Miért esik a baromfi ára?

Ha eddig nem lett volna világos, hogy a higiénia az intenzív állattartás alapköve, akkor a koronavírus, karöltve a baromfiinfluenzával, ezt most mindenki számára bebizonyítja. Az, hogy a baromfivész mindezek – valamint a korábbi járvány tapasztalatai és a hatályos jogszabályok – ellenére is a mai napig terjed (a lapzártánkig beérkezett adatok szerint 226 telepet és 3,5 millió leölt állatot érintve), és súlyos üzenetet hordoz.

Aki megtisztel azzal, hogy olvassa e cikkeket, talán emlékszik arra, hogy azzal indítottam útjára a sorozatot, hogy a cél szemléletünk közös formálása. A higiénia, a technológiai fegyelem és a piaci együttműködés ennek a három leginkább sarkalatos pontja. Az immár három megyét érintő, és még mindig terjedő állatjárvány erre fájdalmasan jó példával szolgál. Ha valaki ránéz az alábbi térképre, amely az európai baromfiinfluenza-helyzetet mutatja, jól láthatja, hogy ez nem olyan, mint 2017-ben. Most csak nálunk és a lengyeleknél okoz súlyos válságot a madárinfluenza. Erre jön a koronavírus keresleti hatása, tehát most nem felfelé, hanem lefelé mennek a baromfiárak. Sajnos, ez tényleg egy szégyenfolt a kontinenstérképen. Amikor e cikk kézirata május közepén zárul, a gyorsuló áresés nem csak a sertés-, hanem a baromfiszektorban is tapasztalható. A vendéglátás mennyiségei nem tudnak egy az egyben áthelyeződni a kereskedelembe, a szállítási korlátok és a kereslet megtorpanása pedig súlyos piaci zavart okoz. A szektor sajátsága, hogy rövid ciklusa miatt viszonylag gyorsan tud reagálni, és visszafogja termelését, vagy nagyobb súlyban vág, illetve raktárra termel. A víziszárnyasszektorban az influenza erre még rátesz egy lapáttal, de az exportkorlátozásokat mindenki megszenvedi.

Túlkínálat nyomja a világpiacot

  • Az általános árcsökkenési tendencia jelenleg az USA-ban a leggyorsabb, ahol a koronavírus-járvány a legnagyobb ütemben terjed. Brazíliában annak ellenére csökkennek a baromfiárak, hogy egy sor új piacra tudtak belépni a globális járvány kitörése óta. A belföldi kereslet csökkenése azonban így is elérte őket. Ahogy a munkaerő-kiesés réme is, amint azt láttuk például az amerikai húsiparban (nemrég Trump elnök rendeletileg kötelezte a húsipari cégeket a működésre!). A brazilok a termelést tehát visszafogták, de a termelési alapokra nagyon ügyelnek, hogy gyorsan fokozni tudják a kapacitások kihasználását, amint növekszik majd a kereslet a világpiacon.
  • Kínában ez a holdújév nem olyan volt, mint a többi. A baromfiszektor bevételeinek 50-80 százalékát veszítette el a koronavírus miatt. Pedig eddig látványosan bővült a szektor, amit nem kis részben a sertéspestisnek köszönhetett. A kínai baromfiszektor március vége óta dolgozik a helyzet normalizálásán, de nyilvánvaló, hogy a felhalmozódott készletek nyomása, valamint a leállások miatt a koronavírus az egész évre rányomja bélyegét. Kína helyzetét jellemzi, hogy az USA-val kötött kereskedelmi megállapodásba most belekerült, hogy akkor sem korlátozza az amerikai baromfihús bevitelt, ha az USA-ban is kitörne a baromfiinfluenza. Nos, ez meg is történt.
  • Márciusban a Távol-Keleten (Kína, India, Fülöp-szigetek, Vietnám) is beütött a baromfiinfluenza.


Baromfifelvásárlási árak, euró/100 kg, forrás: DG Agri


Az európai baromfiinfluenza-helyzet 2020 tavaszán

Ebben a hónapban pedig az USA-ban is találtak influenzás pulykatelepet, így a Távol-Kelet, Afrika, Európa, Kanada után ott is megjelent a járvány. Mielőtt azonban világjárványról kezdenénk beszélni, sajnos tudnunk kell, hogy jelenleg Magyarországon az egyik legsúlyosabb a vírushelyzet.

  • Kínában viszont emelkedik a fogyasztás és ezzel párhuzamosan a termelés is. Sorra nyitnak ki a lakossági piacok. A kínaiak ugyanis szeretnek élő csirkét vásárolni, mert abban bíznak, amit maguk vágnak le, és a friss húsra esküsznek. Ez korlátozza az import térnyerését, ami ettől még persze nő, de a világ többi nagy piacán még nem jutottak a pandémiás enyhítések abba a fázisba, amikor már a gazdaság élénkülése is érzékelhető a baromfipiacon. Szóval még a túlkínálat határozza meg a globális baromfipiacot, ezért kezdtek esni az árak.

