Gyakran vizsgáljuk a dél-amerikai államokkal kötött – ki tudja mikor életbe lépő – szabadkereskedelmi megállapodást az uniós gazdák szemszögéből. Meglepő látni, hogy mennyire másképp látják az egyezmény hatásait az amerikaiak. Annyira jó megállapodásnak tartják, hogy az a saját gazdaságukra nézve már kész horror. Lássuk, miért.
A világjárvány és az USA kereskedelmi háborúi is azt tanították, hogy őrületesen összefonódott a világ gazdasága. Az nyer, akinek több beszerzési csatornája van és olcsóbban tud üzletelni. A világ legnagyobb hatalmai egymással versenyezve kötik az újabb és újabb szabadkereskedelmi egyezményeket, amelyekből legnagyobb riválisaikat igyekeznek kiszorítani. A legutóbb Kína sakklépésétől volt hangos a sajtó: a világ GDP-jének csaknem harmadát lefedő térséget egyesített a megállapodásban. Európa már hosszú évek óta készül egy hasonlóan nagy dobásra: a világ GDP-jének 25 százalékát szeretné lefedni a dél-amerikai államokkal kötött kereskedelmi egyezményben. Az USA-nak ez éppúgy nem teszik, ahogy a kínai lépés sem.
A rétestészta sem nyúlik a végtelenségig
Európa 2019. június 28-án kötött szabadkereskedelmi megállapodást a dél-amerikai MERCOSUR-államokkal: Argentínával, Brazíliával, Paraguayval és Uruguayval. Az Európai Parlament és a Bizottság azonban még nem ratifikálta megállapodást az időközben elmérgesedő környezetvédelmi viták miatt. Az USA mégis attól tart, hogy ez előbb-utóbb bekövetkezik. Az unió nem fogja veszni hagyni azt a lehetőséget, hogy egy 780 millió lakosú, a világ GDP-jének 25 százalékát lefedő szabadpiac részese lehessen – vélekedik az USA agrárminisztériuma, az USDA. Ez erős aggodalommal tölti el az Egyesült Államokat. A megállapodás ugyanis megszüntetné a vámtarifákat az unióba irányuló MERCOSUR-export 93%-ánál, és a fennmaradó 7%-ra is kedvezményes elbánást kínál. Hasonlóképpen megszűnnének a vámok, illetve kedvezményes vámkontingensek lépnének életbe az EU MERCOSUR-ba irányuló agrár-élelmiszeripari exportjában.
Piacvesztés Dél-Amerikában
Az USA exportálni szeretne az EU-ba és Dél-Amerikába is élelmiszert, élelmiszeripari nyersanyagot. A MERCOSUR-országok piacán már eleve hátrányban van az uniós versenytársakkal szemben (lásd diagram). Ez annak köszönhető, hogy míg az EU magas hozzáadott értékű, feldolgozott élelmiszereket szállít Dél-Amerikába, addig az USA szóját és etanolt. 2015-2019 között az Egyesült Államok ide irányuló exportjának közel 60 százalékát ez a két termék tette ki. Az EU viszont elsősorban olívaolajat, feldolgozott élelmiszert, bort és szeszes italokat adott el ezekben az országokban. A megállapodás az USA-export ezen részét lehetetleníti el a MERCOSUR-államokban.
