Öröm az ürömben, avagy minden rosszban van valami jó…

Eredmények az AgroFIELD Akadémia Konferencián bemutatott előadásokból

Évek óta vizsgáljuk különböző talajtípusokon a kukoricahibridek termesztett tőszámának a termésválaszra gyakorolt hatását. A precíziós gazdálkodás gyakorlati előtörésével ezek az információk felértékelődnek és esszenciálissá válnak, azonban ezek az eredmények nemcsak a digitális, hanem az analóg (hagyományos) gyakorlatban is fontosak (lennének).

A viharkár sklálafokozatai a növényállományon

Kellő mennyiségű és megbízhatóságú adat sajnos még táblaszinten sem áll rendelkezésre, és a tábla alatti – termőzóna – szintekről már említést sem teszünk. A tőszámváltoztatásra adott válaszokat az évjárathatáson túl az elővetemény, de még a talaj tápanyag-ellátottsági szintje is befolyásolhatja. Ezeknek az interakcióknak a felderítéséhez nagyszámú és évjáratokon átívelő kísérletsorozatra, benne jó minőségű kísérletek sokaságára van szükség. Ezért értelemszerűen, amikor egy kísérlet sérül, esetleg elvész, az mindig nagy veszteség. Aki régóta űzi ezt a szakmát, az már megtanult veszíteni, de képes elfogadni a sors ajándékaként az eredeti céltól eltérő, de összeségében sokkal értékesebb, meg nem ismételhető „potyakísérleteket” is. A jelen írásban tehát nem tőszám-termésválasz kérdésre keressük a válaszokat, hanem az ilyen célra beállított „potya”, de annál érdekesebb és értékesebb eredményekből szemezgetünk.

Az eredeti vizsgálatban húsz hibrid öt tőszámreakcióját kívántuk vizsgálni, és ehhez megfelelő elrendezésben, négy ismétlésben kisparcellákon állítottuk be a kísérletet. A vizsgálat kiváló adottságok közé került, és az évjárathatások – leginkább a csapadék mennyisége és eloszlása – nagyon jól alakultak, minek hatására a terméskilátások nagyon magas termést ígértek. A kísérlet fejlődését azonban egy július eleji vihar megzavarta, ami után a terület a szemléjekor meglehetősen kétségbeejtő képet mutatott. Mivel ez az egyik bemutató helyszínünk volt közelgő rendezvényünkön, az AgroFIELD Show-n, ezért hosszasan kerestük, mely részek, blokkok lehetnének alkalmasak a bemutató megtartására. Sajnos nem volt túl ígéretes a kép, de a rászánt idő, akarat és kreativitás meghozta gyümölcsét. A parcellákat vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy a hibridek – és azok különböző tőszámai – nem reagálnak egységesen a vihar hatására.

A helyszínen egy hatfokozatú, becslésen alapuló, a kukorica megdőlésére koncentráló skálát felállítva megpróbáltuk számszerűsíteni a látottakat. Nem állítjuk, hogy ez a „skála” minden skálák legjobbika, de ott és akkor, a sokk hatása alatt sikerült „megragadni” a pillanatot. Azt mondhatjuk, hogy szinte soha vissza nem térő „lehetőséget” sikerült számszerűsíteni a vihar által okozott dőlés mértékének, illetve a kísérletet betakarítva, annak a hibridekre és tőszámaikra gyakorolt, a termésben is megjelenő hatásának tekintetében. (Az 1–6. kép mutatja a viharkár megjelenő skálafokozatait a növényállományon. Az 1. ábra bal oldalán megjelenő színes „mátrix” nem vetési térkép, hanem mutatja a hibrideket a károsodás mértékének rendjében sorba állítva, hogyan növekszik egyes hibrideknél a károsodás mértéke a tőszám növelésével.)


1. ábra. Kukoricahibridek különböző tőszámokra adott termésreakciója

Érzékletes példák a feldolgozott adatokból, a teljesség igénye nélkül

A grafikonon (1. ábra) a húsz hibrid különböző tőszámokra adott termésreakcióinak átlagát a piros szaggatott vonal mutatja, melyről leolvasható, hogy a vizsgált hibridek 14 t/ha-os kísérleti átlagában a termésmaximumokat 70 és 80 ezres tőszámok mellett érték el, az egyéni teljesítmények azonban ettől lényegesen eltérhettek. Kiemelendő, hogy 60 és 80 ezres állománysűrűség között csak néhány esetben kaptunk szignifikáns termésválasz-különbséget. Az egyedi habitust részben a genetikai háttér, a hibridben rögzült tulajdonság, másrészt a vihar hatása, illetve ezeknek a háttérokoknak a kombinációja alakíthatta. A 9-es hibrid termése (1. ábra) – egy ellaposodó görbe mentén – a tőszámnövelés hatására (50-90 ezer) 13 tonnáról 15,5 tonnára emelkedett. A termésnövekedés 70 ezer tő/ha fölött azonban már nem tekinthető statisztikailag igazolt kezeléshatásnak. A hibrid megjelenését a vihar nem befolyásolta, így hatása a termésben sem mutatkozhatott meg.

