A kukorica tarlókezelési és egyéb talajmunkáinak műszaki háttere

A jelentős termőterületen, 1 000 000–1 200 000 ha-on termesztett kukoricafélék betakarítása szinte egybeesik az őszi kalászosok vetésidejével. Így a kukorica betakarítása után – kalászos vetésforgóban – nagyon kevés idő áll rendelkezésre, hogy a szükséges tarlókezelési, tarlóápolási és az azt követő talajmunkákat elvégezzük. A későn lekerülő elővetemények utáni talajmunkák elvégzését az általában csapadékos időjárási is nehezíti.

Magas tarlónál

A szemes kukorica betakarítása szárzúzós, csőtörő adapterekkel felszerelt arató-cséplő gépekkel történik, az utánuk visszamaradt tarló általában elég alacsony, és a szalmaszecskázás hatékony munkájának eredményeként a szármaradványok kellőképpen felaprítva el vannak terítve. Ha azonban a csőtörő adapterek – elsősorban például a gyomosság vagy egyéb ok miatt – magasan vannak járatva, a visszamaradt tarló is magas. Silókukorica betakarításakor pedig eleve magas, 30–40 cm-es tarlót hagynak. Ezért a magas tarló és szármaradványok esetén külön menetben is el kell végezni a szárzúzást, terítést.

A külön menetben történő szárzúzás elvégzésére különböző munkaszélességű függesztett vagy vontatott szárzúzó berendezések állnak rendelkezésre. A függőleges tengelyű kisebb, 1,2–2,4 m munkaszélességű gépek féligfüggesztett – az üzemeltető traktor függesztőszerkezetéhez kapcsolódó, munkahelyzetben pedig kerekekre támaszkodó – konstrukciók. Ugyanezek a típusok nagyobb, akár 6 m-es vagy ennél nagyobb munkaszélességű változatai pedig vontatott kivitelű gépek. A függőleges tengelyű szárzúzók a forgórészek függőleges tengelyére ékelt karokra csuklósan csatlakoztatott lengőkései végzik az aprítást, szárzúzást (1. kép).

A függőleges tengelyű lengőkéses szárzúzók nagyobb, 6 forgórészes konstrukcióinak a két szélső tagja csuklósan csatlakozik a középső, két forgórészes elemekhez. A két szélső tag szállítási munkahelyzetbe hidraulikus munkahengerekkel felhajtható, illetve munkahelyzetbe leengedhető (2. kép).

Vízszintes változatok

A szárzúzók másik csoportja a vízszintes tengelyű berendezések. A vízszintes tengelyű egységeknél is a kisebb, 2,4–3,0 m munkaszélességű konstrukciók függesztett vagy féligfüggesztett kivitelűek, a nagyobb, 6 m vagy afeletti munkaszélességű konstrukciók ugyancsak függesztett, vagy féligfüggesztett változatok. Egyes típusoknál a traktor függesztőszerkezetéhez kapcsolódó középső részhez csuklósan kapcsolódnak a bal és jobb oldali szárnyak. Az oldalsó szárnyak ezeknél a konstrukcióknál is kétoldalt felhajthatók, és munkahelyzetbe süllyeszthetők (3. kép).

A nagy munkaszélességű vízszintes szárzúzók egyes típusai fix-, merev vázkerettel készülnek. Ezeknek a konstrukcióknak a támkerekei szállítási helyzetbe befordíthatók, és vonórúddal csatlakoznak az üzemeltető traktor vonóberendezéséhez (4. kép).

A vízszintes tengelyű szárzúzóknál az aprítást, a zúzást végző a vízszintes tengelyre hegesztett fülekhez csapokon keresztül kapcsolódnak kopásálló, Hardox minőségű acél vagy acélöntvény lengőkések. A függőleges és vízszintes szárzúzók hajtásához nagy TLT-teljesítmény szükséges. Ezért a hajtásukat erősített kardántengelyen és homlok- vagy kúpkerekes hajtóműveken keresztül kapják. A hatékony szárzúzás, vagyis aprítás feltétlenül előnyös, és elősegíti a nagy tömegű kukoricaszár esetében a hatékony bedolgozást és a lebomlást. A napraforgó betakarítása során a szárzúzó nélküli, soros, rezgőtálcás adapterek után visszamaradt rendkívül magas tarlót – mivel az adaptereket a tányérok alatt közvetlenül kell járatni – mind a vízszintes, mind a függőleges tengelyű szárzúzók hatékonyan tudják feldolgozni. A napraforgó-adapterek sortávolságra kevésbé érzékeny konstrukciói a napraforgószárat elfektetik, és így választják le a tányérokat.

