Egészségvédelem XI.
A kémiai szerkezetet tekintve különféle vegyületek tartoznak a gombaölők csoportjába. E vegyi anyagok akut toxikus hatása általában kismértékű, a többségük gyenge méreg, illetve gyakorlatilag nem mérgező. A mezőgazdasági felhasználásuk célja a növényeket, terméseket megtámadó gombák elpusztítása permetezéssel, porozással, csávázással.
Egyik csoportjuk a rézvegyületek. A réz II szulfátot tartalmazó bordói lé bevezetése a növényvédelembe a kémiai növényvédelem kezdetét jelentette. A házilag készített égszínkék színű vizes szuszpenzió felhasználása széles körű. A rézkészítmények hatásosságának szempontjait (kis szemcseméret, a tapadást elősegítő vivőanyagok minősége) érvényesíteni kell a hatáshoz. Figyelni kell a kijuttatott mennyiségre is. Az EU-szabályozás alapján 6 kg/hektár lehet maximálisan a talaj fémrézterhelése, és bár hazánkban a mérések alapján egyes szőlőültetvényekben egyre magasabb a talaj réztartalma, de az uniós határértéket nem éri el.
Az embert illető méregtani hatásokat a szakirodalom összegzi. Eszerint a réztartalmú vegyületek irritatívak, sejtmérgek. A szakirodalom igen ritkán közölt foglalkozási eredetű mérgezésről elemzést. A szervezetbe a szájon át juthat, főleg gyomor-bélrendszeri tüneteket okozhat. A halálos dózis emberben 10 gramm. A felszívódó réz a vörösvértestek sejthártyáját károsítja, emiatt a vérfesték a sejtekből kifolyik (hemolízis). Megtámadja a vesét és a szívet is. Felhalmozódásra (kumuláció) hajlamos. A késői toxikus hatásokról még nincsenek megbízható tudományos eredmények. Valószínűleg azonban nincs mutációt kiváltó, illetve daganatkeltő hatásuk.
A ditiokarbamátok (Zineb, Dithane M45, Thiuram stb.) a réz helyettesítésére jól használható szerves szintetikus fungicidek. Fehér, sárga vagy szürkésbarna színű, vízben vagy szerves oldószerekben rosszul oldódó, tűzveszélyes porok. Jelentős a környezeti perzisztenciájuk, az állati szervezetben kumulálódhatnak, lassan ürülnek ki. Házi és vadon élő állatokban ezek a fungicidek ritkán okoznak mérgezést. A vegyületek a mérsékelten vagy a gyakorlatilag nem mérgező kategóriába sorolhatók.
Veszélyességük elsősorban az embernél, mérgezés során – alkoholfogyasztással együtt – nyilvánul meg, ami súlyos, esetleg halálos kimenetelű is lehet.
A ditiokarbamát méreghatására jellemző, hogy lokális mérgezésben izgató, enyhe vagy közepesen súlyos gyulladást okoz a testfelszínen. Több enzim működését is gátolja a szervezetben, ezek között kiemelt jelentőségű az aldehid oxidáz enzim gátlása.
Az emberi szervezetben az alkohol lebontásának folyamata alkohol, aldehid, ecetsav sorrendben történik.
Ha az aldehid oxidáz enzim gátolt, nem alakul tovább az aldehid ecetsavvá, felhalmozódik a
szervezetben, mintegy aldehidmérgezést produkálva.
Ha az aldehid oxidáz enzim gátolt, nem alakul tovább az aldehid ecetsavvá
A mérgezés tünetei: az arc kipirul, melegségérzés, izzadás, rossz közérzet, szédülés, hányinger, szapora pulzus, légszomj jelentkezik.
Az elsősegélynyújtás során az általános elvek szerint kell eljárni. A gyógykezelés tüneti lehet csupán, mivel antidótum nem áll rendelkezésre. A megelőzés főként a védőeszközös egyéni egészségvédelmet jelentheti, emellett különös figyelmet kell fordítani az esetleges alkoholfogyasztásra.
A fungicidek csoportjában meg kell említeni még a szerves higanyvegyületeket – amelyek Magyaroszágon jelenleg nincsenek már forgalomban.
A korábban használt fungicidek, csávázószerek (pl. Granosan, Ceresan) akut mérgező hatásuk mellett jelentős krónikus és késői toxikus hatással rendelkeztek. Jellemző tulajdonságuk volt a perzisztencia, a kumuláció. Számos enzim működését gátolják, helyileg izgató, irritatív hatásuk érvényesült, gyulladást váltottak ki, a sejtek elhalását okozták. Ha felszívódtak, főként az idegrendszert és a vesét károsították.
Esetenként a szakirodalom szerint tömeges mérgezés is előfordult már a szerves higanyvegyületek miatt. Példa erre a Japánban lezajlott „Minamata betegség”, amikor a tengeri halak, kagylók, rákok stb. szervezete tartalmazta a toxikus anyagokat, és ezeket a környék lakossága az élelemmel elfogyasztotta. (Olvassa el az inszekticidekről (rovarölő szerekről) szóló írásunkat is itt.)
SZERZŐ: DR. LEGOZA JÓZSEF
