fbpx

Megtalálták a szuperferomont a tökéletes sáskacsapdához

Írta: Szerkesztőség - 2020 augusztus 17.

Idén egy fél éven keresztül sorozatosan arról szóltak a hírek, hogy megfékezhetetlen sáskajárás pusztít Afrikában és a Közel-Keleten. Teleszórhatnánk persze rovarölővel az egész kontinenst, de az minden más ízeltlábúra is halálos csapás lenne. Ha vannak feromoncsapdák a mezőgazdasági kártevők előrejelzésére, akkor nem lehetne ilyet a sáskák befogásához is használni?

Az ötlet egyszerűnek tűnik, a kivitelezése annál nehezebb. A feromoncsapák ugyanis a hímek csalogatására szolgálnak, holott a sáska nőstényei és kifejletlen lárvaalakjai legalább annyira kártékonyak, mint az ifjú hősszerelmesek, akik a párzás reményében keresik fel a csapdákat. A megoldást a Nature-ben megjelent tanulmány szerint a 4VA vegyület jelentheti, amelyik a sáskák csoportosulását „okozza”. Az eredményre a 24.hu figyelt fel.

A 4-vinil-aniszol (4VA) nevű vegyület a Kínai Tudományos Akadémia kutatása szerint úgy hat a sáskákra, mint egy toborzókürt. Az egyébként magányos életet élő sáskák már akkor elkezdik kibocsátani magukból, ha 4-5 példány közel van egymáshoz. A pusztító, keleti vándorsáska különösen érzékeny a 4VA vegyületre.

Megjegyezzük: a jelenség evolúciós hátterében az állhat, hogy a gradáció, azaz a táplálékbőség idején bekövetkezett túlszaporodás, törvényszerűen az élettér és a táplálékbázis csökkenéséhez vezet. Ilyenkor az egymás mellé zsúfolódó állatok „megnyomják a pánikgombot”, és kiadják a jelet a terület elhagyására.

Kiderült azonban, hogy ez a vegyület nem egyszerűen egy menekülési folyamatot indít be. Ellenkezőleg: csalogatta a sáskákat, méghozzá mind a hímeket, mind a nőstényeket és a lárvaalakokat is. Igazi csoportképző anyagnak bizonyult. A szakértők arra is rájöttek, hogy minél nagyobb egy raj, a 4VA mennyisége annál nagyobb a levegőben, ami megmagyarázhatja, hogy ha már egy raj kialakult, miért lesz belőle rövid időn belül olyan tömeg, ami már pusztító a mezőgazdasági terményekre nézve. A felfedezés óta ezt a vegyületet sikeresen tesztelték légypapíron is: a sáskák maguktól szálltak bele a feromoncsapdába. Van tehát remény a probléma egyszerű megoldására.

Hazai viszonylatban alig ismert tény, hogy a kuvik a tavaszi-nyári hónapokban a sáskaevésben is jeleskedik.