Az ilyen elfektetett szármaradványok felaprítását az aprítókésekkel szerelt vontatott hengerekkel lehet elvégezni. Ezek a hengerek az aprítás hatékonyságának érdekében vízzel feltölthetők (5. kép).

Az utóbbi időben egyre több függesztett késes aprítóhengerrel találkozhatunk. Ezek a késes hengerek gyakran egyéb talajművelő gépek, például kultivátorok beépített egységeiként, fődarabként szerepelnek (6. kép).

Forgatás nélkül

Az őszi vetésű kalászosok morfológiai tulajdonságaik miatt nem igénylik a forgatásos mélyművelést. Egyes körülmények, talajállapotok azonban szükségessé tehetik a szántásos alapművelést. A forgatás nélküli művelés a környezeti körülményekhez, éghajlati és időjárási viszonyokhoz, elsősorban a talajállapotokhoz, talajszerkezeti különbségekhez igazodva különböző műszaki eszközökkel végezhető el. A forgatás nélküli művelésben alkalmazott konstrukciók a különböző tárcsás boronák, nehéztárcsák, rövidtárcsák, szántóföldi kultivátorok, nehéz kultivátorok, mulcskultivátorok.

A különböző konstrukciójú tárcsák, tárcsás boronák eltérő munkaszélességben készülnek. A kis munkaszélességű gépek függesztett kivitelűek, míg a nagy munkaszélességűek vontatottak (7. kép).

A tárcsatagok elhelyezése lehet „X”-„V” alakú vagy egyirányú. Az újabb konstrukciók pedig egymás mögött, két sorban elhelyezett tárcsatagokkal vannak felszerelve (8. kép). A rövidtárcsákat a szakzsargon kompakt tárcsáknak is nevezi.

A tárcsák munkaeszközei

A tárcsák munkaeszközei, a tárcsalapok nehéz, rossz körülmények között dolgoznak, ezért a tárcsák nagy folyás- és kopásszilárdságú anyagból, hőkezelt acélötvözetekből készülnek. A tárcsák tárcsaleveleinek éppen a szélsőséges talajállapotokból adódó extrém igénybevételek elviselésére a gyártók különös gondot fordítanak a tárcsalevelek elhelyezésére, osztástávolságára, csapágyazási megoldásaira, por elleni védelmére. A talajterhelésből adódó igénybevétel kiegyenlítésére alkalmazzák a gumituskós felfüggesztést. A tárcsalevelek csapágyazása – az említett nagy igénybevételek nélkül – az axiális és radiális terhelések biztonságos elviselésére általában kétsoros, mélyhornyú, gondozást nem igénylő megoldású. A porvédelmet pedig különleges kialakítású tömítőgyűrűkkel és „0” gyűrűkkel oldják meg.

A kukoricatarló-kezelési munkákban a különböző emelt keretmagasságú szántóföldi kultivátorok különböző munkaeszközökkel, rugós kapaszárral szerelt, véső alakú munkaszerszámokkal hatékony lazítást és szármaradvány-bedolgozást végeznek (9. kép).

A különböző tárcsás boronák, rövidtárcsák, kultivátorok, mulcskultivátorok a tárcsázott, kultivátorozott talajmunkák lezárására különböző lezáróhengerekkel vannak felszerelve. A lezáróhengerek – konstrukciójukat tekintve – lehetnek pálcás, spirál, DD- vagy kétsoros kivitelűek. A kukoricatarló talajművelésében, illetve a kalászos gabonák talaj-előkészítésében – technológiai szempontból –a kombinált talajművelő eszközök, a lazítós tárcsák használata menetszámcsökkentést, fogyasztáscsökkentést és fajlagos teljesítménynövelést eredményeznek (10. kép).

