Déjá vu. Mintha a mostani piaci helyzet már előfordult volna. És tényleg! Tavaly tavasszal jöttek ugyanilyen telefonok. Tudok-e valahol eladó kukoricát, bármilyen tételben? Most ez kezdődik a búzapiacon is. A megfejtés újra csak a fokozott exportkereslet, de a helyzetet helyesen kell értékelni, és – mint mindig – nemzetközi kontextusban vizsgálni. Szétnézünk a terméklánc végén, és az előrejelzés sem marad el. (De nem ér egyből a végére lapozni!)
Kezdjük adatokkal! A búza világpiaci árai 25 évvel ezelőtti szinteken mozognak, de több olyan csúcs is volt, amit még nem értünk el. Azt gondolom, hogy a világpiac most sem fogja elérni a 2008. februári,1 334,5 USD/vékás történelmi csúcsot, de nálunk azért még tartogat meglepetést a piac. Vannak ugyanis olyan tényezők, amelyek elgondolkodtatók:
- gyenge forint;
- kevés étkezési minőség;
- erős exportkereslet;
- az őszi vetések csúszása;
- kisebb vetésterület.
A csapadékperiódus miatti csúszások révén a tervezettnél 4 százalékkal kisebb lett a búzaterület. Valamint a GOSZ decemberi állapotfelmérése 30 százalékban közepes és 15 százalékban gyenge minőségű vetésről számolt be.
Készletfeltöltés. Ez az elmúlt hónapok és hetek kulcsszava a világpiacon. Mivel ez azt jelenti, hogy a nemzetközi kereskedelem, a határidős eladások a szokásosnál élénkebbek voltak, a mostani árak még kitarthatnak egy ideig, de a tele raktárak szükségszerűen a kereslet csökkenését fogják hozni.
Kína mindent visz – vagy inkább vesz. Már megint. A 2020-as rendkívüli év rendkívüli piaci reakciókban is tetten érhető volt. Miközben újabb rekordon a globális búzatermés, és még a készletek is emelkednek, az árak felfelé mennek. Persze, a tőzsde már csak ilyen. A hullámzásból van a pénz, és az év végi elszámolási időszakhoz közeledve minden hírre érzékenyen reagáltak a piacok. Nemrég még az argentin exportstop és sztrájk, valamint az USDA-jelentés emelte az árakat, most már az orosz búzaexportvám 50 dollárra emelése márciustól. A fordulatot talán épp most éljük meg (a kézirat zárása 2021. január 25.), de lehet, hogy csak hetek múlva. Ennek okai az importőrök raktárainak megtelése, a dél-amerikai aratás közeledte, a magas áraktól elbizonytalanodó kereslet és bizony a tőzsdei profitrealizálás lesz. Ugyanakkor arra lehet számítani, hogy a fokozódó felhasználás miatt a korrekció nem lesz erőteljes. Az egész év folyamán az átlagnál magasabb búzaárakra számítunk. Ezt támogatja az is, hogy a többi termény, leginkább a szója és a kukorica piaca is keresleti.
25 év búzaár hullámai, USD/véka
A 2008. februári csúcstól messze vagyunk. Nem is fogjuk elérni. Forrás: CBOT
Dübörög az export
A külkereskedelem legfrissebb adatai szerint 2020 első tíz hónapjában gabonaexportunk mennyiségben 35,2, euró értékben számolva pedig 20 százalékkal ugrott meg az egy évvel korábbihoz képest. A legnagyobb növekedést az árpa kivitele mutatta egy duplázódással, de aránya a gabonaexportban mindössze 11 százalék, így a kivitel felét adó kukorica 31,3 százalékos mennyiségi növekedése jóval nagyobb jelentőségű. A búza kivitele 26,1 százalékkal, 2,63 millió tonnára emelkedett, ami a 7,12 millió tonnás gabonaexport 37 százaléka volt. Mindezt azért kell látnunk, mert, ahogy 2020-ra, úgy 2021-re is viszonylag alacsony készletszinttel fordultunk. Így az elmúlt év utolsó hónapjaira jellemző keresleti boom felfokozott piaci helyzetet teremtett. Ennek jele az, hogy jelenleg belföldön és exportra egyaránt élénk kereslet van a búza iránt. Pedig az évnek erre az időszakára általában nem ez a jellemző.
Végiggurul a termékláncon
A világpiaci áremelkedések itthon is jól érzékelhetőek. Annak ellenére, hogy a búzatermésünk sem mennyiségben, sem minőségben nem mondható rossznak, a piac felvásárlási lázban ég. E mögött, a malmok egy részének szokásos időszaki felvásárlása mellett, a fokozott exportkereslet áll. A malmok aratás után – szokás szerint – éves őrlési igényük minél nagyobb részét próbálják felvásárolni. Ez azonban nem mindenkire volt idén jellemző. Számos malom árcsökkenésre számított, sőt, lisztjét is olcsóbban adta, hogy piaci pozícióit erősítse. Úgy tűnik, ők most nehéz helyzetbe kerültek, hiszen kénytelenek jelentősen emelni áraikat.
