Dr. Takács Sándor nyerte az idei Wolfgang Kessler kutatási díjat

A Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar fiatal kutatójának az ipari paradicsom öntözési igényével kapcsolatos tudományos munkáját Wolfgang Kessler kutatási díjjal ismerték el. A díj kapcsán Dr. Takács Sándor felidézte, hogy milyen út vezetett az elismerésig.

– Szeretném, ha bemutatná, hogy milyen is volt Takács Sándor gyermekként, mik voltak a céljai, vágyai, akkor is érdekelte a mezőgazdaság? Esetleg szülei nagyszülei is ebben tevékenykedtek?

– Tulajdonképpen születésemtől fogva nagyon közel volt hozzám a mezőgazdaság, hiszen falusi környezetben nőttem fel. Akkoriban foglalkoztunk háztáji állattartással és szántóföldi növénytermesztéssel is, emellett természetesen megtalálható volt a nagyobb méretű konyhakert nálunk, amit a mai napig művelünk. Kisgyermekkoromtól fogva bevontak a szüleim és nagyszüleim is a mezőgazdasági munkákba, ami akkoriban egyáltalán nem volt terhes számomra. Kicsit később előfordult, hogy rosszul esett, amikor a nyári szünet nagy részében is segédkeznem kellett, amíg mások már rég a focipályán rúgták a bőrt, de úgy gondolom, ez mind hasznomra vált. Így legalább már korán sikerült megtanulnom, hogyan is működik ez a típusú munka, és hogy mindent akkor kell elvégezni, amikor esedékes, és nem amikor kedvem van hozzá. Hozzáteszem, hogy azért belefért a szabadidős tevékenység is.

– Mennyire volt tudatos a pályaválasztása? Hová járt középiskolába, és melyik felsőoktatási intézménybe jelentkezett? Miből doktorált? Miért az adott témát választotta?

– Számomra elég sok frusztrációval járt a pályaválasztás, főként az általános iskola és középiskola közötti váltásnál. Kicsit nehezemre esett az újtikosi környezetből a városi közegbe való beilleszkedés. Ezt még az is terhelte, hogy nem is igazán tudtam, mivel szeretnék majd foglalkozni, ami utólag visszagondolva teljesen normális volt abban a korban. Végül egy gimnáziumi osztályban érettségiztem Tiszaújvárosban, és egyáltalán nem bántam meg, hogy nem választottam szakközépiskolát helyette. A középiskolában folyamatosan az egyetemre készítettek fel minket, azonban ott is ki kellett találni előbb-utóbb, hogy merre tovább. Édesapám, akinek műszerész a szakmája, mindig emlegette, hogy a mai eszével inkább erdésznek tanult volna, mert hiányzik neki a szabadtéri munkavégzés és a természet közelsége. Talán ez volt az a vezérfonál, ami a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karára vezetett, ahol BSc és MSc szakot is végeztem. Miután környezetgazdálkodási agrármérnök oklevelet szereztem, elkezdtem keresni a munkalehetőségeket, de a további tanulás esélye is felmerült. Végül a Szent István Egyetemen nyílt egy lehetőség, ahol a Szarvason beruházásra kerülő öntözőrendszerhez kapcsolódó kutatásokra kerestek PhD-hallgatót. Ez megragadta a fantáziámat, hiszen már a BSc- és MSc- dolgozataim is a vízhez kapcsolódtak, az öntözésben pedig nagyon nagy lehetőséget láttam a jövőre nézve. A téma körvonalazásában Dr. Bíró Tibor, a szarvasi kar akkori dékánja segített. A kutatási terv végleges formáját Dr. Helyes Lajos (SZIE MKK Kertészeti Intézet) útmutatásával nyerte el. Így szerencsére két témavezetőm lett, ami nagyon hasznosnak bizonyult. A precíziós center pivot öntözőgép és az ipari paradicsom vízellátottságának vizsgálata együtt kellően tág és jól feldolgozható témát jelentett, és nem utolsósorban szívesen foglalkoztam vele.

– Honnan jött az ötlet, hogy pályázik a Wolfgang Kessler agrárkutatási díjra?

– A pályázati kiírásra Dr. Pék Zoltánkollégám hívta fel a figyelmem. Azt mondta, hogy a disszertációm témája pontosan illik a kiíráshoz, amely a „Műszaki innováció és digitalizáció a mezőgazdasági termelésben” címet viselte.


A Szent István Egyetemen nyílt egy lehetőség, ahol a Szarvason beruházásra kerülő öntözőrendszerhez kapcsolódó kutatásokra kerestek PhD-hallgatót

Az ilyen típusú pályázatoknál nincs az embernek vesztenivalója, és a határidő is pont kedvezően alakult a védésem szempontjából, ezért minden adott volt, hogy megpályázzam a díjat.

– Miért éppen a paradicsom?

