A tegnapi zivatarlánc jégesőt hozott. A tavasz eddig extrém hideg: a talajhőmérséklet csak most érte el a 10 fokot. A jövő hét csütörtökig marad a hűvös, gyakran esős idő.
Forrás: idokep.hu
A zivatarlánccá összeállt felhősáv tegnap délután közepén csapott le az országra, és nyugatról keletre haladva többfelé jégverést hozott. Volt, ahol csak borsószem nagyságú jég hullott, de Miskolcon már tojásnyi jégdarabokról is beszámoltak. Szomorú, hogy a sokat szenvedett szabolcsi gyümölcsösöket most sem kerülte el az ítéletidő. Az index.hu szerint Kassán még tornádót is fotóztak a helyiek.
Zivatarlánc: a gyümölcsösökben tombolt igazán (forrás: met.hu)
Az esőknek egy tagadhatatlan hasznuk volt: jelentősen csökkentették a tavasz első felében kialakult szárazságot. Az elmúlt 10 nap során többnyire 15 és 40 mm csapadék hullott, a legnagyobb mennyiség éppen a múlt hét elejéig leginkább száraz észak-dunántúli és Budapest környéki területeken. Az elmúlt 30 nap csapadékmennyisége ezzel együtt is az ország déli felén még mindig sokfelé 15-25 mm-rel elmarad az átlagos értékektől. A 90 napos csapadékösszeg-anomália más térbeli eloszlást mutat: az északkeleti és viharsarki pozitív eltérés mellett az ország nagyobb részén 20-50 mm-es hiány mutatkozik – írja a met.hu.
90 napra visszatekintve még mindig a Dunántúl kapott kevesebb esőt (forrás: met.hu)
Túl hideg volt a vetéshez, keléshez
A talaj nedvességtartalma ennek ellenére országszerte kedvezővé vált, a felső 20 cm-es réteg nagy területen telítődött, sőt északkeleten helyenként ismét áll a víz a földeken. A kevesebb csapadékot kapott területeken is 60% fölött alakul a talaj nedvességtartalma a növények számára hasznosítható víztartalom százalékában. Ugyanakkor a hőmérséklet jelentősen elmaradt az ilyenkor megszokott értékektől. A délutáni maximumok országszerte 10 fok körül, a borúsabb, csapadékos tájakon ez alatt alakultak, csak kedden és szerdán melegedett 15 fok fölé a levegő. Így az 5 cm-en mért talajhőmérséklet csak most lépte át a 10 fokos küszöbértéket, jelenleg többnyire 9 és 13 fok között alakul a napi átlaga.
Egy-két hetes csúszásban a növényvilág
A szárbaindulás fenológiai fázisában járó őszi kalászosok, valamint a zöldbimbós és virágozni kezdő repceállományok számára egyaránt igen jól jött a csapadék, ahogy a már sokfelé elvetett tavaszi kalászosok és napraforgó csírázásához és keléséhez is nagy szükség volt az áztató esőre. A kukorica vetése aktuális, most a kellő nedvességet is megkapta a talaj, a talajhőmérséklet pedig ismét elérte a 10 fokos küszöbértéket. Bár a hét végén még hidegek lesznek az éjszakák, a jövő héten kissé melegszik az idő, így a most elvetett mag közel optimális körülmények közé kerül. A hőösszegek jelenleg 35 foknap körül alakulnak szerte az országban, ami a 2020-as hőösszeghez képest mintegy 45-60, a sokéves átlaghoz képest pedig 35 foknapos elmaradást jelent. Vagyis a kukorica fenológiai fázisai a tavalyinál nagyjából két héttel, az átlaghoz képest pedig bő egy héttel később következnek be.
Csak most kezdhet el fejlődni (fotó: Horizont Média)
Még több eső és hideg
A gyümölcsösökben az idén tavasszal is jelentős fagykárok keletkeztek. A tavaszt jellemző hideg időjárás nemcsak a méhlegelőkre, hanem a méhcsaládokra is kedvezőtlen. A családok így lassabban fejlődnek, nem tudnak a fő növényre, az akác virágzására kellően megerősödni, fölszaporodni. Ráadásul az akácot is fagykár érte. Ebben a hónapban már nagy valószínűséggel megmarad időjárásunk hűvös jellege és további csapadék is érkezik: vasárnap északon, hétfőn pedig az ország déli területein. A jelenlegi számítások szerint kedd estétől, és főleg szerdán újabb országos csapadék hullhat. A hőmérsékleti maximumok 15 fok körül alakulnak majd, északkeleten kevéssel ez alatt, délnyugaton kissé e fölött. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlagértéke a hónap végéig 10 fok körül valószínű.
Lásd még a témához kapcsolódó cikkünket: Indul a hazai spárga, másfél hét a csúszás.
Összeállította: Gönczi Krisztina
