A kontrollált szárítás és a száradási folyamat minősítése
A címben idézett fejlesztéssel jelentkezett az AGROmashEXPO 2020 termékversenyére az RS Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. A hazai gazdaságok innovációt kedvelő szakemberei már több mint 70 db szárítóban üzemeltetnek Videokontroll szárítófelügyeleti rendszert.
− A fejlesztésünk alapját 15 000 db felszerelt érzékelő által mért 15 millió mérési adat képezte. Ezúton is köszönjük partnereinknek az együttműködést − mondta Speiser Ferenc ügyvezető.
– A Prémium Oklevél, amit most nekünk ítélt a szaktekintélyekből álló zsűri, partnereink érdeme is.
A szemestermény-szárítás a természetes száradás gyorsított folyamata
Sokféle műszaki megoldás használatos a gyakorlatban. Ezek hatása is különböző, ezért a vízelvonási folyamat is sokféle minőségű lehet. − Megoldásunk újszerű, a minősítéssel egyebek mellett a szárítási folyamat hatékonysága is értékelhető. A középpontban a kukorica áll, elsődleges szempont a kukoricára gyakorolt hatás, eszerint osztályozható a szárítás folyamata − avat be a részletekbe a mérnök-informatikus végzettségű, a fejlesztési igazgatói posztot is betöltő Dr. Speiser Ferenc.
A szárítás folyamatának minősítésével járó előnyök:
- Fontos információkat nyújt azok számára, akik szárítót építenek. Megmutatjuk, egyes műszaki megoldások alkalmazásával milyen hatások érik a kukoricát a szárítási folyamatban.
- Fontos információkkal látja el azokat, akik szárítót gyártanak. Visszaigazolást kaphatnak arról, miként terheli a kukoricát a legújabb fejlesztésük, van-e még tennivaló ezen a téren.
- Elősegíti a műszaki fejlődést. A meglévő géppark is optimalizálható a szárítási folyamat minősítése alapján, azaz műszaki beavatkozással magasabb minőségi kategória is elérhető.
„E” minőségi kategóriába tartozó, legrosszabb vízelvonási folyamat. A kukorica hőmérséklete 102°C, 40–50°C helyett a szárítózóna alján (forrás: termenyszaritas.hu)
– Ugyancsak fontos azoknak, akik üzemeltetik a szárítókat. Megismerhetik a saját szárító legfontosabb tulajdonságait, megszüntethetik az optimálistól való eltéréseket, mint pl. a kukorica túlhevülését a folyamat során.
– Környezetre gyakorolt pozitív hatás, hogy láthatóvá tesszük, van-e pazarlás, milyen mértékű az energiamegtakarítás lehetősége az adott szárító által megvalósított szárítási folyamatban. Szükség esetén megindulhat az optimalizálás folyamata. Ezzel segítjük a fenntarthatóságot, kisebb lesz a környezeti lábnyoma egy magas energiaigényű technológiának, a szárításnak.
Érdekes összefüggés, hogy a túlhevülő mag esetében nagy a hőveszteség, nagy az energiaigény is, míg az alacsonyabb maghőmérséklethez kisebb hőveszteség, tehát kedvezőbb energiafelhasználás is tartozik. A különbség a mellékelt ábrákon vizuálisan is nagyon jól megjelenik.
– Más ágazatokra, például a növénytermesztés, az állattenyésztés, a feldolgozóipar eredményére is kedvezően hat, de az információt a terménykereskedelemmel foglalkozó cégek is felhasználhatnák.
Különösen érdekes a növénynemesítés és a takarmányozás szempontjából, amikor a növénynemesítéssel foglalkozó szakemberek az aminosavak összetételét és arányát is igyekeznek oly módon megtervezni, összeállítani, hogy az az adott haszonállatnak leginkább megfeleljen. Lehet, hogy a gondosan megalkotott fajta aminosavarányai a 100 °C fölé hevülő magban megváltoznak (1. ábra)?
− Vizsgáljunk meg két esetet a hétköznapok során rögzített adatok segítségével − javasolja Speiser Gábor kereskedelmi igazgató.
Az 1. ábrán erre a műszaki megoldásra jellemző kedvezőtlen hatás még érvényesül a folyamatban, a szárítózóna aljához érve 100 °C fölé hevül minden szem kukorica. A belső gőznyomás a kukoricát megrepeszti, sok törtszem és liszt keletkezik, és a beltartalmi érték is romlik ilyen körülmények között. A bal oldalon beazonosítható pozíciókban láthatók a szárítózónában mért jellemző adatok, a jobb oldali vonaldiagram pedig azt szemlélteti, hogy minden mérési pontban az ideálisnál (zöld vonal) lényegesen magasabb a maghőmérséklet. Az ilyen módon üzemelő szárító óriási energiamegtakarítási lehetőséget rejt, amit műszaki beavatkozással lehet kiaknázni.
A 2. ábrán ugyanazt a szárítót látjuk, mint az elsőn, de ez már a műszaki korrekció, azaz az optimalizálás után jellemző adatokat mutatja. Látható, hogy mindenütt az ideális tartományba került a maghőmérséklet. A szárítási hőmérséklet mindkét esetben azonos volt, csupán a túlhevülést okozó tényezőt szüntettük meg. A beavatkozással a szárító tulajdonosa a megtakarítást hosszú távra realizálta. Több osztályt átugorva, „E” minőségi kategóriából „A” minőségi kategóriába került a szárító. A maghőmérséklet a száradási folyamatban nem magasabb, mint egy nyári napon a kukoricagóréban.
A két ábra egyben a két szélsőértéket is szemlélteti. A kukorica minősége, a beltartalom, az aminosavarányok megóvása áll a középpontban, így az, hogy a folyamatban 100oC feletti maghőmérséklet is van (1. ábra) nemkívánatos, eszerint ez a legrosszabb minősítés.
Míg a természeteshez közeli hatás (2. ábra), ahol a kukorica maghőmérséklete a 40°C-ot sem haladja meg, a legjobb minősítést kapja. Az így zajló folyamat fenntartja az aminosavak, vitaminok, zsírok, rostok egyéb alkotóelemek egységét, egészséges, egymást erősítő élettani hatását. A szélső értékek között még számos kategóriát fel lehet állítani, így a szemestermény-szárító építését tervező gazdaságok tetszésük szerint választhatnak a műszaki megoldások és az azokra jellemző hatások közül.
2. ábra. Az „A+”, legjobb minősítést kaphatja az ezt a vízelvonási folyamatot megvalósító szárító. A kukorica maghőmérséklete minden ponton 40°C alatt van (forrás: termenyszaritas.hu)