– Előbb inkább az öntözés került a képbe. A paradicsomot, mint tesztnövényt Dr. Helyes Lajos professzor javasolta, mivel már több évtizedes kutatási tapasztalattal rendelkezett az intézet a paradicsomra vonatkozóan. A kísérletek beállítására és a kutatás lefolytatására a pályázati forrás is biztosítva volt, mivel az egyetem elnyert egy GINOP-pályázatot, amiben az Univer Product Zrt., mint konzorciumvezető vesz részt.

– Összefoglalná közérthetően a kísérlet lényegét?

– A kutatásom egyik pillére a precíziós öntözőgép vizsgálata volt. A Szarvason üzembe helyezett öntözőgép VRI-rendszerrel felszerelt, amely alkalmas a változtatható arányú öntözésre, hiszen a szórófejek mindegyike külön-külön vezérelhető. Mivel még nem volt tapasztalatunk a technológia használatával kapcsolatban, ezért az első évben meg kellett vizsgálnom, hogy a szomszédos, eltérő aránnyal öntözött zónákban milyen pontossággal képes lekövetni a gép a változó vízellátást. A vizsgálatokból kiderült, hogy a szomszédos vízellátottsági szintek között egy 9-10 m széles átmeneti zónával kell számolnom, amíg a gép átáll egyik vízmennyiségről a másikra, és ezeket megfelelő egyenletességgel tudja biztosítani. A másik pillér az ipari paradicsom különböző vízellátottsági szintjeihez kapcsolódott. Az ipari paradicsomnál nagyon fontos tényező a termésmennyiség mellett a bogyók vízoldható szárazanyag-tartalma, vagyis a Brix. Ez az átvételnél árképző tényező, hiszen a feldolgozóipar is előnyben részesíti a magasabb szárazanyag-tartalmú termést, ami kulcskérdés a sűrítmény előállításánál. A szárazanyag-tartalom mesterségesen leginkább az öntözéssel befolyásolható, így ennek kutatása időszerű és a gyakorlat számára is érdekes. Az alacsonyabb vízellátottsági szinteken fellépő vízhiányból eredő stressz nyomon követesére egy mobiltelefonhoz csatlakoztatható hőkamerát használtam, amellyel adatokat gyűjthettem a növények levélfelszínének hőmérsékletéről. Ennek az adja az alapját, hogy a vízhiánytól szenvedő növények kevésbé képesek lehűteni magukat, és a levelek hőmérséklete magasabb lesz az optimális vízellátottságú növényekéhez képest. Véleményem szerint az olcsón elérhető hőkamerák alkalmazása a gyakorlatban is elterjedhet, ha a termelők által is könnyen elvégezhető vizsgálati módszereket fejlesztünk ki. Szintén a dolgozatom részét képezte az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) által kifejlesztett növénynövekedési modell, az AquaCrop használhatóságának vizsgálata. Az ingyenesen elérhető szoftver alkalmas az öntözővízadag számításra is, ugyanakkor viszonylag egyszerű felépítésű. Így megfelelő működése esetén jó alapját képezhetné az öntözéses gazdálkodás szakszerű alkalmazásának. Részletesen vizsgáltam a modell stresszkövetésének és a várható szárazanyag-hozam becslésének pontosságát, amiből kiderült, hol merülnek fel problémák a szimulációban. A doktori értekezés teljes egészében letölthető a SZIE honlapjáról, amennyiben valakit részletesebben érdekel a téma.

Nagy lehetőségeket látok a precíziós mezőgazdaságban, emiatt szeretném a kutatási területemet még inkább ebbe az irányba orientálni

– Mivel foglalkozik mostanában?

– Jelenleg a SZIE MKK Kertészeti Intézetében foglalkoztatnak tudományos segédmunkatárs pozícióban, és főként kutatás-fejlesztési projekteken dolgozom. Emellett a témámhoz kapcsolódó oktatásban is rendszeresen részt veszek, a magyar és idegen nyelvű képzésben egyaránt. Természetesen a jelenleg is zajló kísérleteink megvalósításából és az adatok feldolgozásából is kiveszem a részem. A legfontosabb pedig az eredményeink publikálása. Jelenleg is vannak előkészítés alatt álló kézirataink.


A precíziós center pivot öntözőgép és az ipari paradicsom vízellátottságának vizsgálata együtt kellően tág és jól feldolgozható témát jelentett

– Melyek a jövőbeni, távlati céljai?

– Jelenleg a precíziós gazdálkodási szakmérnöki diplomám megszerzésén dolgozom. Igyekszem folyamatosan fejleszteni magam, és követni az újdonságokat a szakterületen. Nagyon fontosnak tartom a külföldi kapcsolatok kiépítését, hogy mihamarabb nemzetközi kutatásokban is részt tudjak venni. Nagy lehetőségeket látok a precíziós mezőgazdaságban, emiatt szeretném a kutatási területemet még inkább ebbe az irányba orientálni. Vannak még ötleteim, amiket szeretnék cikk formájába hozni, és – lehetőség szerint – rangos szakfolyóiratokban publikálni.

szent istván egyetem SZIE