Nem kell állítgatnia a szedési magasságot, nem kell időt töltenie a gyümölcs egyenkénti rekeszekbe helyezésével, így fel tudja venni a tempót az ember szüretelési sebességével. A fogókarok ma már hihetetlen precizitással dolgoznak – hála a szenzoroknak és a kifinomult, tanulásra képes szoftvernek.
Magyar almatermelőkkel beszélgetve gyorsan kiderül, hogy a metszésnél csak egy nehezebben megszervezhető munka van, a szedés, betakarítás. A hazai termelők is szeretnének minél több étkezési almát produkálni, de ennek sokszor nagyobb akadálya az emberhiány, mint az időjárás. Sokan szedőkocsikat vennének, mások akár vákuumos betakarítóba is beruháznának, megint mások már annak is örülnének, ha a fa aljáról egy betakarítógép „besöpörné” az ipari almát (lásd a témát márciusi lapszámunkban). Nincs ez másképp a japánoknál sem. Legutóbb arról számoltunk be, hogy Kubota már repülő szedőrobotokon dolgozik. Vannak persze egyszerűbb, fix karokkal dolgozó földi konstrukciók is.
Egy egyetem és egy autógyártó kellett hozzá
A Japán Nemzeti Mezőgazdasági és Élelmiszer-kutatási Szervezet (NARO) a Ritsumeikan Egyetemmel és az DENSO Corp autóalkatrész-gyártóval együttműködve kifejlesztette egy betakarító robot prototípusát, amely egy emberrel azonos sebességgel képes gyümölcsöt szedni (két karral) – írja futurefarming.com. A Ritsumeikan Egyetem a szezorok és a szoftver fejlesztéséért felelt, hogy a gyümölcs érettsége és helyzete pontosan megítélhető legyen a robot számára. A DENSO Corp. pedig a betakarító robot hardverét, azaz a mozgás mechanikáját alapozta meg.
Olyan gyors, mint az ember
A kutatás kiterjedt a különböző térállások, technológiai rendszerek automatizálhatóságára is. Kidolgozták az alma, a japán körték és a nyugati körtefajták automata gyümölcsszedő robotjának prototípusát széles sortávú, tölcsérkoronájú, intenzív ültetvényekre. A szedőrobot összesen kilencféle ültetvényt képesek most kezelni. A pilóta nélküli földi jármű (UGV) önállóan navigál a sorokban, és két robotkarral szedi a gyümölcsöt. Az alma ezután tárolórekeszekbe kerül, sorban egymás után. A prototípus körülbelül tizenegy másodperc alatt szed le egy gyümölcsöt, ami – pláne két karral – megfelel az ember tempójának, főként, ha hozzávesszük azt az időt, amit egy dolgozó a szedési magasság állítgatásával, illetve a gyümölcsök gondos rekeszekbe helyezésével egyébként eltölt.
