Hogy válasszon kukoricát egy körültekintő gazda?

Összesen 38 kukoricahibridet teszteltek a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos posztregisztrációs fajtakísérletében a 2020-as szezonban is. Azóta pedig a GOSZ-VSZT-NAK Kukorica Posztregisztrációs Fajtakísérlet 2020 objektív felmérésének eredményeit minden gazdálkodó számára elérhetővé tették a szervezők.

1. táblázat. GOSZ-VSZT-NAK Kukorica Posztregisztrációs kísérletben résztvevő hibirdek listája

A kukorica az egyik legfontosabb és legnagyobb területen termelt szántóföldi növény Magyarországon. A gazdálkodók részéről jogos igény, hogy a termesztésbe kerülő fajtákról objektív, széles körű adatgyűjtésből származó információkkal rendelkezzenek. A posztregisztrációs kísérletek ebben nyújtanak komoly segítséget. A körülmények természetesen nemcsak termőhelyenként, de évjáratonként is különbözőek, tehát hosszú távú következtetéseket több év adatai alapján lehet levonni. A tavalyi év is rendkívüli időjárást hozott a szántóföldi növénytermesztőknek. A tavaszi, tíz héten át tartó aszály például jelentősen hátráltatta a kukorica kelését. Tehát a tavalyi évet lezáró vizsgálatok jól megmutatták, hogy melyek azok a hibridek, amelyek képesek tolerálni ezeket a szélsőséges körülményeket.

2. táblázat. GOSZ-VSZT-NAK Posztregisztrációs Fajtakísérlet szemes kukorica, igen korai érésű fajták (FAO 240–299). Rangsor: szemtermés (t/ha)

3. táblázat. GOSZ-VSZT-NAK Posztregisztrációs Fajtakísérlet szemes kukorica, korai fajták (FAO 300–399). Rangsor: szemtermés (t/ha)

A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) és a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács által életre hívott Kukorica Posztregisztrációs Fajtakísérletek eredményét idén már tizennegyedik alkalommal publikálják. A rendszer működtetésének célja továbbra is ugyanaz: az objektív eredmények birtokában a felhasználók kipróbált, megfelelő mennyiség és ismert minőség elérésére képes növényfajták közül választhassanak. A NAK 2018-ban csatlakozott a kísérletek finanszírozásához. A kísérletek szakmai felügyeletét a Fajtakísérleti Innovációs Tanács (FIT) biztosítja, feladata a posztregisztrációs kísérletek finanszírozási hátterének és szakmai felügyeletének biztosítása, valamint a kísérleti metodika kialakítása. A hibrideket a vetést megelőzően közjegyző jelenlétében kódolták, a visszakódolásra a végleges kiértékelés után, a koronavírus-járvány miatt egy online rendezvényen került sor. Ezzel a lépéssel a kísérlet kivitelezői és értékelői teljes mértékben függetleníteni tudták magukat minden olyan körülménytől, amely akaratlanul is befolyásolhatta volna őket munkájukban. A visszakódolásra csak azután kerülhetett sor, miután a fajtatulajdonosokkal is egyeztetve minden vitás kérdést sikerült lezárni. Az idei kukorica-fajtakísérletben a FAO 200, 300, 400 és 500 éréscsoportokba tartozó összesen 38 hibridet vetettek el a NÉBIH növényfajta-kísérleti állomás hálózatában – Szombathelyen, Tordason, Abaújszántón, Iregszemcsén, Eszterágpusztán, Jászboldogházán, Székkutason, Mezőhegyesen és Jánoshalmán –, valamint a KWS kísérleti telephelyén, Hajdúböszörményben, egymástól eltérő adottságú földterületeken. A fajtakiválasztás egyik alappillére volt, hogy a 2020-ben újonnan regisztrált, a piacon még bizonyítani nem tudó hibrideknek a szervezők megteremtették az esélyt a versenyben való részvételre azáltal, hogy az állami elismerés után közvetlenül beemelték őket a kísérletbe. A fennmaradó fajtaszámot az előző évek kísérleteiben legjobban szereplő hibridekkel töltötték fel. Mindezek után lehetőséget biztosítottak a nemesítőházaknak, hogy az adott fajtaszámkeretükön belül lecserélhessék azokat a fajtáikat, melyekről úgy ítélték meg, hogy ennél jobb genetikai potenciállal rendelkezőt tudnak versenyeztetni. 2010 óta a nemesítőházak olyan hibrideket is indíthatnak, melyek hazai elismerésben nem részesültek, de az EU-listán szerepelnek. Egy kompenzációs listát is létrehoztak, amelyről a fenti kritériumok alapján szerepelni nem tudó, kisebb nemesítőházak is bejuthattak a kísérletbe.

4. táblázat. GOSZ-VSZT-NAK Posztregisztrációs Fajtakísérlet SZEMESKUKORICA Középérésű fajták (FAO 400-499) Rangsor: szemtermés (t/ha)

5. táblázat. GOSZ-VSZT-NAK Posztregisztrációs Fajtakísérlet SZEMESKUKORICA Késői fajták (FAO 500- ) Rangsor: szemtermés (t/ha)

A kísérleti helyszínek

A meghatározott 10 kísérleti helyhez a lehetőségek szerinti legjobb területi elosztást dolgozták ki a szervezők. Így volt kísérlet a nagy kukoricatermő vidékeken (Mezőhegyes, Iregszemcse, Tordas stb.), valamint Nyugat-Magyarország (Szombathely) is reprezentálva volt. Ezúttal egy külsős helyszínen is beállításra került a fajtasor, a KWS hajdúböszörményi kísérleti telephelyén, ahol a NÉBIH-metodika szerint, minden paraméterben a többi kísérleti helyszínnel megegyező módon kivitelezték a kísérletet. A kísérleti helyszínek közül egyik sem került teljesen kizárásra, azonban voltak helyi nehézségek, így Jánoshalmán a FAO 200-as csoportot kelési hiányosságok, valamint Tordason a FAO 400-as csoportot heterogenitási problémák miatt ki kellett zárni az értékelésből.

A termésversenyeken vagy fajtabemutatókon publikált adatok gyakran csak a termésátlagokra koncentrálnak, és nem biztosítanak összehasonlítási alapot. A GOSZ-VSZT-NAK Kukorica Posztregisztrációs Fajtakísérletei viszont nem csak attól objektívek, hogy méréseken alapulnak az adatok. Ezúttal nemcsak a szemtermésről (t/ha) kapnak a termelők adatokat, hanem olyan mutatók is összemérésre és publikálásra kerülnek éréscsoportonként, mint a betakarításkori szemnedvesség (%), a szárszilárdsági hiba (%, számolt), a megdőlt tövek és letört tövek aránya (%) vagy a kezdeti fejlődés erőssége (bonitált érték) és a vízleadás dinamikája (nedvességtartalom %). A fajtakísérleti eredmények teljes terjedelemben elérhetőek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) oldalán.

A fenti adatok alapján már harmadik éve áll a termelők rendelkezésére ajánlati fajtalista kukoricában. Őszi búzára második alkalommal készült ilyen lista, a tavalyi évtől pedig már őszi káposztarepcével is bővült a kísérletbe bevont növények köre.

1. grafikon. Szemeskukorica-termésátlagok, éréscsoportokra lebontva