A paprikatermesztésben szerzett két évtizedes tapasztalataim alapján még mindig keresem az innovatív megoldásokat, fajtákat, technológiákat, melyekkel csökkenteni lehet a vegyszerterhelést.
Ennek érdekében a RIJK ZWAAN Budapest Kft. szakemberét kerestem meg azzal, hogy a legújabb nemesítésű lisztharmatrezisztens fehér termésű paprika felől érdeklődjek. A cég ugyanis 2018-ban két fehér termésű tölteni való fajtával állt elő, amelyek mérsékelt fokú, azaz (IR) ellenállóságot mutatnak a paprikalisztharmattal (Leveillula taurica) szemben. A fehér termésű, kimondottan magyar „cecei” típusú fajtáknál olyan paprikát nemesítettek, amely a világon elsőként rendelkezik ezzel a rezisztenciával. Ezek a fajták magyar régióban nemesített fajták, és Lt DEFENSE jelöléssel szereplő hibridek! Szeretném kiemelni, hogy termelési pályafutásom ideje alatt még soha nem alkalmaztam paprikalisztharmat-rezisztens fajtát! Kíváncsiságom, szakmai gondolkodásom okán ezért úgy döntöttem, hogy egyik fajtájukkal kísérletet folytatok extenzív, szikes viszonyok között 2019-ben. Azért is döntöttem így, mert az alapvetően terricol kórokozók, valamint az erős szikesedés meghatározó tényező a kertészetemben, amit megfelelő biológiai eljárásokkal sikeresen ki tudtam védeni az elmúlt években, ugyanakkor a paprikalisztharmat a hajtatásomat érintő súlyos betegség, amelyre szintén keresem a hatékony biológiai megoldásokat. Vizsgálatom nem csupán a paprikalisztharmat-ellenállóságra terjedt ki, hanem a vizsgált fajta teljes és részletes elemzésére is szélsőséges szikes talajon.
Ebben a tekintetben a világon elsőként olyan eredményekről tudok beszámolni, amelyek meghatározó jelentőséggel bírhatnak az Lt DEFENSE fajtákkal kapcsolatban szikes talajon.
A paprikalisztharmat
Az első feljegyzések szerint Spanyolországban paprikán 1928-ban jelent meg a betegség, amely később terjedt át a száraz vidékekre, majd Európa déli területein mind szabadföldön és a hajtatásban is jelentkezett. Először még csak szórványosan fordult elő, majd a későbbiek során vált igazán jelentőssé. Elmondható, hogy ekkortájt forró égövi és szubtrópusi betegségnek tartották, habár már ezidőben is előfordult más égövi országokban, majd az 1990-es évektől kezdve fokozatosan szinte mindenütt fellépő kozmopolita betegséggé vált. Hazánkban délről terjedve, 1972-ben a meleg területeken jelentkezett, majd később, a 90-es években lett a hajtatott berendezések egyik fő betegsége. Maga a betegség széles gazdanövénykörrel rendelkezik, ugyanakkor a paprika-, valamint a paradicsomhajtatásban a legjelentősebb. Tünetei csak a levélen jelentkeznek, ez alól azonban kivételt képeznek a forró égövi területek, ahol a termésen is észlelték a tünetet. A levél színe felől kezdetben apró, majd megnagyobbodó, szögletes alakú levélsárgulás figyelhető meg. Ezek a levélsárgulások gyakran olajosan áttetszőnek is tűnhetnek. A beteg levél fonákán először apró dudorszerű kinövések, később finom lisztszerű fehér bevonatú konídiumtartó gyep figyelhető meg. Általában a levelek a színük felé kanalasodnak, de megfigyelhető kanalasodás nélküli tünet is. Erős mértékű fertőzés esetén levélhullás is bekövetkezhet, ami akár számottevő, 2-5 kg/m2 körüli mennyiségű terméskieséssel jár. Amennyiben a hajtatás korai szakaszában fertőződik a növény, úgy