Az MTA Agrártudományok Osztályának Növénynemesítési Tudományos Bizottsága a Magyar Növénynemesítők Egyesületével közösen több mint negyed évszázada rendezi meg a Növénynemesítési Tudományos Napok szakmai fórumot, ahol az előadók ismertetik a legfrissebb kutatási eredményeket.
A jövőben kiemelkedő szerep jut a kutatás-fejlesztésnek
Az idei évben Szegeden, a Gabonakutató Nonprofit Kft.-nél megrendezett kétnapos rendezvényen mintegy 100 előadás és számos villámposzter segítségével ismerhették meg a résztvevők a növénynemesítés újdonságait.
Az Európai Unióban a klíma- és természetvédelmi kérdések mind nagyobb hangsúlyt kapnak. A Közös Agrárpolitika (KAP) következő ciklusára vonatkozó elvárások a növénynemesítést is érintik, hívta fel a figyelmet a konferencia második napján tartott előadásában Dr. Feldman Zsolt. A mezőgazdaságért felelős államtitkár az agráriumot érintő aktualitások kapcsán elmondta, hogy a KAP-támogatások feltételeinek kidolgozása jelenleg is zajlik, de már látható, hogy a jövőben az uniós elvárások alapvetően befolyásolják az agráriumban dolgozók mindennapjait: az eddig érvényesített klímaszempontok sokkal határozottabban és erőteljesebben jelennek meg az unió politikájában.
Lényeges, hogy a tárca segítse a környezeti terhelést csökkentő technológiák elterjedését és a jelenlegi fajtaválaszték megújítását. Ehhez a tudományos kutatói hálózat alkalmazkodása szükséges, s hogy a kutatók és nemesítők támogassák a mezőgazdasági termelőket a hatékonyság növelésében. Az államtitkár az uniós célkitűzések megvalósításához kiemelten fontosnak nevezte az új technológiák megjelenése mellett a fenntartható megoldásokat és az innovációt.
A következő kutatási innovációs keretprogramot, a Horizont Európát említve az államtitkár úgy fogalmazott, hogy az agrártárca minden segítséget megad ahhoz, hogy ebből a forrásból a hazai tudományos intézetek minél több forrást hívhassanak le.
Dr. Orlóci László, a Pannon Breeding Program szakmai vezetője
Egy program, amely lehetséges választ ad a klímaváltozásra
A Pannon Breeding olyan agrárinnovációs program, amelynek célja a klímaváltozást toleráló növények kutatása, a perspektivikus növények termesztéstechnológiájának kidolgozása és fejlesztése.
A program kutatásait innovációs konzorcium végzi, melynek vezetője a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. Tagja a Szent István Egyetem és a Debreceni Egyetem, valamint a Gabonakutató Nonprofit Kft. és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet.
A projekt során a 22 kutatócsoport az innovációs termékfejlesztést szem előtt tartva olyan növényeket, technológiákat és módszereket fejleszt, amelyek a Pannon régió növényeinek genetikai állományát hivatottak megőrizni és fenntartani.
Dr. Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár
A projekt eredményeként fásszárú, évelő lágyszárú és egynyári fajták olyan szelektált állománya jön létre a zöldfelület-gazdálkodásra, mely – szárazság- és sótűrésének köszönhetően – a degradált területek növénynemesítésében sikerrel alkalmazható, ismertette előadásában Dr. Orlóci László, a Pannon Breeding Program szakmai vezetője.
A Pannon Breeding Program az érzékeny ökológiájú területek szántóföldi hasznosítására alkalmas növények genetikai kutatásával olyan növénygenetikai vonalak meghatározását is célul tűzte ki, melyek alkalmasak e területek szántóföldi hasznosítására.
A fitoremediációs és energiatermelési célokra alkalmas fás- és lágyszárú taxonok kutatása és termesztése szintén a program célkitűzései között szerepel. A hatóanyagukért termesztett növények alprogram lényege az elsősorban hazai, valamint néhány introdukált gyógynövényfaj génforrásként történő hasznosítása.
A program egy informatikai fejlesztéssel is kiegészül, amely a kutatók és kutatási témák összehangolt és hatékony működését biztosítja. A program keretében a növényvédelem kutatócsoport feladata pedig a vizsgált növényfajok és -fajták termesztését meghiúsító jelenlegi és a jövőben várható károsítók kockázatelemzése.
