Kaposvártól Gyöngyösig egyesülnek a képzési helyek, beolvad szinte a teljes NAIK, és három mintagazdaságra redukálják a bemutatótereket. Az alapítványi kezelésbe kerülő gigaintézmény a világ 30 legjobb agráregyeteme közé szeretne kerülni.
A kormány döntése értelmében augusztus 1-jén az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campusa és a Pannon Egyetem Georgikon Kara beolvad a gödöllői Szent István Egyetembe (SZIE), a Kaposvári Egyetem és a SZIE pedig egyesül. Az új egyetem a régió egyik legnagyobb agrárképzési intézménye lesz. Az elképzelés része az is, hogy ne csak a felsőoktatás, hanem a kutatás is erősödjön az integrációval, ezért az augusztus 1-jén felálló szuperintézménybe a NAIK intézeteit is integrálják, kivéve az Agrárgazdasági Kutatóintézetet, amely az agrártárcához kerül vissza, és az Erdészeti Tudományos Intézetet, amely a Soproni Egyetem része lesz. A többi tizenegy NAIK-intézet és a négy gazdasági társaság a SZIE része lesz, amely január 1-jétől új kutató-oktató intézményként fog működni.
Az integráció levezénylésére a kormány létrehozott egy előkészítő bizottságot, amelynek vezetője Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója.
Szétforgácsolt erők a képzésben
„Az integráció nem jár földrajzi összevonással, még ha racionalizálás nyilván lesz is” … „A párhuzamosságokat kell kiiktatni a rendszerből, hogy egy adott kérdéssel kapcsolatos kutatást ne egymástól függetlenül végezzenek három helyen, ahogy eddig tették” – hozott fel egy példát Gyuricza Csaba a Világgazdaságnak adott interjúban. A szegedi és debreceni központok azért maradtak ki az integrációból, mert itt az agrárképzés része egy multidiszciplináris, több tudományterületet átfogó komplex képzési programnak, fűzte hozzá.
A szakemberek már korábban is a szétaprózottságot és a párhuzamosságot tartották a hazai agrár-felsőoktatás hibájának. Ezt támasztja alá a statisztika is, amely szerint a SZIE-n 79 szakon 243 képzési program indult 2699 felvett hallgatóval. Átlagban tizenegy diák jut egy-egy képzési programra, ami a régió egyik legrosszabb aránya. Ezzel szemben a világszínvonalú mezőgazdasági teljesítményt felmutató Hollandiában, a Wageningeni Egyetemen 56 szak indult, de a teljes agrárképzési területet lefedő Varsói Egyetemen (WULS) is csak 70. A vezető európai egyetemek nemcsak magasabb színvonalon, hanem hatékonyabban, olcsóbban is képeznek agrárszakembereket – mutatott rá Gyuricza Csaba.
Haladni a korral
Véleménye szerint túl magas az agrártárgyú képzés aránya, szemben a műszaki és gazdasági tárgyakkal. A SZIE-n mezőgazdasági alapképzésben (BSc) a tárgyak 60 százalékát teszik ki az agrárismeretek, 20 százalékát a biológia, és csupán 20 százalékuk foglalkozik a technológiával. Holott az agrárium az elmúlt években hatalmas technológiai fejlődésen ment keresztül, aminek szinte nyoma sincs a képzésben. Ezzel szemben a Bécsi Agrártudományi Egyetemen (BOKU) és Wageningenben 25-30 százalék a gazdasági és ugyanennyi a technológiai tárgyak aránya – mutatott rá Gyuricza Csaba.
Súlyos kritika, hogy ma a hazai munkáltatók 85 százaléka nem elégedett a frissen végzett agrárhallgatók tudásával. A gyakorlati tudás megszerzésében a duális képzések sem nyújtanak nagy segítséget, hiszen tavaly a diákok kevesebb mint egy százaléka vett részt ilyen képzésben.
Az agráregyetemek mellett 34 tangazdaság működik, ezek finanszírozási és fejlesztési szempontból is fenntarthatatlanok, eszközparkjuk elavult. Ezen szeretnének fordítani azzal, hogy a tangazdaságokat is koncentrálják és fejlesztik. A tervek szerint három korszerű tangazdaságot építenek fel, amelyek képesek lesznek magukhoz vonzani azokat a csúcstechnológiákat működtető vállalkozásokat, amelyekkel a fejlesztésekben is együtt tudnak majd dolgozni.
Alapítványi kezelésben törne az élre
A jövő évtől a NAIK-kal megerősített SZIE alapítványi fenntartással fog működni. A finanszírozás részletein még dolgoznak, de a kormány szándéka az, hogy hatékonyabban lehessen működtetni az intézményt. „Nagyon fontos célunk, hogy olyan hatékony működést állítsunk fel, amellyel első körben bekerülhetünk a világ száz legjobb agráregyeteme közé, majd pedig nyolc-tíz év múlva az első harmincba” – mondta a NAIK főigazgatója. A modellváltással lehetőség lesz arra, hogy megvalósítsák a teljesítményalapú finanszírozást, amivel motiválni lehet a munkavállalókat.
„A diákok a mindennapokban egyelőre szinte semmit sem fognak érezni abból, hogy ősztől már egy új egyetemre járnak. Mindenki ott folytathatja tanulmányait, ahol elkezdte, nem szűnnek meg szakok, és a képzési helyeket sem teszik át” – erősítette meg Gyuricza Csaba. Öt-tíz éves távlatban igazítanák az oktatást az új trendekhez.
Az első magyar agráregyetem idén ünnepli 75. éves fennállását, itt írtunk róla.