akár 30%os vagy annál nagyobb terméscsökkenés is lehetséges. A fő fertőzési források alapvetően a levelek, ahol a kórokozó át tud telelni. Ezért a monokultúrás termesztés még veszélyezettebb lehet a hajtatás során. Télen, ahol téli hajtatás zajlik a palántákon, valamint a hajtatott növényeken is él a kórokozó. A gomba a konídiumaival légmozgással tud terjedni. A kórokozóra jellemző, hogy a kifejezetten kedveli a meleg időszakot, a 26-30 oC-on a páraigénye is jelentős. Ezzel egy kicsit ellentmondásos kórokozó, mert alapvetően száraz (arid) területeken jelent meg először, mégis magas a páraigénye. Ez valójában azt jelenti, hogy a kórokozó leginkább a szárazságot szereti, ugyanakkor magas páratartalommal találkozva végzetes fertőzéseket okozhat. A kórokozó inkubációs ideje kb. 10-12 nap. Miért nehéz ellene a védekezés? Szakmai szempontok szerint azért, mert micéliuma belső elhelyezkedésű, tehát más lisztharmatoktól eltérően a Leveillula t. egy belső élősködő endofita kórokozó. Ezért nagyon nehéz az ellene való védekezés, amelynél a növényházi higiéné betartása alapvető fontosságú! Vegyszermentes termesztésben talán még nehezebb a védekezés ellene. Bizonyos kivonatok hatásosak lehetnek blokkszerűen alkalmazva, de hangsúlyozni kell: tökéletes védelmet ezektől a készítményektől sem várhatunk!
1. kép. Egységes paprikaállomány kiváló kondícióval, szikes talajon, Sárszentmihály, 2019 (fotók: Németh T.)
2. kép. Korai időszakban teljes bogyókötéssel jól terhelt állomány, Sárszentmihály, 2019
A fajta
A 2019-es esztendő elején az általam vizsgált fajtát csak 35-1097 RZ bevezetési számmal jelölték meg, majd az év folyamán kapta meg a Novelist F(1) RZ fajtanevet. Ebből is látható, hogy újdonság a fehér paprikák között. Az irodalmak szerint a fajta középerős-erős növekedési eréllyel, nagy (120-140 g) átlagbogyótömeggel rendelkezik, s elsősorban hosszú kultúrás termesztésre javasolják, vagyis az ültetése decembertől márciusig ideális. A kötődése jó, talajos és talaj nélküli termesztésben egyaránt rendkívül bőtermő. Az általában megszokottakhoz képest nagyobb vízigényű. Viszonylag jó stressztűrő képességgel rendelkezik. Magas szintű (HR) dohány mozaikvírusokkal szembeni Tm: 0-2, valamint mérsékelt fokú (IR) paradicsom foltos hervadás vírus TSWV:0 és Lt paprikalisztharmat rezisztenciával rendelkező fajta.
A vizsgálat
A palántákat saját gazdaságomban neveltem fel, ültetésüket április 25-én végeztem el úgy, hogy a rezisztens fajták csak egy berendezésben voltak, a többiben nem! Négyzetméterenként 4,5 db növény ültettem ki, ikersoros elrendezésben. A tenyészidő folyamán a növényeket 2 szárra metszettem, az elején szoknyás ráhagyással. Csak biológiai alapú növényvédelmet hajtottam végre! Gyógynövények kivonatával, ill. alga alapú biostimulátorokkal, valamint szilíciummal kezeltem a növényeket. A szedési időszak mintegy 3 hónap volt.
Az időjárás körülményei
A vizsgált esztendő is bővelkedett időjárási szélsőségekben, amit sajnos a növények a fűtetlen fólia alatt igencsak megéreztek. Június elején, a hirtelen hőség következtében rendkívüli hőmérsékleteket mértem a fólia alatt. Sajnos a meleghez társult, hogy légmozgás se volt, ami miatt különösen erősen befulladt az állomány, következésképp a paprikalisztharmat fertőzési nyomása megnövekedett!
