Agárkülker: nyerő volt a gabona, bukó a csirke

2020 egészen jó esztendő volt az agrárkereskedelem szempontjából, bár a csirkehús terén fekete számokat hozott. Érdekes, hogy akár ki-, akár befelé jön a termék, a megmozgatott áruérték több mint fele mindössze öt országhoz köthető. A kivitelünkben nőtt a magasan feldolgozott termékek aránya az elmúlt 8-10 évben.

 


Kifelé a legnagyobb értékben gabonát viszünk (forrás: wallhere.com)

 

A mezőgazdaság javította az ország külkereskedelmi egyenlegét a Járványos 2020. évben. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kereskedelmének egyenlege 5,3 százalékkal javult tavaly. Az agrárkülkereskedelem aktívuma 3205 millió euró volt, 160 millió euróval több, mint 2019-ben. Mint az az alábbi ábrán is látszik, agráregyenlegünk évek óta 3 milliárd euró körül alakul, 2017-ben az ideinél is jobb eredményt mutatott fel az ágazat.

 

 

A gabonával sokat kerestünk, a csirkén sokat buktunk

A 24 mezőgazdasági és élelmiszeripari árucsoport közül – nem meglepő módon – legjobban a gabonafélék árucsoport árbevétele nőtt. A búza értéke 76,9, a kukoricáé145,6 millió euróval meghaladta az egy évvel korábbit, mindkettőnek jelentősen nőtt az exportértéke. A zöldség- és gyümölcs-készítmények exportértéke is emelkedett 41,8 millió euróval. A legnagyobb visszaesés a húsfélék esetében történt, az exportérték 15,7 százalékkal zuhant, leginkább baromfihúsexport visszaesése miatt, ahol az árbevétel 26,3 százalékkal csökkent. Meglepő, hogy az olajos magvak exportértéke is csökkent 40,3 millió euróval 2019-hez képest. Az már érthetőbb, hogy a gyümölcsből és zöldségből is nagyobb importra volt szüksége az országnak az előző évinél. Különösen szárított hüvelyesekből (+16,5%) és fagyasztott zöldségekből (+14,3%) nőtt a behozatal importértéke. Volument tekintve pedig az élő sertés importmennyisége nőtt a leginkább: 29,3 százalékkal haladta meg a 2019. évit.

 

 

Némi javulás a feldolgozottságban

Az agrárkülkereskedelmi forgalom 82,5 százalékát az uniós országokkal bonyolította Magyarország 2020-ban. Az öt legnagyobb értékű árucsoport – a gabonafélék, az állati takarmányok, a húsfélék, az ital, szesz, ecet, valamint az egyéb ehető készítmények – részesedése a teljes agrárexportból 52 százalék volt. A feldolgozatlan termékek aránya az elmúlt 10 évben mintegy 8 százalékponttal csökkent, 30 százalék körüli értéket tesz ki napjainkban. Az elsődleges feldolgozottságú termékek exportaránya is 30 százalékra tehető, a magasan feldolgozott termékek részesedése pedig 8 százalékponttal bővülve 40 százalék körüli szintre emelkedett az exportban. Az import szerkezetében 10 éve nincs változás: a behozott termékek fele magasan feldolgozott.

 

Öt ország dominálja a kereskedelmünket

Az első öt legnagyobb exportpiacunk együttes részesedése a teljes agrárexportból 54,8 százalék volt 2020-ban. A legnagyobb piacaink: Németország (1475 millió euró), Románia (1340 millió euró), Olaszország (1137 millió euró), Ausztria (790 millió euró) és Lengyelország (497 millió euró). Az import vonatkozásában még nagyobb arányt képvisel az öt legfontosabb beszállítónk. A teljes agrárimport értékéből 57 százalékot értek el Németország (1224 millió euró), Lengyelország (860 millió euró), Szlovákia (596,2 millió euró), Ausztria (491,2 millió euró) és Hollandia (467,9 millió euró).

 

 

A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet részletes beszámolója itt érhető el. Lásd még a témában: A külkereskedelmi egyenlegben sokat nyom az agrárium.

 

Összeállította: Gönczi Krisztina

agrár agrárkereskedelem beszállító célország egyenleg élelmiszer érték export feldolgozott import kereskedelem külkereskedelem mezőgazdaság piac