November végén megjelent a családi gazdaságokról szóló törvény, amelyik rendelkezik arról, hogy kik lehetnek őstermelők, hogyan alkothatnak családi gazdaságot, és mit ért családi mezőgazdasági tásaság alatt. Szilveszter előtt pedig megjelent a kormány 665/2020. (XII. 28.) rendelete is a törvény végrehajtásáról. Ebben már a gazdaságok műkésének ellenőrzése és a kiszabható büntetések is szerepelnek.
Az őstermelők családi gazdasága
Az őstermelők családi gazdasága (ŐCSG) alapításának céljából a tagok írásbeli szerződést kötnek, amely tartalmazza:
- a) a használatukban lévő föld, termelőeszközök, vagyoni értékű jogok átengedését a gazdaságnak,
- b) a mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységeket,
- c) a személyes közreműködés formáját,
- d) az ŐCSG-t képviselő személyt,
- e) a gazdaság központját.
Az ŐCSG nyilvántartásba vételét az Agrárkamaránál kell kérelmezni. Az alapító szerződést legkésőbb 2021. június 30. napjáig el kell juttatni a kamarához. Az őstermelők családi gazdaságának képviselője a többi tag nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. Az előállított termékek értékesítése során az ŐCSG bármelyik tagja vagy alkalmazottja eljárhat. A közös tevékenység nyeresége és vesztesége – ha a tagok eltérően nem állapodnak meg az alapító szerződésben – a tagok közt egyenlő arányban oszlik meg. Az őstermelők családi gazdaságát alapító szerződés hatályban marad bármely tag tagsági jogviszonyának megszűnése esetén, amíg a tagok száma egy főre nem csökken.
Aki eddig őstermelők voltak…
Aki 2020. december 31. napján hatályos őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, az 2021. január 1. napjától kezdődően mezőgazdasági őstermelőnek minősül. Akik 2020. december 31. napján hatályos közös őstermelői igazolvánnyal rendelkeztek, azok 2021. január 1. napjától kezdődően
- a) személyükben mezőgazdasági őstermelőnek minősülnek;
- b) együttesen őstermelők családi gazdaságaként működnek azzal, hogy az őstermelők családi gazdasága képviselőjének azt a tagot kell tekinteni, akinek a nevére a közös őstermelői igazolványt kiállították.
Akik eddig családi gazdaság tagjai voltak…
Akik 2020. december 31. napján családi gazdaság tagjai voltak, 2021. január 1. napjától kezdődően
- a) személyükben mezőgazdasági őstermelőnek minősülnek akkor is, ha fiatalabbak 16 életévnél;
- b) együttesen őstermelők családi gazdaságaként működnek azzal, hogy az őstermelők családi gazdasága képviselőjének azt a tagot kell tekinteni, aki a családi gazdaság vezetőjeként szerepelt a nyilvántartásban.
Akik egyéni vállalkozó (fiatal) gazdák voltak…
Aki 2020. december 31. napján családi gazdaság tagja volt, 2021. január 1. napjától mezőgazdasági őstermelőnek minősül akkor is, ha 2020. december 31. napjáig egyéni vállalkozóként folytatta tevékenységét. Az Agrárkamara 2021. március 31. napjáig nyilatkozattételre hívja fel a mezőgazdasági őstermelőt, amelynek alapján, ha a családi gazdaság tagja egyéni vállalkozóként kívánja folytatni a mező- és erdőgazdasági tevékenységét, akkor az őstermelői nyilvántartásból 2021. január 1. napjával törölni kell. Ha nem egyéni vállalkozóként kívánja folytatni a mező- és erdőgazdasági tevékenységét, akkor ezen tevékenységeket 2021. december 31. napjáig töröltetnie kell az egyéni vállalkozói nyilvántartásból. Nem zárja ki a mezőgazdasági őstermelőként történő nyilvántartásba vételt az, ha a kiegészítő tevékenysége az egyéni vállalkozóként folytatott tevékenységei között is szerepel. Ha valamely, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból folyósított támogatás nemzeti szinten meghatározott feltétele a tevékenység egyéni vállalkozóként való végzését írja elő (lásd fiatal gazda), akkor a feltételt megtartottnak kell tekinteni, ha az illető a tevékenységet 2021. január 1-jétől őstermelőként végzi.
