Szinte a semmiből kellett megteremtenie a kísérletes kutatás feltételeit

Sáringer Gyula akadémikusra emlékeztek a XXX. Keszthelyi Növényvédelmi Fórumon


A kutató arcvonásait Orr Lajos szobrászművész örökítette meg

Keszthelyen, a Pannon Egyetem Georgikon Karának szoborparkjában az akadémikus, egyetemi tanár, rektor, kutató és országgyűlési képviselő Sáringer Gyula mellszobrát avatták 2020. jan.17-én. Bár a burgonyabogár ugyan beelőzte kutatóját, hisz első kutatási témája hamarabb kapott szobrot hazánkban, a szakma most kárpótolt, méltón emlékezett meg professzoráról. Tiszteletünk jeléül Tóth Miklós akadémikus szavaival tisztelgünk a növényvédelem ikonikus alakja előtt.

 

Első kutatási témája Jermy Tibor akadémikussal a burgonyabogár életmódjának feltárása volt, ez a kártevő akkoriban jelent meg új jövevényként Magyarországon. Másik fontos kutatási témaként a kabócák taxonómiájának vizsgálatát végezte.


Héderváron találtak először burgonyabogarat, „tiszteletére” 1997-ben állítottak szobrot

Sáringer Gyula 1988-ban töltötte be hatvanadik életévét. Egy épp futó OTKA pályázatnak köszönhette, hogy nem nyugdíjazták, aktív kutató maradhatott 1990 végéig. Akadémiai levelező taggá választották 1990-ben, majd rendes taggá 1995-ben. 1993-ban választották meg a Pannon Agrártudományi Egyetem rektorának, az 1998-as országgyűlési választásokon után pedig országgyűlési képviselő lett. 2002-ben visszatért az egyetemre, és emeritus professzorként tevékenykedett tovább elhunytáig.

 

növényvédelem