A molnárok már tavaly is többször kényszerültek árat emelni, és ez ismét aktuális. A lisztár azoknál sem bírja el a mostani búzaár-emelkedést, akik időben bevásároltak. Az elmúlt év és az idei év eddig eltelt időszaka azonban azt mutatja, hogy a költségemelkedések továbbguríthatók a termékláncban. Ennek több oka is van. Egyrészt, a fizetőképesség emelkedése csökkentette az árrugalmasságot. A fogyasztók könnyebben fogadják el a sütőipari áremelkedéseket. Ez egyszerre zajlik a kereslet szerkezetének átalakulásával, ami szintén előbbi trendet erősíti. A sütőipari termékek kereslete folyamatosan mozdul el a magasabb feldolgozottsági fokú termékek irányában. Ez teret ad a termékfejlesztésnek, az innovációnak, az uniós társfinanszírozású források pedig a technológiai fejlesztések gyorsulásának. A sütőipari termékek piaca mennyiségi alapon tartósan szűkül, értékben viszont tartósan emelkedik. A kínálat folyamatos, a kereslet alakulásához igazított átalakítása nélkülözhetetlen a fenntartható fejlődéshez. A lisztpiacon is érzékelhető a lisztigény mennyiségi mérséklődése és minőségi felértékelődése. A képet színezi meglátásunk szerint az is, hogy megváltoznak a reggelizési szokások. Péksütemény helyett egyre többen fogyasztanak müzlit, zab- vagy egyéb kását reggelire. A sütőipari termékpiac értékbeli bővülése még a mennyiségi szűkülés ellenére is a lisztpiac stabilizálódása felé mutat, méghozzá az árak emelkedése révén. A malomipar piacának kisebbik, egyötödnyi része a csomagolt piac, ahol közvetlenül kereskedelmi láncokkal üzletelnek. Ott a verseny még élesebb, gyakrabban mutat irracionális jegyeket, leginkább az akciók miatt. A legfontosabb üzenetem az, hogy a malmok és pékek állandóan visszatérő küzdelme az áremelések indokoltsága körül megbékélésbe kellene hogy forduljon végre. A költségek egyre inkább továbbháríthatók a fogyasztók felé. A kereslet szerkezetének változása pedig együttműködést igényel a terméklánc szereplői között. A fogyasztói igények kielégítése közös céljuk. Az alacsony árú alaptermékek iránti kereslet csökken, a magasabb hozzáadott értékű kenyérfélék és péksütemények iránti igény nő. Péknek és molnárnak ez egyaránt kihívás. Meglátásom szerint a sütőipari mezőny stabilizálódik, a malmok között azonban lesz még konszolidáció. Pengeváltásaik helyébe lassan közös fejlesztések lépnek majd.
Erste Agrár-előrejelzések:
- A gabonaárak nem nőnek az égig. Most azonban még hasonló őrület van a hazai búzapiacon, mint tavaly tavasszal és nyáron volt a kukoricáén. A kereskedők mindent vesznek, dübörög az export (az alacsony Duna miatt most éppen az olaszok viszik nagy mennyiségben közúton, amit a gyenge forint is erősít).
Mivel jó minőségből kevés termett, keresleti a piac. Már 70 ezres tonnánkénti árakról is hallottunk. Ne feledjük, a pandémia miatt fokozott érzelmi töltet kellett ahhoz, hogy a kereslet a szokásosnál nagyobb legyen, az árak ilyen meredeken emelkedjenek! A pandémia múltával a kedélyek is megnyugodnak majd, és a hullámzás is csitul, az árak korrigálnak, de nem térnek vissza az elmúlt években megszokottakhoz.
- Az áremelkedési hullám eléri a felhasználókat is. Mind a takarmányoknál, mind az élelmezési célú felhasználásban emelkednek az árak. Ez az állattenyésztőket kifejezetten nehéz helyzetbe hozza. A baromfi- és a sertésszektorban ez válsághelyzetet jelent, hiszen az állatjárványok és koronavírus-hatások amúgy is komoly csapást mértek a jövedelmezőségre. A lisztáremelkedés idén is több hullámban fog megjelenni a fogyasztói sütőipari termékpiacon is.
- A búza területe tartósan csökkenni, a többi kalászosé azonban lassan növekedni fog az előttünk álló években. Az árpa, a zab, a tritikálé, a rozs egyaránt rendelkezik olyan technológiai, piaci előnyökkel, amelyek miatt egyre több figyelem fog irányukba fordulni. Gondoljunk a tritikálé ellenálló képességére, a zab iránti humán célú kereslet emelkedésére, a söripar árpaigényére vagy éppen a rozs hidegtűrésére, hosszú felhasználhatóságára.
SZERZŐ: FÓRIÁN ZOLTÁN VEZETŐ AGRÁRSZAKÉRTŐ • ERSTE AGRÁR KOMPETENCIA KÖZPONT
