A támogatásokhoz kapcsolódóan előfordulhatnak olyan előre nem látható események, amelyek ellehetetlenítik a támogatásokban vállaltak teljesítését. Ha ezeket időben jelzi a gazdálkodó, felmentést kaphat az előírás teljesítése alól. De vigyázat, alaposan át kell gondolni, hogy melyik követelmény alól kérünk felmentést!
Belvízkár repcében 2020 decemberében (Fotó: Gönczi Krisztina)
Sok minden lehet vis maior
Vis maior eseményként ismerhető el olyan eseményt, amely előre nem látható, és amelynek következményeit az adott helyzetben általában elvárható gondosság tanúsítása esetén sem, vagy csak aránytalan mértékű beavatkozással lehetett volna elhárítani. Ilyen esemény például az aszály. Aszályhelyzetben felmentést lehet kérni például a termeléshez kötött támogatásban megfogalmazott hozamelőírás alól (pl. egy tonna szója/hektár). Plusz a kedvezőtlen időjárási jelenségek miatti veszteség után agrár-kárenyhítési juttatásra is jogosult a termelő (ha rendelkezik piaci alapú biztosítással is).
Vis maior nem csak időjárási esemény lehet. Elháríthatatlan külső ok lehet a növény- vagy állatállományt érintő fertőzés kitörése, a gazdálkodó munkaképtelenné válása, a földterület közcélú kisajátítása. Ha egy ártéren árhullám viszi el a termést, az nem vis maior, mivel erre az eseményre egy ártéren számítani lehet – emlékeztet a nak.hu. A vadkár viszont lehet vis maior, de ekkor igazolni kell, hogy a gazdálkodó és a vadászatra jogosult is mindent megtett a kár elhárítása érdekében. Ekkor a kárt a vadászatra jogosultnak kell megtérítenie.
A lehetséges vis maior okokat a 94/2015. (XII. 23.) FM rendelet tartalmazza. Pályázati felhívások ettől eltérően további vis maior eseményeket is megállapíthatnak pl. AKG-ban egy osztatlan közös terület kimérésének esete. A lehetséges vis maior eseményekhez csatolandó dokumentumok listáját a 60/2020. (VI. 30.) számú kincstári közlemény foglalja össze. Természeti csapás, szélsőséges időjárási körülmény esetén nem kell igazolást mellékelni a bejelentéséhez.
Melyik előírást érintette?
A nak.hu kiemeli, mennyire fontos, hogy eltaláljuk, melyik támogatási előírást hiúsította meg a vis maior esemény. Például egy belvíz miatti gyomosodás a minimumkövetelményeket érinti, nem a kölcsönös megfeleltetést. Ha nem az adott kárra releváns vis maior bejelentést tesszük meg, akkor azt nem fogadják el, és automatikusan meg nem felelés kerül megállapításra, ami támogatáscsökkentéssel/-megvonással jár az adott támogatás terén. Például az aszály „nem jogosít fel” a minimumkövetelmények be nem tartására. Ha ezek elmaradását az aszály okán jelentjük, akkor azzal csak felhívjuk a hatóság figyelmét egy gazdálkodói hanyagságra, és biztosak lehetünk benne, hogy támogatáscsökkentés lesz az eljárás vége.
Nem mindegy, mikor jelentjük
A vis maior-eseményt a kár észlelésétől számított 21 napon belül, a betakarítást megelőző tizenötödik napig, de legfeljebb 6 hónapon belül lehet bejelenteni elektronikus úton a Magyar Államkincstár online felületén. Ügyelni kell azonban arra, hogy a bejelentés napja egyben a vis maior-esemény lezárásának napja is legyen! A vis maior esemény csak a bejelentett időintervallumban ad felmentést a teljesítési kötelezettség alól. Amennyiben a vis maior esemény miatt újabb növénykultúra vetésére kerül sor, úgy ezen kultúra tényleges vetésének, betakarításának időpontját is az elvégzést követő 15 napon belül be kell jelenteni.
Amennyiben a termelő a vis maior bejelentését elmulasztotta és a támogatási feltételek nem teljesítése áll fenn, úgy a lehetséges szankció elkerülése érdekében van rá mód, hogy a támogatási kérelmét teljes egészében vagy részlegesen visszavonja. Természetesen csak akkor, ha még nem kapott ellenőrzésről, vagy meg nem felelésről szóló tájékoztatást vagy határozatot.
A vis maior helyzetek a szerződések teljesíthetőségére is kihatnak. A koronavírusjárvány kapcsán itt írtunk erről: Kötbérrel fenyegetik? A járvány vis maior lehet!
Összeállította: Gönczi Krisztina
