Vas megyéből Svájc és Azerbajdzsán is elérhető
Exkluzív rovatunk aktuális interjúalanya Bene Zoltán, aki a vasvári székhelyű Karintia Kft. cégvezetőjeként már több mint két évtizede vesz részt a cég munkájában. A kezdetben regionális szinten jegyzett kft. ma már nemcsak országos lefedettséggel dolgozik, hanem európai szinten is fontos szerepet tölt be a szántóföldi növénytermesztés termékeinek bel- és külkereskedelmében.
– Honnan ered a mezőgazdasághoz való kötődése?
– Két generációval vissza is léphetünk időben, hogy erre válaszoljak. Nagyszüleim nagycenki gyökerekkel rendelkeznek, ők már mezőgazdasággal foglalkoztak, szerintem innen indulhatott minden. Édesapám a mosonmagyaróvári agráregyetemen végzett, őt bátyám is követte ugyanott; ezek után nem volt igazán kérdés, hogy számomra is izgalmas lehet-e ez a pálya. A jelentkezés az óvári egyetemre így szinte automatikus volt, de harmad-negyedéves koromban egyetem mellett egy növénytermesztéssel foglalkozó cégnél párhuzamosan már munkát is vállaltam. Ekkor tudatosult bennem, hogy jó választás volt, és komolyabban is érdemes erre a pályára lépni. Azért az alapképzést még szerettem volna később kiegészíteni, így a 2000-es évek közepén a győri Széchenyi Egyetemen két szakot is elvégeztem, logisztika, illetve minőségbiztosítás területen.
– Ha jól emlékszem, elég hamar megtalálta a Karintia? Miért pont ők?
– Vázolhatnék ezzel kapcsolatban egy hihetetlen sikersztorit is, hisz azóta is itt dolgozom, de az az igazság, hogy alapjaiban egy véletlennel kezdődött az egész. Édesapám egyik kedves ismerőse jelezte, alig fél évvel az egyetem után, hogy egy vasvári cég kollégát keres. Megpályáztam az állást, és 1998. február 10-én el is kezdtem dolgozni, alapvetően a terményértékesítési vonalon. Akkoriban azért egy kis, megyei szintű cég voltunk, körülbelül tízen dolgoztunk itt, és így mindenbe – vetőmag, terményértékesítés, növényvédelem stb. – bele kellett tanulni. Nagy utat jártunk be azóta, hisz ma már a Széchenyi Egyetem által adományozott mintagazdaság címet viselhetjük büszkén, mi vagyunk Vas megye legnagyobb forgalmú agrárvállalata, szaktanácsadóinkon keresztül országos tevékenységi körrel és lefedettséggel rendelkezünk, kalászos és szójakultúrákban pedig jelentős piaci részesedéssel bírunk. A 25 éve alakult cég igazán komoly eredményeket tud maga mögött.
Önállóan is életképes üzletágak
– Mik a fő tevékenységei a Karintia Kft.-nek?
– Alapvetően a klasszikus növényvédőszer-, vetőmag-, műtrágya- és terménykereskedelem, biokereskedelem, ill. vetőmag-szaporítás és -feldolgozás, csak egy kicsit másképp. Mindig is figyeltem arra, hogy a piacon megkülönböztethetőek legyünk. A Karintia Kft. a nemesítőházak révén – melyeket testvércégeinek tudhat – kiváló minőségű őszi és tavaszi, Pannon régióra nemesített vetőmagokat szaporít, dolgoz fel és forgalmaz. A bőtermő és prémium genetikáinkkal jelen vagyunk az egész országban – közvetlenül, illetve forgalmazóinkon keresztül. Saját fajtáinkon kívül ajánlatunkban szerepelnek a legjobb minőségű, Magyarországon elismert repce-, őszi- és tavasziárpa-, kukorica-, napraforgó-vetőmagok és zöldítő keverékek is. Az elmúlt években a bio- és a sörárpa-kereskedelemben is sikerül letenni a névjegykártyánkat.
– Mit mondhatunk el a cég tulajdonosáról? Talán egy átlagtermelő számára még nem annyira ismertek.
