Európában idén 3-3 százalékkal lesz kevesebb a búza és az őszi árpa átlaghozama, mint az elmúlt öt év átlagában volt a MARS előrejelzése szerint. Ukrajnában pedig 7,5 százalékkal lesz kisebb a hektáronkénti termésátlag őszi árpából. Nem jobb a helyzet az EU számára fontos piacon, az észak-afrikai térségben sem.
Egyiptomban, a Nílus völgyében 6,7 tonnás búzaátlagot várnak, amit mi is megirigyelhetünk. Árpából viszont csaknem 7 százalékkal kisebbek lesznek a hozamok, mint az ötéves átlag – derül ki a MARS becsléséből. Algériában az árpahozamok 6, Tunéziában 8,4 százalékkal kisebbek az elmúlt 5 évben megszokottnál, Marokkóban pedig 28 százalékos (!) a hektáronkénti mínusz. Az említett államokban hektáronként fél-egy tonna körüli termést képesek idén lehozni egy hektárról.
Egyiptom a világ legnagyobb búzaimportőre, őt Indonézia és Törökország követi a sorban. a Észak-Afrikában Algériát érdemes még kiemelni. Árpából Szaúd-Arábia, Kína és Irán számítanak a legnagyobb vásárlónak, de Marokkó is a nagy importőrök közé tartozik. Európán belül a hollandok a legnagyobb kereskedőnemzet, rajtuk keresztül minden terményből nagy mennyiség fordul meg a világpiacon.
Magyarország számára a legkönnyebben elérhető, jól fizető és bejáratott piac Olaszország, mindenféle gabona számára. Míg a malmi búza ára a párizsi tőzsdén május 25. óta esik, és pillanatnyilag 180,5 eurót (62.500 Ft/t) ér, addig Milánóban június 16-án 208,5 eurót (72.100 Ft/t) fizettek tonnájáért (szintén esik az ára). Eközben a takarmányárpa ára 175 eurót, azaz 60.500 forintot ér a CLAL adatai szerint. Ez az a búzánál jóval olcsóbban előállítható, kevesebb minőségi elvárással értékesíthető és mennyiségében szinte ugyanannyit hozó kalászos 47-49 ezer forintot kóstálhat a hazai piacon. A profitot tekintve alig marad le a búza mögött, miközben kisebb a minőségi hiba kockázata.
A búza terméskilátásairól itt írtunk legutóbb részletesen.