Piacvesztés az EU-ban
Az Egyesült Államok mezőgazdasági és élelmiszeripari exportja az EU-ba 2015 és 2019 között átlagosan évi 15,4 milliárd dollárt tett ki. Becslések szerint ebből 4 milliárd dollárnyi tétel (az exportérték 25%-a) közvetlenül versenyez a MERCOSUR államok hasonló termékeivel, ezért veszélybe került. A legnagyobb bajt az etanolpiacon látják az amerikai elemzők. Az elmúlt öt évben az Egyesült Államok 6 százalékról 28 százalékra növelte részesedését az EU etanolimport-piacán, mivel 2014 óta ő kínálja a legolcsóbb terméket a világpiacon. 2015-2019 között a MERCOSUR-államok csak átlagosan 7 százalékos piaci részesedést értek el az EU piacán, ez azonban drasztikusan változhat, ha létrejön a megállapodás. Eszerint 450 ezer tonna (570 millió liter) dél-amerikai etanol léphetne vámmentesen a közösség piacára vegyipari célra és 200 ezer tonna (253 millió liter) minden másra, például üzemanyag-gyártásra. Összehasonlításképpen: 2019-ben összesen 966 ezer tonna etanol érkezett az EU-ba a nemzetközi piacról. Az unióba érkező etanol 67 százaléka tehát eleve olcsóbban léphetne a közösség piacára, mint az egyesült államokbeli.
A másik féltett amerikai termék a marhahús. Az Egyesült Államok a negyedik legnagyobb marhahús-exportőr az EU-ba Brazília, Argentína és Uruguay mögött. Az USA uniós marhahúsexportját valószínűleg mégsem érintik komolyan az EU–MERCOSUR kereskedelmi megállapodás, mivel Európa elsősorban friss, elsőosztályú marhahúst vár a piacára. A brazil termékek jellemzően fagyasztottak – ezekre a kvótán túl 7,5 százalékos vámot is kiró az unió. A kvótán felül 20-45-60%-os vámtételek vannak érvényben a világ minden tájáról érkező marhahústermékekre. Jobban fáj az USA-nak az, hogy Kanada – amelyik képes friss, kiváló minőségű marhahúst szállítani Európába – a közelmúltban sikeres szabadkereskedelmi megállapodást kötött az unióval, így a rá jutó kvóta erejéig már nulla tarifával exportálhat az EU-ba.
Romló alkupozíció
Mindezeken túl az USA-t az európai élelmiszer-standardok sikeres érvényesítése is bosszantja. A MERCOSUR-megállapodás több mint 350 uniós földrajzi jelzésnek nyújt védelmet, elismeri a regionalizáció elvét, és rögzíti az EU élelmiszer-biztonsági normáit, beleértve az „elővigyázatosság elvét”. Ez kínos az USA-nak, hiszen az EU-val folytatott kereskedelmi tárgyalásaiban gyengülnek a pozíciói, ha az unió egy ekkora piaccal szemben sikerrel jár. Ez potenciális akadályt jelenthet Amerika jövőbeli uniós exportja számára, legrosszabb esetben a világ más részein is követendő példának találhatják a tárgyaló felek az európai normákat.
Mégsem hagyjuk jóvá
Amerikai szemszögből nézve tehát Európa bombaüzletet csinált a MERCOSUR-megállapodással. Csodálkoznak is rajta, hogy miért nem lépett még életbe. Jair Bolsonaro hatalomra jutásával a brazil esőerdők 2019-ben hónapokon át lángolhattak és irtásuk is legalizálást nyert. Ez annyira felbőszítette Európát, hogy a Parlament megtagadta a szabadkereskedelmi megállapodás jóváhagyását. A brazil esőerdők kulcsszerepet játszanak a bolygó klímaváltozásának fékezésében, nem beszélve az itt található faji diverzitásról. Az európai döntés értelmében a brazil környezetpusztítás a pénzügyi alapok és a gazdasági szereplők brazíliai befektetéseinek korlátozásával és kereskedelmi akadályokkal is büntethető. Az unió egyes tagállamaiban ettől függetlenül is erős az ellenállás a megállapodás aláírására, hiszen bizonyos agrártermékek esetében versenyhátrányba kerülhetnek a brazil termékekkel szemben. Társlapunk, az Agrárágazat ebben a cikkben elemezte a magyar gazdákat érhető hatásokat. Számunkra az etanol, a baromfi és a méz értékesítési lehetőségeinek szűkülését hozhatja a megállapodás, míg borból többet adhatnánk el.
