Idén tavasszal kevesebbet trágyáztunk az aszály miatt, később meg a járvány írta át az ártáblázatot és a műtrágyázási gyakorlatot. Jól követhető trendek és érdekességek jönnek a hazai tápanyag-utánpótlásban.
Sokat gyártunk, még többet importálunk
Természetes súlyban vizsgálva 2020 első három negyedévében 1,45 millió tonna műtrágyát értékesítettek a magyar termelőknek, amelyből 1,1 millió tonna egykomponensű, 340 ezer tonna pedig összetett műtrágya volt. A NAIK AKI jelentéséből az is kiderül, hogy bár Közép-Európa egyik legnagyobb, egymillió tonnás termelésre képes műtrágyagyárával rendelkezünk, az ország éves műtrágyaimportja mégis 1,6-1,8 millió tonna. Ez helyből több, mint a hazai felhasználás, és akkor még egy grammot sem gyártottunk itthon! Így lehetséges az, hogy a hazai termékek tetemes része, 500-600 ezer tonna, Ausztriától kezdve Szerbián át Bulgáriáig a környező országokba kerül. A behozatal döntően Szlovákiából származik (az IKR Agrár Kft.-n keresztül), de Szerbiából és újabban Horvátországból is érkezik mintegy 35-40 millió dollár értékben műtrágya, sőt az embargó ellenére az oroszok is szállítják a műtrágyát (káliumot) hasonló értékben.
Nem sokat szórunk ki, az is inkább nitrogén
Magyarországon tendenciájában nő az egy hektárra eső műtrágya mennyisége, de még mindig csak fele annyit használunk fel belőle, mint a németek. Feltűnő a nitrogén és a másik két makroelem aránya közti eltérés is. A grafikon alapján nálunk nitrogéntúlsúlyosabb termelést talán csak a bolgárok folytatnak egész Európában. Hazánkban az őszi tápanyagfeltöltést leszámítva stabilan 70-88 százalékban nitrogén szórunk ki a táblákra (lásd lenti grafikon), éves összesítésben a kivitt tápanyag háromnegyede nitrogén. Mindez azért érdekes, mert Nyugat-Európával ellentétben a mi talajink egyáltalán nincsenek túltöltve foszforral, sőt! A tápanyagmérleg stabilan negatív, különösen a nagy termésű évek után hozunk le rengeteg foszfort a táblákról. Az ország nitrogénmérlege ellenben minden évben pluszt mutat.
Kedvezett az ár a nitrogénnek
Idén a szokottnál is több nitrogént vásároltunk a harmadik negyedévben, holott ez hagyományosan a kálium- és foszforfeltöltés ideje. Normál esetben ilyenkor az értékesítés jóval több mint fele ez utóbbi két makroelemre irányul. Az idei arányeltolódásban bizonyára szerepet játszik az, amiről ebben a cikkben is írtunk. A hazai gyártású és a kőolaj árát követő nitrogénműtrágya idén olcsóbb lett, míg a külföldről érkező és a kőolajtól független árpályát bejáró kálium és foszfor drágult. Egyébként az alábbi grafikon szépen jelzi a második negyedéves megtorpanást is a felhasználásban. Ez sokkal inkább a hosszú aszály számlájára írható, ami esélyt sem adott a kiszórt műtrágya hasznosulására, így azt inkább ki sem adták a gazdák.
