Az ágazat egésze válságállónak bizonyult, de egyes szektorok és a kisebb üzemek az életben maradásért küzdenek. Mindeközben óriási mennyiségű pénzt folyt az agráriumba.
A kukorica és a nagygazdaság abszolút győztes volt (forrás: freepick.es)
A hazai mezőgazdasági termelésre és az élelmiszeripari termék-előállításra is hatott a koronavírus-járvány, de összességében átlagos évet zárt az agrárium – áll az OTP Agrár szakértőinek legutóbbi elemzésében. Pedig ezt a szektort sem kerülték el a logisztikai problémák, a szigorúbb biztonsági előírások, a pénzügyi nehézségek és a munkaerő-hiány. Emellett lehetőséget is tartogatott számukra ez az időszak, ilyen volt a magasabb feldolgozottságú élelmiszerek iránti kereslet növekedése, vagy az online megoldások és a digitalizáció térnyerése.
Kevesebb termék, magasabb ár
Összességében járvány negatív hatásainak ellenére átlagos évet zárt az agrárium, még úgy is, hogy időjárási szempontból a 2020-as év jóval kedvezőtlenebb volt a 2019-esnél. A Mezőgazdasági Számlarendszer előzetes eredményei alapján a mezőgazdaság teljes kibocsátásának folyó alapáron számított értéke 4,8 százalékkal haladta meg a 2019. évi eredményt. A növekedés az áremelkedésnek köszönhető, a mezőgazdasági termelői árak 7,2 százalékkal haladták meg a 2019. évit, amihez a növénytermesztési és kertészeti termékek 10,2 százalékkal, az élő állatok és állati termékek pedig 3,2 százalékkal járultak hozzá. A kibocsátás volumene a 2019. évi 0,4 százalékos növekedés után 2020-ban 2,2 százalékkal csökkent. Ezen belül a növényi termékek mennyisége 3,3 százalékkal lett kevesebb, míg az állatok és állati termékek termelésének volumene 1,3 százalékkal mérséklődött.
Jóval több támogatás
Eközben az agrár- és vidékfejlesztési támogatások összege 2020-ban 10,8 százalékkal, 918,9 milliárd forintra nőtt a megelőző évihez képest. A folyósított támogatási összeg 78,2 százaléka európai uniós forrásból származott, 21,8 százalékát hazai költségvetésből fizették ki. Legnagyobb arányban, 26,8 százalékkal a nemzeti támogatások bővültek tavaly, megközelítve a 150 milliárd forintot (lásd még cikkünket itt). Az agrárium hitelállománya is emelkedett. A mezőgazdaságban tevékenykedő egyéni gazdaságok hitelállománya ugyan csak mérsékelten gyarapodott (2020 végére 365,8 milliárd forintot ért el), ám a társas vállalkozások hitelállománya csaknem ötödével, 446,2 milliárd forintra nőtt. Az élelmiszeripar hitelállománya 13,1 százalékkal, 616,5 milliárd forintra bővült 2020-ban.
Nyertesek és vesztesek
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Tesztüzemi adatbázison alapuló modelljének előrejelzése szerint a magyar mezőgazdaság bruttó termelési értéke 2 százalékos, nettó hozzáadott értéke 12 százalékos, adózás előtti eredménye 9 százalékos növekedést ért el 2020-ban. A különböző típusú gazdaságok bruttó termelési értékének változása a -2 – +7 százalékos sávban helyezkedett el, adózás előtti eredményük pedig jellemzően 6–18 százalékkal emelkedett. Ez utóbbi alól kivételt képesztek a baromfitartók, a gyümölcstermesztők és a sertéstartók, ezek a gazdaságok ugyanis 25, 13 és 12 százalékos jövedelemcsökkenést szenvedtek el. Az elemzők azt is megjegyzik, hogy piaci átrendeződés ment végbe az üzemméret szerint is. A nagyobb, tőkeerősebb gazdaságok nyertesei lettek a helyzetnek, a kicsik közül pedig több csődbe is kerültek.
Összeállította: Gönczi Krisztina