– A Mauthner cégcsoportot Fritz Mauthner alapította 1946-ban. A bécsi központú, élelmiszeripari és agrártermékek nagykereskedelmével foglalkozó vállalat az elmúlt több mint 40 év alatt a nemesítés és vetőmag-előállítás terén Közép-Európa egyik vezető vállalatává nőtte ki magát. 1970-ben a Probstdorfi Nemesítő Ház átvétele jelentős változást hozott a cég életében, míg a HESA Aprómag Üzem 1990-ben került a Mauthner csoport érdekeltségi körébe. Magyarországon 2000-től vannak jelen, a Karintia Kft. tulajdonosaként. A stabil pénzügyi háttér mellett számos prémium genetika kizárólagos magyarországi képviseletét is mi láthatjuk így el. A cégcsoport komoly lehetőséget ad nekünk is arra, hogy mind vasúton, mind közúton könnyen elérjük külföldi szomszédainkat. Exporttevékenységünk fő iránya Olaszország, Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Svájc, Szlovákia, Németország, de nem hiányozhat innen Azerbajdzsán, Ukrajna és Lengyelország sem.
– Visszatérve a cég fő tevékenységeire, hogyan alakulnak a különböző üzletágak eredményei? Van-e húzóágazat, minden megáll-e a saját lábán?
– Nagyon fontos, hogy minden üzletágnak önállóan is életképesnek kell lennie, egyik sem azért dolgozik, hogy egy másik üzletágat kiszolgáljon. Így igazából nem is tudok fontossági sorrendet felállítani a különböző üzletágak között, szerencsére az eredmények is elég kiegyensúlyozottak. Tény, hogy az üzletágak képesek profitálni egymás tevékenységéből, mondhatom, hogy szimbiózisban dolgoznak egymás mellett. Így teljes a rendszer. Mindezek mellett azért elvitathatatlan, hogy a Pannon régióra nemesített bőtermő és prémium minőséget adó kalászos fajták elmúlt 20 évnyi aktív értékesítési munkánk eredményeképp lettünk igazán ismertek Magyarországon, sok partnerrel ez volt az első kapcsolódási lehetőségünk. Még a mai napig emlegetik a Brutus őszi búzafajtánkat, amit az első Karintiánál töltött évemben, 1998-ban vezettünk be a piacra.
A siker kulcsa a klímaváltozáshoz alkalmazkodó fajtaválasztás
– Ha már a vetőmagok szóba kerültek: kizárólag saját nemesítésű genetikákat forgalmaznak vagy más nemesítőházak anyagait is?
– Kalászos és szója területén többségében a saját nemesítőházak által előállított genetikákat forgalmazzuk. Emellett természetesen minden más szántóföldön termesztett növény vetőmag-forgalmazásában is számíthatnak ránk a partnerek, mint például napraforgó, kukorica stb. tekintetében más nemesítőházak genetikái is megjelennek a kínálatunkban. A sikerünk egyik kulcsa a klímaváltozáshoz alkalmazkodó fajtaválasztás. És most nem a gazdákra, hanem magunkra gondoltunk. A nemesítőházaink révén számos genetikához van első kézből hozzáférésünk, viszont mi magunknak is meg kellett tanulni okosan fajtát választani. A folyamatosan emelkedő piaci részesedésünket tekintve úgy tűnik, hogy jó úton járunk.
– A szójapiacon meglehetősen markáns a jelenlétük.
– Igen, a Szenvedélyünk a szója szlogen nemcsak egy elcsépelt mondat a Karintia életében. Kevés olyan szójás rendezvény van az országban, amihez szervezőként vagy meghívottként nincs valami közünk. Alapvetően inkább szervezzük, kezdeményezzük ezeket. Mi igazán komolyan dolgozunk azért, hogy a hazai fehérjeimport-függőség enyhüljön, és a külföldi GMO-s szóját le tudjuk cserélni itthon előállított, GMO-mentes termékre. Piaci részesedésünk évről évre nő, most már lassan tíz éve folyamatosan. Ennek oka többrétű. Mi nemcsak prémium vetőmagot értékesítünk, hanem megfelelő termesztési technológiát is kínálunk partnereinknek, és a megtermelt termés piaci értékesítésében is aktív szerepünk van. De talán a legfontosabb, hogy a termelők a bajban is számíthatnak ránk. A szója egy nagyobb odafigyelést igénylő, tudásigényes növény. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a szója jobban bünteti a hibákat… Persze a gondos hozzáállásunk és a törődésünk nem csak a szójatermesztők esetében érződik!