Az EU-ban a csirkehúsimport és az -export egyaránt negyedével csökkent az év első hónapjaiban. Ennek ellenére túlkínálat alakult ki, ami az árakat magával rántotta, a raktárakat feltöltötte. (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy az EU madárinfluenza-oldala egy hónapja nem frissül.) Így az áreséseket az európai piaci szereplők sem kerülhetik el. A legfontosabb kérdés ilyenkor az, hogy meddig fog ez tartani. Az EU három év után újra magántárolási támogatással próbál az állati termékek piacába beavatkozni, de ez csak a tejtermékekre, a marhahúsra, a juh- és kecskehúsra vonatkozik. Pedig a sertés- és a baromfiszektorban a helyzet még komorabb.

Az Erste Agrár Központ előrejelzése szerint a mostani árcsökkenések a kínálati nyomás enyhülésével párhuzamosan fognak enyhülni. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági válság lefutásával visszatérő keresleti élénkülés, valamint a termelés várható csökkenésének eredőjeként áll majd vissza a felvásárlási árak korábbi szintje. Ennek időpontját azért nehéz pontosítani, mert a képlet minden tagja bizonytalan. Mi arra számítunk, hogy az év végéhez közeledve, a harmadik negyedévben már korrigálni fognak az árak.

Itthon még bonyolultabb

A belföldi piacról a KSH adatai februárig állnak rendelkezésre. Ezek még konszolidált piacot mutatnak, a baromfiinfluenza és a koronavírus hatásai nélkül. Azóta jól tudjuk, hogy lefelé fordultak az árgörbék, és a mélypontjukat még nem érték el. A két vírus hatása egymást erősíti.


Csirkefelvásárlási árak átlaga az EU-ban euró/100 kg, forrás: DG Agri


Felvásárlási árak, Ft/kg, forrás: KSH

A kibontakozó gazdasági válság hatására a kereslet csökken. Mivel a baromfiszektor egyrészt gyorsan tud reagálni a túlkínálatra, és visszafogni termelését; másrészt ezek a legalacsonyabb árú húsfélék, ezért a gazdasági válság oldódását követően először az ő piacuk fog regenerálódni. Az influenzával érintett víziszárnyas helyzete nehezebb, hiszen ezek a baromfiszektorban is a felső árszegmenseket alkotják, így keresletük a fizetőképesség újraépülésének későbbi fázisában fog emelkedni.

Az exportkorlátozások, amelyeket jelenleg 14 ország (országos tilalom: Dél-Korea, Egyesült Arab Emírségek, Fülöp-szigetek, Izrael, Kína, Kuvait, Tajvan, Omán; régiós tilalom: Hong-Kong, Japán, Szingapúr, Oroszország, Mexikó, Szaúd-Arábia) alkalmaz velünk szemben, minden baromfisra terhet raknak. Még akkor is, ha tudjuk, hogy exportunk több mint 90 százaléka az EU-n belül kerül értékesítésre. A magyarországi baromfiszektor számos okból tartozik a legjobban teljesítő mezőgazdasági szektorok közé Magyarországon. Ezek egyike a magas integráltság. Bármilyen furcsán hangzik is, a második az alacsony támogatottság. Ebből ugyanis a piacnak való magasabb kitettség következik, ami egyértelműen tetten érhető a szektor termékeinek nemzetközi versenyképességén. Harmadrészt, magasan koncentrált és jellemzően hazai tulajdonban lévő szektorról van. Mindezek eredőjeképpen például a világ legnagyobb libamáj-előállítói vagyunk, de kacsamájból, valamint liba- és kacsahúsból is magasan jegyeznek minket a világpiacon, miközben csirkehúsunk kapós exportcikk. A növekvő beruházások a nemzetközi versenyképesség fenntartását célozzák. Ez a kényszer tartós, hiszen bár az EU 106 százalékos önellátással rendelkezik baromfihúsból, évente több mint 800 ezer tonnás importot bonyolít, főként Brazíliából, Thaiföldről és egyre inkább Ukrajnából. A magas integráltság következménye, hogy a baromfiszektorban a felvásárlási árak meglehetősen stabilak. Komolyabb éven belüli ingadozást csak a liba ára szokott mutatni, ami az utolsó negyedévi keresleti csúccsal függ össze. Ez a képlet zavarodott most össze, és fordultak lefelé az árak. A baromfiszektor a piac regenerálódásakor is élen fog járni a húspiacokon. A baromfihús-fogyasztás, ahogy eddig, úgy az előttünk álló években is kétszer akkora ütemben bővül majd globálisan középtávon, mint a másik két alapvető húsféléé (CAGR 2,1%).

SZERZŐ: FÓRIÁN ZOLTÁN VEZETŐ AGRÁRSZAKÉRTŐ • ERSTE AGRÁR KOMPETENCIA KÖZPONT

ár baromfi baromfiinfluenza baromfiszektor csirkehúsimport Erste Agrár Központ EU export fogyasztás higiénia koronavírus termelés vírushelyzet