Ellenőrzés, büntetés
A végrehajtási rendelet rögzíti az őstermelőként végezhető tevékenységek körét, részletezi a tevékenység ellenőrzésének módját, valamint a kiszabható büntetéseket is. Őstermelői ellenőrzési bírságot szabhat ki a hatóság, ha
- a) az őstermelői termék értékesítésének helyszínén a „Saját őstermelői tevékenységből származó termék” felirat vagy a FELIR és a tevékenység azonosítója hiányzik – legfeljebb 100 000 forint;
- b) az őstermelői tevékenységre vonatkozó adatok és az őstermelői nyilvántartásban szereplő adatok eltérnek – legfeljebb 500 000 forint;
- c) egyéni vállalkozói tevékenysége között az őstermelői nyilvántartásba bejegyzett tevékenység is szerepel – legfeljebb 200 000 forint;
- d) az értékesített termék mennyisége legalább 20%-kal több mint amennyit a saját gazdasága adatai alapján lehetősége van termelni – legfeljebb 500 000 forint;
- e) az őstermelői nyilvántartásba be nem jelentett termék értékesítése – legfeljebb 500 000 forint;
- f) az őstermelői nyilvántartásban szereplő termék felvásárlása – legfeljebb 500 000 forint.
Legfeljebb öt évre eltiltják a mezőgazdasági őstermelőt az őstermelői tevékenységtől, ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy
- a mezőgazdasági őstermelő tevékenységre vonatkozó adatai eltérnek az őstermelői nyilvántartásban szereplő adatoktól;
- egyéni vállalkozói tevékenysége között a családi gazdaságokról szóló törvényben meghatározott, az őstermelői nyilvántartásban is szereplő őstermelői tevékenység is szerepel;
- az értékesített termék mennyisége legalább 20%-kal több, mint amennyit a saját gazdasága adatai alapján lehetősége van termelni;
- olyan terméket értékesített, amit az őstermelői nyilvántartásba nem jelentett be;
- ha a nyilvántartásba vételének a feltételei már nem állnak fenn;
- ha a vásár, piac, bevásárlóközpont üzemeltetője jogsértést állapít meg.
A családi mezőgazdasági társaság
A családi mezőgazdasági társaság (CSMG) kizárólag mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet folytató gazdasági társaság, szövetkezet vagy erdőbirtokossági társulat, amelynek legalább két tagja van, és tagjai egymással hozzátartozói láncolatban állnak. Egy személy egyidejűleg csak egy családi mezőgazdasági társaságban lehet tag. Jogi személy nem lehet tagja. A CSMG-t az Agrárkamara veszi nyilvántartásba, és az ilyen vállalkozások jegyzékét a honlapján teszi közzé.
A családi mezőgazdasági társaság létesítő okiratában rendelkezni kell
- a) a tagok tulajdonában vagy használatában levő földek, termelőeszközök, vagyoni értékű jogok átengedéséről a társaság részére;
- b) a személyes közreműködés formájáról, annak elszámolási rendjéről.
A végrehajtási rendelet felsorolja a hozzátartozó láncolat igazolásának módjait. A családi mezőgazdasági társaságot akkor törlik a nyilvántartásból, ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy
- a tagok között a hozzátartozói láncolat nem áll fenn, és a felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül azt nem igazolják,
- bármely tag több családi mezőgazdasági társaságban is tag, és a felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül nem szünteti meg a többes tagsági jogviszonyát,
- a családi mezőgazdasági társaságban csak egy tag van, és a felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül az nem egészül ki legalább egy taggal,
- mező-, erdőgazdasági tevékenységen és kiegészítő tevékenységen kívül más tevékenységet folytat.
Hogy miért jó családi mezőgazdasági társaságot vinni, arról itt írtunk.