Eredmények
Az eredményeket kettéosztottam; egyrészt mikológiai szempontból magának a paprikalisztharmatnak az esetleges megjelenését, a tünetek lefolyását figyeltem meg. Másrészt a fajta produktivitását mértem, számokban kifejezve. Napi szinten külön-külön soronként vizsgáltam a betegségre jellemző tüneteket. A kiültetett növények a biostimulánsoknak köszönhetően gyorsan növekedni kezdtek május folyamán, ekkor még nem fenyegetett a paprikalisztharmat veszélye, különösen azért sem, mert a hideg időjárás a kórokozóra nézve kedvezőtlen hatású volt. A későbbi igen meleg és fülledt időjárás miatt főleg a szegély két szélső soránál megfigyelhető volt nagyon enyhe tünet, ugyanakkor ezek a levelek nem mutattak jellemző elváltozásokat, míg a köztes soroknál semmilyen tüneteket nem tapasztaltam! Valószínűleg a két szegélysort kevésbé tudtam lepermetezni biológiai készítményekkel, ezzel magyarázható az, hogy itt a kontaktfedés hiányos volt. Ez azonban a növényre nézve még megengedhető szintű kedvezőtlenebb növényegészségügyi hatás volt. A továbbiak során alapos figyelmet fordítottam ezekre a sorokra! A tenyészidő későbbi időszakában kiegyenlítettebb időjárási feltételek következtek. Az újabb friss növedékeknél a szegélysoroknál már kevésbé voltak érzékelhetőek a betegség tünetei. Nyár közepén teljesen elhagytam a növényvédelmet, mert úgy véltem, a növények megfelelő erőnlétbe kerültek, és csak eseti kezeléseket végeztem. A nyár közepén, végén sem tapasztaltam paprikalisztharmatra utaló tüneteket.
3-4. kép. Balról sok extra bogyó a termesztés elején, jobbról a termesztés végén, Sárszentmihály, 2019
A szegélysoroknál enyhe tünet jelentkezett, azonban ezt leszámítva semmilyen komolyabb tünet nem volt látható
A növények mindvégig egészségesen fejlődtek, a növekedés megfelelő ütemű volt. A kora őszi időszakban a szegélysoroknál enyhe tünet jelentkezett, azonban ezt leszámítva semmilyen komolyabb tünet nem volt látható úgy, hogy növényvédelemi kezeléseket már nem végeztem! Szeptember elején, október végén még mindig nem voltak paprikalisztharmatra utaló tünetek, s ez az állapot októberben végig kitartott. Látványos volt a növények paprikalisztharmattal szembeni ellenállósága. Erre külső kollégáim is felfigyeltek, ugyanis egy szakmai bemutatót is tartottam a paprikaállományomról, ahol megállapították, hogy lényegében az egész állomány mentes a lisztharmat tüneteitől! Jól vizsgázott tehát a Novelist F(1) fajta, amelyen megfigyeléseim szerint kis beszáradt folt látszódott csak, gyep nélkül. Csupán a szegélysoroknál tapasztaltam kissé erősebb tüneteket, ugyanakkor a közbelső soroknál a betegség mértéke szinte alig mutatkozott. Ez ilyen körülmények között vegyszermentes gazdálkodásban hihetetlen jó eredménynek számít! A hetenként vizsgált betegség mértéke százalékosan kifejezve, ahol a 100% jelent teljes levélhullást, s ahol minden héten száz növényre vizsgáltam a beteg levelek számát, összesen 600 növényt vizsgálva meg: A legtöbb beteg levél a 6., a 7. és a 8. héten mutatkozott, ugyanakkor a betegség mértéke még ebben az időszakban is hibahatár körüli, 5-6%-os mértékű volt! A tünetek gyep nélküliek voltak, csak enyhén beszáradt foltokkal.
