Részletes világpiaci elemzéssel rukkolt elő az UFOP (az olaj- és fehérjenövény-termelők szövetsége). Ennek most azt a részét emeljük ki, amelyik a világ bioüzemanyag-gyártásával foglalkozik, mivel a gyárak igényei alapvető hatással vannak a kukorica és a repce árára.
Már sosem elég: kukorica (fotó: Gönczi Krisztina)
Bioetanol: az USA tarol
Világszerte csaknem 110 millió köbméter bioetanolt állítottak elő 2019-ben (2018: 108 millió). A legnagyobb termelő messze az Egyesült Államok. Mintegy 59,7 millió köbmétert termeltek itt 2019-ben. Az USA-ban a bioetanolt 98%-a kukoricából és 2%-ban más típusú biomasszából készül. A második legnagyobb bioetanolgyártó ország Brazília 32,4 millió köbméterrel, amit a cukornádból származó cukorból készít. Az EU-28-ban körülbelül 5,2 millió köbméter bioetanolt állítottak elő gabonafélékből és cukorrépából 2019-ben. A FAO szerint a globális gabonatermés (a rizst is beleértve) 2020/21-ben új csúcsot, 2,75 milliárd tonnát ér el. A gabonafélék (különösen a kukorica) etanolgyártási alapanyagként való felhasználása várhatóan világszinten 6,3 százalékkal, 167,8 millió tonnára nő. A trend állandó, ezért kukoricából idén is szűkösek lesznek a készletek és magas marad az ára. Ennek pedig hatása lesz a többi gabonafélére is.
Európán belül Magyarország jelentős etanolgyártónak számít, Hollandiával, Belgiummal, Németországgal mérhető a termelésünk. Ezek az országok döntően cukorrépára alapozzák a gyártást. Franciaország éghajlata pedig olyan, hogy cukorrépából és kukoricából is megteheti ezt. (A témához kapcsolódik ez a cikk: Miért retteg az USA az EU–MERCOSUR megállapodástól?)
Biodízel: az EU viszi a prímet
A globális biodízelgyártás az EU-28-ban, az Egyesült Államokban, Indonéziában és Brazíliában koncentrálódik. Az Európai Unió az első számú termelő, itt 2019-ben a globális kibocsátás (46 millió tonna) pontosan egyharmadát állították elő. A „biodízel” kifejezést a zsírsav-metil-észterekre használják, amelyek hidrogénezett növényi olajok. Míg Európában a gyártás elsődleges alapanyaga a repce, addig az amerikai kontinensen a szója, Ázsiában pedig az olajpálma. A szójadara a szójabab-feldolgozás „mellékterméke”, fontos takarmány-alapanyag. Világ szerte nő a kereslet iránta, ami a mozgatórugója a szójával beültetett területek bővülésének Brazíliában és Argentínában. A növényi olajok globális kibocsátása 2020/21-ben elérheti a 210 millió tonnát. (Lásd még cikkünket: Idén a növényi olajok gyártására koncentrál a világ.)
Mint azt lentebb látjuk, az európai termelés ötödét Németország adja, a környező államok is ide szállítják feldolgozásra a repcetermésüket. A napraforgóban 44-54% az olajtartalom, míg a repcében 38-44%. Németország éghajlata nem alkalmas a napraforgó termesztésére, ezért finomítói a kevesebb olajat tartalmazó repcére álltak rá, mi pedig, ahol sok napraforgó terem, étolajat gyártunk az értékes olajmagból, ahogy Ukrajna is. (Ez a cikk is érdekelheti: A világ legnagyobb étolajtermelője megijedt a saját áraitól.) Idén Európában több repce teremhet, mint tavaly, de ez a mennyiség sem lesz elegendő az ipari igények kielégítésére.
