A Kleffmann és Partner Kft. független piackutató cég, mely 1995 óta tevékenykedik Magyarországon. Kizárólag a gazdálkodóktól származó információk alapján méri fel a vetőmag, műtrágya, valamint növényvédő szer piacot. Alábbi összeállításunkkal is szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik bármelyik kutatásunkban segítségünkre voltak. 2019 őszi felmérésünkben 378 gazdaság vett részt, akik a terület 16 százalékát művelték. Mintánk megyére és repce területre is reprezentatív.
2019 őszén a repce vetésterület a Kleffmann és Partner Kft. becslése alapján 304 ezer hektárt tett ki, ami 6,6 százalékos csökkenés a 2018 őszi vetéshez képest. A csökkenéssel az 5 éve folyamatosan növekvő repce terület trendje tört meg köszönhetően az elmúlt években tapasztalt gyengébb termésátlagoknak. 2020 április-májusban pedig nem érkezett meg a várva várt csapadék, emiatt a 2020-as őszi vetésterület még tovább csökkenhet.
A területcsökkenéssel együtt pedig felerősödött az a tendencia is, hogy a repce átlagos vetéssűrűsége, vetésnormája egyre inkább csökken a széles sortávú (45-75 cm) és nagyobb tőtávolságot (20 cm) alkalmazandó modernebb termesztéstechnológiának is. Ma már nem ritka, hogy 4-4,5 hektáron vetnek el egy 1,5 millió csíra kiszerelésű zsákot. Természetesen ez nem lenne lehetséges ha a nemesítők nem helyezik előtérbe a kiváló adaptációs képességű és a széles sortávval is vethető hibridek nemesítését.
Az alábbi diagramon a fémzárolt hibrid repce vetőmagra vonatkozó adatokat láthatjuk.
Az adatok könnyebb elemzése miatt régiós szinten elemezzük az adatokat. A hivatalos Európai Uniós régiókat használjuk: Nyugat-Dunántúl (Győr, Vas, Zala), Közép-Dunántúl (Veszprém, Fejér, Komárom), Dél-Dunántúl (Somogy, Tolna, Baranya), Dél-Alföld (Bács, Csongrád, Békés), Észak-Alföld (Hajdú, Jász, Szabolcs, valamint Pest), Észak-Magyarország (Borsod, Heves, Nógrád).
Az elmúlt 3 évben a Dél-Alföldön és Észak-Alföldön csökkent leginkább a vetéssűrűség. Technológiában az országrészek között egyre kevésbé markáns a különbség, egyedül Közép-Dunántúlon stagnál a vetésnorma a három év átlagában.
Összefoglalásként elmondható, hogy a repcét termesztő gazdaságok 3 év alatt átlagosan 43 ezer maggal kevesebbet vetettek hektáronként.
A 2019 őszén vetett repce hibridek életkora
A második diagramon látható, hogy a vetett zsákszám arányában melyik életkorú repce mekkora hányadát adja a piacnak. 2019 őszén összesen 87 ezer zsák (1,5 milliós kiszerelésben) repcét vetettek el a termelők. A bevezetés évét 0. évként számoljuk, azaz azt az életkort, amikor a Kleffmann felmérésekben először jelenik meg egy repce hibrid. Az átlagéletkor 3,2 év, tehát gyorsabb körforgásúak a repce vetőmagok, mint a kukorica és napraforgó hibridek. A vetőmag piac döntő hányadát a forgalmazásban legfeljebb 5 évet eltöltött hibridek adják.
A térképen régiónként láthatjuk, hogy a vetett terület arányában régiónként milyen arányban alkalmaznak a termelők inszekticid csávázást és az őszi repce állományban rovarölő szeres kezelést. Pest megyét Észak-Alföldhöz soroltuk. Jelentősnek mondható, hogy a vetett terület 43 százalékán a rovarölővel csávázott vetőmagot mellett még állományban is kezeltek őszi kártevők ellen legalább egyszer. Ez a technológia a Dél-Dunántúli repce területeken a legelterjedtebb. A Nyugat-Dunántúli termelők bíznak leginkább az inszekticid csávázás hatástartamában és hatásspektrumában, ezzel szemben Dél-Alföldön ás Észak Alföldön területarányosan a legnagyobb azok aránya, akik csak a kártevők megjelenésekor védekeznek a kártétel ellen. Érdemes megemlíteni, hogy a tiametoxam hatóanyag korlátozása után a modern rovarölő csávázószerek akár 20-30%-os többletköltséget is jelenthetnek zsákonként. Az országos számok alapján a terület viszonylag kis hányadán (13%) nem történt sem rovarölő szeres kezelés, sem pedig rovarölő csávázást nem alkalmaztak.
Végezetül szeretnénk megköszönni a kutatásainkban résztvevő gazdáknak és szakembereknek, hogy válaszoltak kérdéseinkre. A 2020-as évre is sikeres gazdálkodást kívánunk!
Forrás: Puskás Péter – Kleffmann és Partner Kft.