Feltételezhetően a jelenség a hirtelen berobbanó nyári meleggel, valamint a fülledt és szélmentes időjárással magyarázható. Ez után azonban csak csekély mértékű tünetet figyeltem meg, gyep nélküli és enyhén beszáradtfoltokkal (1. ábra). Az egész paprikaállomány egységesen növekedett, és nem jelentkeztek a szikesedés következményeiből adódó foltok, vagyis az erős sókoncentráció a talajban nem okozta a növény vegetatív növekedéséből adódó leromlást. Erős, egységes állományt tudtam építeni már a korai időszakban, ez szembetűnő hatás volt (1. kép). Gyors volt a növekedése, a növények csoportosan sok bogyót kineveltek. Érdekes jelenséget tapasztaltam, hiszen a bogyók gyorsan elérték a megfelelő nagyságot, de csak egy picit később lettek húsosabbak; ez valószínűleg a fajta jellegének, ill. a sóhatásnak tudható be. Nem volt ritka a növényenként 8-10 kötésszám, és ilyen magas számmal képes volt a növény felnevelni terméseit úgy, hogy a vegetatív-generatív egyensúly nem borult fel. Ez valószínűleg a jó gyökértulajdonságai miatt következhetett be. Ez az óriási kötésszám a tenyészidő alatt látványos volt, kezdetben, július közepén (3. kép), majd a kései időszakban is igen jelentős terméskötést tapasztaltam. Szeptember közepén egy száron nem volt ritka a növényenként 10 feletti bogyószám (4. kép). Ez az óriási kötés természetesen az egy négyzetméterre eső termésmennyiségnél is megmutatkozott. A három szedési hónap alatt a fajta biológiai megoldásokkal elérte a 11 kg/m2-es terméshozamot. A termés zöme az extra kategóriából került értékesítésre, itt megfigyeléseim szerint 140/80, valamint 130/70-es méreteket tapasztaltam, ami az adott termesztési körülmények között szinte elképzelhetetlen. Szinte alig volt II. osztályú termés.
Ugyanakkor a csúcsfoltosodásból származó termés gyakorisága a hőmérséklet emelkedésével párhuzamosan nagyobb lett. Vélhetően a talajban jellemző túlzott nátriumtartalom idézhette elő a bogyók foltosodását. A paprika csúcsrothadását a kalciumhiány okozza, ugyanakkor ez a termesztési gyakorlatban a legritkábban szokott effektív hiány lenni, a hazai talajok ugyanis többnyire elegendő kalciumot tartalmaznak a bogyók egészséges fejlődéséhez. A káros relatív kalciumhiányt a kálium, ammónia, nátrium és bór túlzott jelenléte okozza, ezek ugyanis gátolják a paprika megfelelő kalciumfelvételét. Jelen esetben, a vizsgált körülmények között kizárólag a talaj magas nátriumtartalma miatt alakultak ki a csúcsrothadásos tünetek a paprikán. Ki kell ugyanakkor hangsúlyozni, hogy más tényezők is felelhetnek a paprika foltosodásáért, mint például az elégtelen szellőztetés. 20 éves tapasztalataim alapján azonban kijelenthetem, hogy a betegségek talajtani edafikus tényezőkkel voltak magyarázhatók. Méréseim szerint kb. átlagosan 1 kg/m2 termés volt értéktelen, megítélésem szerint azonban ez még mindig jó teljesítménynek számít magas nátriumtartalom mellett.