A 20-as hibrid (1. ábra) a tőszámemelésre (50-ről 60 ezerre) kiválóan reagált, a termése 13 t/ha-ról 14,5 t/ha-ra emelkedett. További tőszámnövelés hatására láthatunk még kevés termésnövekedést, de annak emelkedése már nem haladja meg a kísérlet statisztikai bizonytalanságát, ezáltal az már nem tekinthető kezeléshatásnak. A hibrid a viharra csak magas tőszámnál (90 e.) reagált enyhe esztétikai kárral, mely a termését vélhetőleg nem jelentősen befolyásolta.

A 7-es hibrid (1. ábra) nagyon magas, 15 tonnás termésszinten tőszámtól függetlenül nagyon kiegyenlített termést mutatott. A tőszám növelése nem mutatott szignifikáns, statisztikailag igazolt termésnövekedést. Dőlés szempontjából „kis testi hibának” számító, inkább esztétikai kár volt becsülhető, melynek hatása a termésre csekélynek ítélhető.

A 13-as hibrid (1. ábra) alacsony tőszámokon (50-60 ezer) magas terméssel „indított”, 70 ezernél „megtorpant” és 80-90 ezernél egyértelmű és nagyon komoly termésdepresszió mutatkozott, melyet a hibrid tulajdonságának is gondolhatnánk. Ha azonban rátekintünk a dőlést mutató ábrára (1. ábra mátrix), láthatjuk, hogy komoly problémák voltak a magasabb tőszámokon a dőléssel, melynek mértéke ezeken a parcellákon egyértelműen a termésre is kihatott. (Ez a terméscsökkenés e hibrid esetében más helyszíneken – a dalmandival ellentétben – nem mutatkozott.)A 10-es és 14-es hibridek esetében már 50 ezres tőszámnál is komoly dőléskárok mutatkoztak és minden tőszámemelésre szignifikáns terméscsökkenéssel reagáltak, melyeken – mint az 1. ábrán látható – a vihar már a kisebb tőszámokon is komoly, visszafordíthatatlan károkat okozott. A terméscsökkenés és a betakarítási veszteség ezeken a parcellákon egyszerre jelentkezett és összeadódott, a tőszám növelésével pedig kiugró mértékben fokozódott.

2. ábra. Ráadás kísérleti eredmények. Ilyet sem produkál mindig az élet. A 2. ábrán láthatjuk, hogy az egyes hibridek parcelláiban hogyan alakult a betakarításkori tőszám a vetett tövek arányában. A grafikonról leolvasható, hogy a drótférgek kártétele kukoricán attól is függ, mely hibriddel találkoznak. A növényvédőszer-kivonások miatt az idei évtől már nem mindegy, milyen mélyre vetjük a kukoricát és az sem, hogy melyik hibridet alkalmazzuk, ha területünkön jelen van a drótféreg. Ez az információ, pontosabban a hibrid mögötti genetikai tulajdonság, amely jó kezdeti fejlődésre és erős gyökeresedésre utal, jól kiegészítheti a részleges drótféreg elleni hatással rendelkező kémiai, de még inkább a jövő – egyelőre bizonytalan – biológiai növényvédelmi megoldásait. Most már ez a hibridtulajdonság is prémium információ a hibridválasztás során. Éjünk vele!

Összefoglalás

Az említett hibridek jól mutatják, hogy a „kódok” mögött meghúzódó genetika mennyire eltérő szárszilárdsági tulajdonságokat határoz meg. Látványos, hogy egy csúcs fajta értékét nemcsak a termőképessége határozza meg, hanem az is, hogy a csúcstermést képes-e – szélsőséges körülmények között is „lábon kihordani”. Szintén látszik, hogy egy ilyen viszonylag szűk hibridszortimentben is, mint amivel a vizsgálat is foglalkozott, mennyire eltérő szárszilárdságú genetikai determináltság húzódik meg és ez a genetika ebben a tulajdonságban mennyire változatos és fokozatos formában jelenik meg a kísérletben. A fotók, a felvett dőlési adatok a termésadatokkal összevetve mutatják, hogy mely dőlésintenzitásnál számíthatunk – az esztétikai káron túl – komoly terméskiesésre. Azt mondanunk sem kell, hogy ezek az információk mennyire hasznosak lehetnek a termelők számára a hibridválasztás és a jövedelmező termelés kapcsán. A jó hír az, hogy ezek és az ehhez hasonló információk köre az AgroFIELD Termelői Club tagjai számára már rendelkezésre áll.

SZERZŐ:
LAJOS MIHÁLY, BODA ZOLTÁN,
HUNYADI-BUZÁS BALÁZS,
AGROFIL-SZMI KFT.

AgroFIELD hibrid konferencia kukorica kukoricahibrid mezőgazdaság növénytermesztés precíziós gazdálkodás tőszám tőszámreakció