Kertes házakat keresünk, lehetőleg egy nagyváros vonzáskörzetében. A távmunka és a CSOK megnyitotta az utat a városlakók falusi inváziója előtt. A szakértők arra intenek: egy átmeneti jelenség még nem feltétlenül trend. Az urbanizációs folyamatok nem álltak le. Sőt, amikor falura költözünk, valójában egy darabka várost is odaviszünk magunkkal.
Laikusként is érezzük, látjuk, hogy valami megváltozott a vidéki ingatlanpiacon. Jönnek a városi kiköltözők, és erről nemcsak a CSOK tehet. A koronavírus felértékelte az agglomerációk ingatlanait, de még a tanyasi környezet iránt is megnőtt az érdeklődés. Az emberek keresik a biztonságos, szabad mozgásteret kínáló élettereket, és ha a távmunka lehetősége adott, akkor szívesen cserélik fel a korábbi életformájukat. Ingatlanszakértőket kérdeztük róla, alátámasztják-e az első féléves számok ezeket a szubjektív benyomásokat.
Ez még nem trend, de fontos jelenség
„Az elmúlt évi trendekhez képest nehéz meghatározni jelentős-e az elmozdulás. Az egyik oldalról az urbanizációs folyamatok változatlanul éreztetik hatásukat. Másik oldalról továbbra is jelen van a kedvezőbb négyzetméterárak miatti vidékre költözés. Ez már évek óta tartó folyamat” – mondja a Mezőhír érdeklődésére Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. „A vírushelyzet azonban átalakította az ingatlanpiaci igényeket. Egy rendkívüli helyzethez való alkalmazkodásról van szó, amit azonban nem szabad trendként kezelni. Sokan, akik a kijárási korlátozás időszakában 50-60 napot voltak kénytelenek egy erkély nélküli panellakásban eltölteni, most minden követ megmozgatnak, hogy egy kis kertes házra, sorházi lakásra vagy nagy teraszos ingatlanra cserélhessék a lakásukat. A kedvező kamatozású hitelek és a családtámogatási intézkedések – köztük a falusi CSOK – szintén a családi házak, vidéki ingatlanok iránti keresletet fokozzák.”
Budapestről menekülnek leginkább
Dr. Polonkai Pálma, az OTP Ingatlanpont érdi irodájának vezető értékesítési tanácsadója szerint a városból való kiköltözés igénye leginkább a fővárosiak körében jellemző, hiszen egy budapesti lakás árából az agglomerációban kertes házat lehet vásárolni. Pest megye nyugati agglomerációjában már áprilistól elindult a kereslet a kertes házak iránt, ahol az újépítésű családi házak, ikerházak voltak a legkeresettebbek. Természetesen a kereslet növekedése az árak emelkedésével is járt, így a főváros környéki településeken az ingatlanállományban alapvetően csak ott csökkent az ingatlan ára, ahol az értékesítés sürgőssé vált a tulajdonos számára – tudjuk meg. A folyamatos érdeklődés miatt a tulajdonosok nagy része inkább tartotta vagy emelte az árat, az alku lehetősége szinte csak a használt ingatlanok esetén nőtt meg, ez Budapest vonzáskörzetében 6-10%-os mozgásteret jelentett. Az újépítésű lakások áraiból itt ritkán engednek a tulajdonosok.
Lakásra lehet alkudni, házra alig
„Szegeden és környékén a 15-30 millió forint közötti áron elérhető, beköltözhető, jó állapotú, kertes házak állnak a keresések fókuszában. Fokozott igény lenne a városhoz közeli, 10–15 millió forint közötti áron kínált házakra is, de ez már sajnos hiánykategória lett a piacon” – mondta el Nyári Imre, az OTP Ingatlanpont szegedi irodájának vezető értékesítési tanácsadója. A nagyobb felújításra szoruló, korszerűtlen, vagy gyenge szerkezeti állapotban levő ingatlanokat nemcsak a felújítás magas költsége miatt kerülik az emberek, hanem a szakemberhiánnyal összefüggő, elhúzódó kivitelezési munkák miatt is.
A dél-dunántúli régióban is megnőtt a családi házak, felújítandó, kis értékű vidéki házak iránti kereslet, valamint a lakható zártkerti és vízparti ingatlanokra is folyamatos az érdeklődés. „A falusi CSOK lehetősége motiválja a kiköltözőket. Több ügyfél úgy keresett fel minket, hogy mindegy melyik településen, de 5 millió forintig szeretne házat venni” – számolt be Markó Ildikó, az OTP Ingatlanpont Dél-Dunántúli Régiójának vezetője. A kereslet növekedése mellett minimális áremelkedés tapasztalható a vidéki házak tekintetében. A lakások hirdetési áraiban ugyan nem tapasztalható csökkenés, viszont 5–10%-kal olcsóbban kelnek el, mint a vírushelyzet előtt, tehát az eladók komoly vevő esetén inkább engednek az ingatlan árából.”
Időközben a földforgalmi törvényben is történt néhány lazítás, ami megkönnyíti a művelésre alkalmas területek megvásárlását. Erről itt írtunk.
