Az idei védekezési időszakban jellemzően heti négy napon működött a NAK jégkármentesítő rendszere, mely során a mezőgazdasági károk megelőzése, mérséklése mellett óvta a lakossági, ipari, állami ingatlanokat és ingóságokat.
A koronavírus miatt csökkenő repülőgép-forgalom negatívan hatott a rendszer működésére, mivel kevesebb meteorológiai adatot szolgáltattak a légi járművek az előrejelzésekhez, emiatt a tervezetthez képest a hatóanyag-felhasználás is nőtt.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által 2018-ra kiépített országos jégkármérséklő rendszer ez évi védekezési szezonja április 15-én kezdődött és szeptember 30-án zárult. A 169 nap alatt összesen 94 napon kellett bekapcsolni a generátorokat. A rendszer működésének köszönhetően a jégesők átvonulásakor zömmel csak búzaszem vagy borsó nagyságú jégszemek hullottak. Idén a legtöbbször júniusban és augusztusban, a legkevesebbszer szeptemberben kellett bekapcsolni a generátorokat.
Az Agrárminisztérium a rendszer működtetésének finanszírozásához a Kárenyhítési Alapból évi legfeljebb 1,5 milliárd forintot biztosít, amely a jégesőkár bejelentési adatok szolgáltatása révén az elemzéseket is támogatja, valamint koordinálja az érintett társszervezetekkel való együttműködést. Az agrárkár-enyhítés keretében az idei évben kiemelkedő számban (21.000 db) és területre (515.000 hektár) tettek eddig kárbejelentést a termelők, amelyek közül a jégkárbejelentések aránya a 9%-ot sem éri el.
A rendszer jellemzői:
Az országos lefedettséget nyújtó, összesen 986 darab (218 automata és 768 manuális) talajgenerátorból álló jégkármérséklő rendszer ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami feláramlással a felhőkbe jut, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét. A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete, ezáltal a károkozás is kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül lennének.
Forrás: NAK sajtóközlemény
Fotó: Barna Ferenc
