A szeptóriás levélfoltosság a világon a harmadik legfontosabb búza-levélbetegség a rozsda és a fuzárium után. Becslések szerint az európai búzatermés 5–10%-át vesztjük el miatta évente. A búza azonban kis segítséggel képes ellenállni ennek a kórokozónak.
Szeptóriás levélfoltosság (Fotó: wikimedia.org)
Világszerte évente csaknem egymilliárd eurót költenek a gazdák fungicidekre, amit környezetvédelmi okokból is csökkenteni kellene. A nemesítés egyre fontosabb eszközzé válik a kártevők és betegségek elleni küzdelemben, mivel a növényvédő szerek vörös posztóvá váltak a társadalom szemében. Egy nemzetközi kutatócsoport a holland Wageningeni Egyetemen jelentős előrelépést tett ezen a téren: felfedeztek és beépítettek egy rezisztenciagént a búzába.
A búzát a Septoriával szemben ellenállóvá tévő rezisztenciagént már 2011-ben azonosították – mondja Ger Kema, az egyik wageningeni kutató. „Az Stb6 rezisztenciagén számos búzafajtában megtalálható, de csak korlátozott számú Zymoseptoria gombafaj ellen nyújt védelmet. Az Stb16q rezisztenciagén viszont sokkal szélesebb védelmet kínál a kórokozó képviselőivel szemben.”
A nemzetközi konzorcium sikeresen beépítette az Stb16q gént a búzába. „Nem akarok áttörésként hivatkozni rá, de ennek igen nagy gyakorlati értéke van. A gént ezután már meglehetősen könnyű normál nemesítéssel stabilizálni a kereskedelmi búzafajtákban. Ennek eredményeként a jövőben a termelők kisebb termésveszteséget szenvednek el a levélbetegségek miatt, és kevesebb növényvédő szerre lesz szükségük. Az a tény azonban, hogy ez egy széles hatásspektrumú rezisztenciagén, nem garantálja, hogy a gomba később nem tudja áttörni ezt a védelmi falat is” – utalt a kutató arra az örök versenyfutásra, amit az emberiség a kórokozókkal szemben folytat. A kutatás eredménye a hét elején jelent meg a Nature Communications-ben.
Lásd még cikkeinket a témában:
