Csendes nagyágyúké a jövő?

Az intenzív mezőgazdaság egyik negatív következménye, hogy az élelmiszerek tápanyagtartalma súlyosan csökken. Ezért fontos új fajták és termesztési módok révén tápértékükben gazdag élelmiszereket is (újra) az asztalra tenni.

Ezt a célt szolgálják az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) törekvései a régiónkban honos ősgabonák újra-felfedezésével. A kutatók szerint ezek előnye, hogy évezredes termesztési múlt igazolja hasznosságukat; ott is teremnek, ahol a modern búzák nem. És ami a legfontosabb, magas a beltartalmi értékük, egészségesek, különleges az ízük, és készen állnak a jövő természeti kihívásaira. – A tájfajta ősgabonák nemcsak kiállták az idők próbáját, de kulcsszerepet kaphatnak a jövőben        is. A klímaváltozás miatt egyre extrémebb körülmények között kell majd megtermelni az alapélelmiszereket, ősgabona-kutatásaink így stratégiai jelentőségűek – mondja hazánk egyetlen önálló, kifejezetten fenntartható gazdálkodással foglalkozó szervezetének vezetője. Dr. Drexler Dóra ÖMKi-vezető A jövő kenyere – a kenyér jövője című sajtórendezvényen hozzátette, kutatók, gazdák és hagyományosan sütő pékek is egyetértenek abban, hogy az ősgabonák a kenyérforradalom csendes nagyágyúi. Az alakornak, a tönkének és a tönkölynek ott van a helye a 21. századi étkezési kultúrában, beleértve a gyerekek közétkeztetését is.

forrás: ÖMKi

alakor beltartalmi érték búza közétkeztetés ökológiai ÖMKi ősgabona tápérték tönke tönköly