A kombinált eszközök használata a menetszámok csökkentésével – az őszi csapadékviszonyok miatt – a rövid agrotechnikailag optimális időszak kihasználását is eredményezi. A kukorica utáni kombinált talajművelő eszközök a lazítós tárcsák. A lazítós tárcsák a több munkaművelet összehangolásából, egyidejű elvégzéséből – a nagy vonóerőigény miatt – extrém igénybevételnek vannak kitéve, ezért robusztus építésű szerkezetek. A vázkeretre „V” alakban csatlakoztatott tárcsatagokból és azt követően két sorban, szintén „V” alakban vagy sorosan elhelyezett merev vagy rugózott lazító-kultivátor szerszámokból állnak. A lazítós tárcsák, illetve a kultivátorszerszámokkal szerelt tárcsás gépek alkalmazásával a lazítási, kultivátorozási, tárcsázási munkák összekapcsolhatók, ami energia- és munkaidő megtakarítással jár.

Őszi előnyök

A lazítós tárcsák és a kombinált kultivátoros munkaeszközök használata során a tárcsatagok levelei elvégzik a szármaradványok aprítását, valamint bekeverését. A különböző munkaeszközzel felszerelhető lazító-kultivátor szerszámok pedig a talajszelvényt felemelik, fellazítják, a csapadék befogadásának optimális feltételeket biztosítva. A tárcsás lazítókra és kombinált eszközökre szerelt pálcás és egyéb konstrukciójú hengerek pedig elvégzik a talaj lezárását. A kombinált munkaeszközök használatával éppen az őszi csapadékos időszakban lekerülő elővetemény, kukorica után rendelkezésre álló rövid, a talajművelésre alkalmas időszakok kihasználhatók. Ugyanezen szempontok szerint a nedvesség megőrzése miatt a korábban ismertetett mulcskultivátorok használata is előnyt jelent, abból a szempontból, hogy ezekkel – kedvező körülmények között – a magágykészítés egy menetben is elvégezhető. A kombinált munkaeszközök, a tárcsás lazítók, mulcskultivátorok használatát az is indokolja, hogy az őszi káposztarepce, illetve az őszi kalászosok nem feltétlenül igénylik a forgatásos alapművelést, vagyis a szántást.

Az említett előny különösen a vetésforgóban, a kukorica utáni kalászosok talaj-előkészítő munkái során használható ki a vízháztartás javítása és az agrotechnikailag rövid rendelkezésre álló időszak miatt.

Vontatók és lezárás

A nagy vonóerőt igénylő, nagy munkaszélességű lazítók, ekék, tárcsák, kombinált tárcsás lazítók, mulcskultivátorok üzemelése gumihevederes járószerkezettel szerelt nehéz, univerzális traktorokkal száraz talajállapotok mellett is számos előnnyel jár, de nedves talajviszonyok mellett ezeknek a gépeknek a vonóerő-kihasználása kedvező, kisebb slippel és fajlagos talajterheléssel dolgoznak. Ugyanez mondható el az ikerabroncsozású traktorokkal történő üzemeltetésről (11. kép).

Egyes kultúrák, de gyakran a kalászosok vetése is igényli az aprómorzsás szerkezetű, gondosan elkészített magágyat, vagyis a magágykészítő gépek használatát. A magágykészítő gépek – konstrukciójukat tekintve – hasonló kialakításúak, mint a kultivátorok, ezért a tarlóápolási munkákra kiválóan alkalmasak. A magágykészítők lazítóelemei fogasboronatagok vagy rugósszárú kultivátorkapák. A mikrodomborzat kialakítását végző különleges kialakítású simító-egyengető profilok egyenes vagy fogazott elősimító lapok, esetleg állítható tüskékkel ellátott simítólapok (12. kép).

A lezáróelemek pedig a korábban már említett különböző hengerprofilokon túl különleges acélszerkezeti idomú huzalos, pálcás spirális hengertagok. A lezáróelemeknek éppen a magágy nedvességmegőrzése szempontjából van nagy jelentőségük. A magágykészítő gépek – a munkamélység pontos betartása céljából – különleges szintezőberendezéssel készülnek. A kukorica betakarítása után visszamaradt tarlóápolási és egyéb talajmunkákat a betakarítás esetleges késői időpontja és az időjárási körülmények szorítása miatt rövid idő alatt, gyorsan el kell végezni. Ezt nehezíti, hogy esetenként külön menetben szárzúzást kell végezni. A munkák elvégzésére azonban az előzőekben ismertetett konstrukciók számos típusválasztéka áll rendelkezésre.

SZERZŐ: DR. KELEMEN ZSOLT MŰSZAKISZAKÉRTŐ