figyelnek a talajállapot megőrzésére és differenciáltan juttatják ki a tápanyagot. A tavalyi aszály is arra ösztönzi őket, hogy fokozzák a földek öntözhetőségének kiépítését, noha az öntözött terület nagysága már most közelíti az egymillió hektárt, a teljes termőterület (ültetvényekkel együtt) 11 százaléka tartozik ide. Összehasonlításként: Magyarországon vízjogi engedéllyel 190 ezer hektár rendelkezik, a ténylegesen öntözött terület 108 ezer hektár.
Búza: éles versenyben a fekete-tengeri áruval
A futó szezonban Romániában 2,16 millió hektáron került földbe a búza. Mivel az időjárás összességében kedvezőbb a tavalyinál, az átlaghozamok 2,7 százalékkal lehetnek az ötéves átlag felett. A teljes búzatermés 9,1 millió tonna lehet, ami 41 százalékkal lenne több a tavalyinál. Ebből 6,16 millió tonna jutna exportra, 54 százalékkal több, mint 2020/21 folyamán. A román szállítmányok 80 százaléka Európán kívül talál vevőt, például Jordániában, Libanonban, Izraelben és Egyiptomban, de a Fülöp-szigetekre és Szudánba is exportálnak. Egyiptomban erős a konkurenciaharc az orosz búzával, így itt változó sikerrel találnak piacot. Idén az orosz kiviteli korlátozások miatt előnyös helyzetbe került a román termény a nemzetközi tendereken. (Lásd cikkünket: Románia és Ukrajna elnyerte az oroszok elől a búzatendert.)
A kukorica fele európai vevőkhöz kerül
A kukorica a tavalyi aszályban veszített jövedelmezőségéből, és bár korántsem volt veszteséges az előállítása, a növény idén teret veszített az aszályt jobban tűrő napraforgóval szemben. Nemcsak kisebb területen került földbe most a mag, de a genetikai alapokba sem fektettek a gazdák annyit, mint máskor, plusz a hideg időjárás miatt késett a vetés, vagyis a tenyészidőszak is lerövidült két héttel. Csak azért nőhet idén 5 százalékkal az átlagtermése, mert a tavalyi csapnivalóan rossz volt – vélik az elemzők. Az USDA mindent egybevetve 13 millió tonnás román kukoricaterméssel számol 2021-ben, ez 21 százalékkal haladná meg a tavalyit. Mivel 2020-ban 25 százalékot esett a termésmennyiség, így az idei eredménnyel még mindig csak a 2017. évi termést tudnák überelni. Ha bejönnek a számítások, akkor 5,7 millió tonna kukorica kelhet útra a határokon túlra, csaknem harmadával több a tavalyi mennyiségnél. Ennek fele az uniós piacot célozza. Elsősorban Spanyolország, Hollandia és Olaszország a vásárlójuk, az EU-n kívül pedig Irán, Libanon és Dél-Korea.
Árpa: irány Szaúd-Arábia!
Az őszi állományok kiváló kondícióban készülnek az aratásra, 5 százalékkal nagyobb átlagtermés várható, mint az ötéves átlag. A végeredmény 1,55 millió árpa lehet, 29 százalékkal több a tavalyinál. A termés 80-85 százalékát jellemzően kiszállítják az országból (ez idén 1,3 millió tonnát jelent). Legfőbb vásárlójuk Szaúd-Arábiába, ahol folyamatosan nagy igény mutatkozik az árpára. Tavaly, amikor 25 százalékot esett a termésmennyiség, a román kereskedők úgy próbálták szinten tartani az arab országba irányuló exportot, hogy Magyarországról pótolták a hiányzó árpamennyiséget. Szaúd-Arábia árpaéhségéről többször is írtunk, legutóbb itt: Már az araboknak is drága az árpa: privatizálták az importot.
