Klímaügyi felmérés tanulsága: gyarló az ember és erős a nyájösztöne

Tavaly augusztus és szeptember folyamán – tehát jóval azelőtt, hogy a koronavírus ráirányította volna a figyelmet az élelmiszerellátás biztonságára –, készült egy kutatás Európa egyik legkörnyezettudatosabb népében arról, hogyan gondolkodnak a klímavédelemről. Az eredménye megdöbbentő. A felmérés Németországban készült 2000 ember megkérdezésével. Kiderült: a szólamok szintjén jelesre mondják fel a leckét, de ha a személyes áldozatvállalásra is szükség van, már nem olyan lelkesek. Ha Kelet-Európában készült volna a kutatás, már a klímavédelmi pátoszokból is csak hármasra vizsgáztunk volna. Lássuk tehát, hogyan gondolkozik az átlagember!

A német megkérdezettek 59 százaléka egyetértett azzal, hogy a politikusoknak akkor is intézkedéseket kell hozniuk a klíma védelmében, ha ez a gazdaság érdekeivel ellentétes. 70 százalékuk szerint a németeknek az egész világ előtt jó példát kell mutatniuk környezettudatosságból. A megkérdezettek csaknem háromnegyede állítja, hogy a fogyasztás csökkentésére lenne szükség a bolygó védelme érdeklében. Az intézkedéseknek azonban nem szabad a személyes szabadság korlátozásával járniuk – véli 47 százalékuk. Az autóhasználat korlátozásával már csak egyharmaduk ért egyet, és csak ez a kisebbség viselné el, ha a benzin adóját tovább emelnék. Csak a válaszadók harmada gondolja azt, hogy a szántóföldi melléktermékekből készülő bioüzemanyagok egyszer még alternatívái lehetnek a fosszilis energiahordozóknak, a többség nem hisz benne.

Noha a többség a gazdaság megregulázását követeli a környezet érdekében, a megkérdezettek kétharmada úgy véli, Németországnak erős iparra van szüksége. Ezen belül szorgalmazzák a megújuló nyersanyagokra való áttérést, például 88 százalékuk üdvözli a bioműanyagot. Azt, hogy ez a monokultúrás termesztéssel és esetleg génmódosított növények bevetésével járhat, teljesen kizárják. A génszerkesztésre, azaz a precíziós nemesítés ügyére is gyanakvással tekintenek. A megkérdezettek kétharmada kockázatosnak, illetve nagyon kockázatosnak tartja a genomba való beavatkozást. Ha ellenben a génterápiáról kérdezik őket, azaz a génhibákból eredő betegségek gyógyításáról, 70 százalékuk üdvözli ezt a technikai eljárást. A laborban készített műhúsról a kolbászevő német nemzet többsége lesújtó véleménnyel van, de 25 százalékuk el tudja képzelni a hús pótlására.

bioüzemanyag környezetvédelem kutatás műhús