1. ábra. A paprikalisztharmat felvételezése hetenként 100 növényre vonatkoztatva, Sárszentmihály, 2019
A lisztharmatrezisztens tölteni való hibrid paprika még kedvezőtlen termesztési körülményeim között is nagyon jól szerepelt
Megfigyeléseim szerint a csúcsfoltosodásos bogyók enyhébb fokú megjelenését mégsem követte gazdaságilag számottevő termésveszteség, mert gyakorlatilag a növények megközelítőlegesen 87% felett adtak le értékesíthető bogyóminőséget, amiből pluszbevételem származott. Annak ellenére, hogy bár ugyan előfordult foltos termés, azt kell, hogy mondjam: a fajta még ilyen szélsőséges körülmények között is igen produktív! A bogyó minőségére sem érkezett a vásárlóimtól semmi panasz, sőt, nagyon ízletes fajtának értékelték. A fajtaleírásokkal ellentétben számos bogyó meghaladta a 160-170 g-os terméstömeget. Akadt olyan termés, amelyik több mint 20 dkg-os is volt (5. kép). A növények megfelelő ízközzel rendelkeztek, vagyis még kezelhető osztályba tartoztak. Ugyan a tenyészidő végére sok növény majdnem kinőtt az alacsony fóliából, de ez nagy termesztési gondot nem jelentett. A hajtatás során, mint ahogy azt az 5. kép is jól mutatja, a teljes hajtáscsúcs bekötött; ilyen jó remontálóképességű fajtával 20 éves termelési praxisom ideje alatt még nem dolgoztam. Az újfajta hidridek kapcsán, mint pl. Hó F(1), érzékeltem, hogy a termések először felfúvódtak, majd ezt követően lassan húsosodtak; ezt a jelenséget éreztem a vizsgált fajtával is. Ugyanakkor nagyon szép vastag hússal rendelkeztek, és teljes kifejlettségükkor számottevő extra termés volt a növényeken. Alapvetően a fajtánál én vegetatív típust véltem megtapasztalni, ugyanakkor a túlzott vegetatív hatás mégsem okozott akadályokat, kezelhetetlenséget. Sőt, kijelenthetem, hogy a növénynek szinte alig volt zöldmunkája, igen könnyen kezeltem, túl sok felesleges hajtásrész nem hozott a fajta. Ezért, tapasztalataim alapján elmondhatom, hogy a hibrid kedvező jellemzőjű, úgymond „termelőbarát”, vagyis plusz munkaköltséget nem jelent a termelő számára. Az egyébként is eltávolítandó hajtásrészeket jól „mutatta a növény”, s ez is nagyon kedvező jelleg a hajtatásnál.
A Novelist RZ hajtatási hibrid nagyon jól irányíthatóságára is felfigyeltem az év során, mert az olykor több vízadag alkalmazásával sem tapasztaltam meg, hogy a virágok ne kötöttek volna, ugyanakkor melegebb időjárás esetén generatívabb körülmények között is ki tudta nevelni a növény a fajtaleírásában foglaltakat. Kötődésből származó virágelrúgást sohasem figyeltem meg a vizsgálat folyamán.
Sági Zsolt olyan fajtát hozott létre, amelyet egyetlen termelő sem hagyhat figyelmen kívül, főleg a mai nehéz növényvédelmi helyzetben
5. kép. Több mint 20 dkg-os, szép fényes felülettel rendelkező szuperextra termés, Sárszentmihály, 2019
Következtetés
Vizsgálataimból kiindulva elmondhatom, hogy a lisztharmatrezisztens 35-1097 RZ tölteni való hibrid paprika még kedvezőtlen termesztési körülményeim között is nagyon jól szerepelt. Úgy gondolom, hogy a csúcsfoltosság előfordulása még elhanyagolható ahhoz képest, hogy a növény nagyon produktív, ill. kiemelkedő volt a 140/80 és 130/70-es tartományban. Közel 20 év során számos hibriddel foglalkoztam, s idáig a vizsgált fajtákat illetően állíthatom, hogy a Novelist RZ termőképessége meghaladja a mai hibridek teljesítőképességét! A lisztharmatrezisztencia beépítésével a RIJK ZWAAN nemesítőcég paprikanemesítő munkatársa, Sági Zsolt olyan fajtát hozott létre, amelyet egyetlen termelő sem hagyhat figyelmen kívül, főleg a mai nehéz növényvédelmi helyzetben, ahol a piacok megkövetelik a vegyszermentességet. Vizsgálataim alapján tehát elmondhatom, hogy a Novelist RZ fajtának helye van a vetőmagpiacon!
SZERZŐ: NÉMETH TAMÁS PAPRIKATERMELŐ, OKL. NÖVÉNYORVOS, A PAPRIKA BIOLÓGIAI NÖVÉNYVÉDELMÉVEL FOGLALKOZÓ SPECIALISTA • LEKTOR: SÁGI ZSOLT PAPRIKANEMESÍTŐ, NÖVÉNYGENETIKUS
