Izmosodó óriások
Majdnem 20%-kal, a tavaly előtti, kevesebb mint 30 millióval szemben idén február közepéig csaknem 38 millió tonna gabonát exportált Ukrajna. Ebben 16 millió tonna búza, 17 millió tonna kukorica és 4 millió tonna árpa van benne.
Ugyanakkor a hatalmas növekedésben nemcsak a terméseredmények, hanem logisztikai átszervezések, fejlesztések is szerepet játszanak: a korábbival ellentétben már nem jelent technikai-technológiai akadályt havi 4-5 tonna árut hajóra rakni. Szintén erősítenek a dél-amerikai nagy országok: Brazília és Argentína jelentősen növelte termelését az elmúlt években, köszönhetően a vetésterület-növekedésnek és a technológiai fejlesztéseknek.
A gabonapiacon egyébként egyelőre „csend” van: a Kína-USA gazdasági ellentétek egyelőre nyugvóponton vannak, igaz, közben az ázsiai óriásállamban kibontakozó újabb, ezúttal nem haszonállatokra, hanem az emberre veszélyes vírusfertőzés lassulást, szűkülést okozhat a gabonakereskedelemben is.
Egy ország, két adat
A magyar gabonatermesztők kilátásai – eltekintve a túlzottan enyhe tél esetleges kedvezőtlen növényvédelmi hatásaitól – egyelőre jók, s nyilván sok múlik majd a tavasz-eleji csapadékon is. Az ágazat vezető szakmai-civil szervezete, az agrárkamara (NAK) és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai között idén is eltérés van a kukorica-termőterület és -termés nagyságát illetően. Míg a KSH által kiadott szerint durván 1,03 millió hektárnyi és 8,3 millió tonnás termést (azaz 8,05 tonnás átlagot) tart nyilván, addig a NAK szerint 983 ezer hektárról takarítottak be 7,9 millió tonnát, ami 8,03 tonnás átlagot jelent.
