Retteghetnek az ázsiai hatóanyagokra vadászó nyugati konszernek: Kína után India is szigorítani kezdte a növényvédőszer-gyártást. Egyik pillanatról a másikra betiltásra javasoltak 27 hatóanyagot és vele együtt a belőle készülő több mint 130-féle készítményt. Az ok: a világ többi része már rég nem használja ezeket.
Csakhogy az indiai növényvédőszer-piac forintban kifejezve egy 854 milliárdos szegmenst képvisel, és az ország exportbevételének több mint felét (!) ez adja az agropages.com írása szerint. Amint arról a Mezőhír korábban beszámolt, a globális hatóanyag-beszerzési csatornák egyre inkább India felé épülnek ki, miután Kínában a környezetvédelmi szigorítások miatt drágulni kezdtek az elérhető molekulák.
Máshol már tilos
Az egész azzal kezdődött, hogy 2013 júliusában létrehoztak egy bizottságot Indiában, hogy (Európával összhangban) vizsgálja meg három neonikotinoid felhasználhatóságát. A bizottság buzgónak bizonyult, mert egy hónap múlva már 66 általános rovarirtó szerre terjesztették ki a nyomozást. Ezeket más országokban már betiltották, vagy korlátozták a felhasználásukat. Az indiai peszticidgyártókból, formulázókból és kereskedőkből álló ipari testület, a PMFAI tiltakozását fejezti ki. Szerinte ez az alapállás ellenkezik azzal a FAO- ajánlással, miszerint minden egyes országban az ott uralkodó éghajlatnak, növényzetnek és károkozóknak megfelelően kell peszticideket választani – mutatott rá a testület elnöke, Pradip Dave.
„A tiltani javasolt hatóanyagokból több mint 130-féle készítmény készül. Ha ezek eltűnnek, akkor az tovább növeli a gazdák költségeit, akiket a koronavírus piaci következményei is sújtanak. Ezek a generikus termékek a hazai forgalom 40%-át teszik ki, a termelők számára elérhető alternatívát nyújtanak a levédett márkákkal szemben. Ha ezek nem lesznek, akkor a helyettesítésükre behozott import készítmények literjét négyszeres áron tudják csak megvásárolni” – fűzte hozzá dr. KN Singh, a Gharda Chemicals szerregisztrációkért felelős alelnöke. Hozzátette: a tilalom ellehetetleníti azokat az erőfeszítéseket, amiket a kormányzat a mezőgazdasági termelők jövedelmének 2022-ig történő megduplázására tett. Túl értékes piac A legfájóbb pont nyilván nem a termelők helyzete, hanem az exportbevételek felének potenciális elvesztése, és e gyümölcsöző piac átengedése a nagy riválisnak, Kínának. A tiltás hatására az indiai generikus hatóanyaggyártás megtörhet. Mindennek nemcsak Indiára nézve lenne messzemenő hatása, az európai termelők is megéreznék. Épp úgy, mint amikor a koronajárvány hatására leállt a kínai termelés. Samir Dave, az Aimco Pesticides igazgatója és a belga Agrocare elnöke szerint minden kémiai értékelést kockázatalapú és nem veszélyalapú megközelítésben kell elvégezni. „Egy adott peszticid betiltása néhány országban még nem elég indok arra, hogy Indiában is betiltsuk, ehhez helyi vizsgálatokra is szükség van. És ha ezen peszticidek hatásvizsgálata indokolná is az indiai felhasználás tilalmát, nincs okunk arra, hogy megtiltsuk a növényvédő szerek más országokba történő kivitelét. A világjárvány súlyosan érintette az agrokémiai szektort, és a 27 peszticid betiltása nem jó lépés ebben a helyzetben.” Úgy tűnik, van esély rá, hogy a nagy ijedtségre a kormány is behúzza a féket, és mehet tovább az 1970 óta gyártott hatóanyagok forgalmazása. Kérdés, hogy meddig. Európának még inkább diverzifikálnia kell a beszerzési csatornáit.