Kalászos és szója területén többségében a saját nemesítőházak által előállított genetikákat forgalmazzuk
– Évek óta hangoztatjuk, hogy a gazdáknak érdemes figyelniük a szójánál is a beltartalomra, amikor a fajtaválasztásra kerül sor. Egy 2016-os amerikai, a Michigani Egyetemen végzett tanulmány szerint a termesztés eredményességét befolyásoló tényezők közül az első háromból kettő a vetőmaghoz kötődik. Az egyik maga a fajtaválasztás, a genetika, a másik pedig maga a vetőmag, az oltás minősége. A fajtaválasztás tehát nem az egyik, hanem szinte a legfontosabb része a szója termesztésének. És mi pont ebben érezzük magunkat erősnek. Nyolcadik éve szervezünk szójás szakmai rendezvényeket, melyeket Karintia Szójaroadshow-ra kereszteltünk. A résztvevők számára fontos, hogy a tudásunkat is átadjuk ezeken a szinte kivétel nélkül teltházas rendezvényeken.
– Mi az oka annak, hogy a szója a reneszánszát éli?
– 2014-ig hozzávetőlegesen 30-40 000hektáron termesztették hazánkban ezt a növényt, és körülbelül 1800 gazdaság foglalkozott ezzel. Tudásigényes kultúra – nem is lehet minden régióban sikeresen termeszteni. 2–2,5 tonnát meg kellett termelni ahhoz, hogy rentábilis legyen a gazdálkodás. 2015-ben azonban a szemesfehérje-növények extra támogatást kaptak, azóta is évente 13,5 millió eurót osztanak szét, melyből legnagyobb arányban a szója részesül. Ráadásul a feltételek sem teljesíthetetlenek, hisz a gazdálkodási napló vezetése, a legalább 1 tonna hektáronkénti termés elérése (az átlag manapság inkább 3 tonna/ha körül van) és a minősített vetőmag használata nem jelent erős kihívást a gazdák számára. Így 55-68 e Ft/ha plusztámogatáshoz juthatnak a szójatermelők. Az új extra támogatásnak köszönhetően több mint a duplájára emelkedett a termelők száma. A hirtelen jött lehetőségre nem volt mindenki felkészülve. A 2015-ös kedvezőtlen időjárás még ütött is egyet a szójástársadalmon, de 2016-ra még így is kb. 3 800 gazdasággal számolhattunk, akik szójatermesztéssel foglalkoztak, közel 60 000 hektáron.
Mára nyilvánvaló lett, hogy az új eu-s pénzügyi ciklusban a támogatásokat valószínűleg megnyirbálják, leginkább ennek a mértéke a kérdéses, nem a tény maga. A termeléshez kötődő támogatást azonban jó eséllyel nem fogják csökkenteni, így még inkább érdemes lesz ebben a növényben gondolkodni.
Emellett meg fognak jelenni a másodvetésű szójatermesztők is már 2020-tól, amely tevékenységre szintén igényelhető a termeléshez kötött támogatás. Már most érezhető ennek a pozitív hatása az érdeklődést tekintve. Szerintem az is segíti még ennek a növénynek a sikerét, hogy az öntözés jelentős támogatást kap itthon, és a szója mint csapadékigényes növény, ebből csak nyerhet.
Farmdok: mert fontos az innováció
– Véleménye szerint mi most a legkomolyabb kihívás, ami a termelők előtt áll?
