Lezárult a 2020. évi agrárcenzus. Csak tízévente készül ennyire alapos adatfelvétel a mezőgazdaságról.
A mostani általános összeírásban 750 ezer egyéni gazdálkodót és 22 ezer gazdálkodó szervezetet értek el. A legtöbb on-line kérdőív-kitöltés az ország észak-nyugati megyéiből futott be a statisztikai hivatalhoz, míg a legtöbb összeírandó gazdaságot az ország keleti megyéiben (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg) találni.
A statisztikai adatgyűjtések segítenek a döntéshozóknak világosabban átlátni az ágazat szerkezeti összetételét és teljesítményét. Ezekből tudjuk például, hogy
- 2019-ban az agrárium a GDP 4 százalékát adta Magyarországon,
- a növénytermesztés és állattenyésztés kibocsátási aránya egyre inkább az előbbi javára tolódik el, a növénytermesztés már csaknem 60 százalékát adja a megteremtett értéknek;
- a gazdaságok száma folyamatosan csökken;
- 2016-ban a gazdálkodók kétharmada 40 és 64 év közötti volt, és 72 százalékuk kizárólag a tapasztalatai alapján termelt;
- a használt földterület 55 százaléka bérlemény.
A statisztikai hivatalnak köszönhetjük ezt a remek interaktív térképet is hazánk gyümölcstermelésének megoszlásáról (hol, mit, milyen mennyiségben termelnek). A most lezárult nagy összeírás előzetes eredményeinek közlését március 31-re ígéri a hivatal, míg a végleges, részletes adatok a jövő év vége felé jelennek meg.