– Akármilyen elcsépeltnek is hangzik, mégis igaz: a klímaváltozás. A szélsőséges időjárás évről évre egyre több nyomot hagy a termelés eredményein. A termelőknek komolyabb figyelmet kell fordítaniuk a nedvesség megőrzésére, a fajtaválasztásnál a stabilan teljesítő, szárazságtűrő fajtákat kell preferálniuk, ha lehetőségük van rá, öntözniük kell, és fel kell arra készülniük, hogy a szélsőséges időjárás egyre inkább része lesz az életüknek. A Karintia Kft. a körültekintő, hazai körülményekre nemesített fajtaszortiment összeállításával, az inputanyag-ellátással, a terménykereskedelmi tevékenységével és a stabil pénzügyi háttérrel tudja segíteni a termelők munkáját.
– Hogy látja most a zöldítés helyét, szerepét az ágazatban?
– 2015 óta a növénytermesztés egyik kötelező elemévé vált a zöldítés, amit nagyon hasznos kezdeményezésnek tartok. Az már viszont gond, hogy sokak számára csak a beszerzési ár a fontos ismérv, az alapján döntenek. Ez azért nem egy fenntartható szakmai hozzáállás. Egyelőre még kisebbségben vannak azok a gazdák, akik a zöldítés által biztosított minden előnyt szeretnének kihasználni, és ehhez hajlandók rövid távon többletköltséget is bevállalni.
– Kicsit kilóg a sorból egyik szoftveres szolgáltatásuk, a Farmdok. Miért kezdtek el ezzel is foglalkozni?
– A Karintia Kft. életében mindig fontos volt az innováció. A Farmdok olyan agrárszoftver, amely közvetlenül kint a szántóföldön teszi lehetővé az elvégzett mezőgazdasági munkák mobil rögzítését okostelefon vagy tablet segítségével. Két éve a hannoveri Agritechnica szakkiállításon a legjobb szoftver díjat nyerte el, majd egy újabb ausztriai első helyezés után az AGROmashEXPO szakkiállításon 2019-ben Dr. Nagy Istvántól vehettem át egy elismerő oklevelet. De nem csupán a szoftverünk nyert. Tudomásom szerint az első cég vagyunk, amely az ország legnagyobb szakirányú kiállításán díjat nyert szójafajtájával, és idén újabb szójafajták után már kalászos genetikával is díjat zsebelhettünk be. Erre nagyon büszkék vagyunk! Visszatérve a Farmdokra, a művelési és GPS-adatok innovatív mintaelemzése lehetővé teszi az adatgyűjtés automatizálását. Az alkalmazás automatikusan meghatározza a megművelt mezőgazdasági területek nagyságát, a terepen végzett munka időtartamát és az útidőt. A gazda mindezzel időt takarít meg, és az adatrögzítés is jelentősen leegyszerűsödik. A gazdálkodó ezeket a tevékenységhez kapcsolódó adatokat később a weben keresztül elérheti további felhasználás céljára. Az innovatív technológia drága hardveres beruházások nélkül, átlagos okoseszközök felhasználásával, traktortól független és költséghatékony módon növeli a mezőgazdasági tevékenységek naplózásának automatizáltsági fokát.
– Lassan 22 éve dolgozik a cégnél. Sokan mondják, hogy hétévente váltani kell – mi az, ami ennyi idő után is itt marasztalja, hajtja ezen a munkahelyen?
– A cégvezetés, az integráció sokrétű ismeretet, figyelmet és innovációt igényel. Aki ezt nem szereti, az cégről cégre fog járni, próbálkozni. Én viszont szeretem, amit csinálok, megbecsülnek, jól érzem magam itt, a Karintiánál. Egyegy nehézséget nem problémának, hanem megoldandó feladatnak tekintek a mai napig is, és ugyancsak fontos, hogy folyamatosan képesek vagyunk megújulni. Az itt eltöltött eddigi 22 év kihívásokkal teli, ugyanakkor sikeres volt, és ami a legfontosabb, hogy mindebben otthon egy csodás család támogat.
Elismerő oklevél átvétele a 2019-es AGROmashEXPO szakkiállításon
