Dr. Takács Sándor nyerte az idei Wolfgang Kessler kutatási díjat

A Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar fiatal kutatójának az ipari paradicsom öntözési igényével kapcsolatos tudományos munkáját Wolfgang Kessler kutatási díjjal ismerték el. A díj kapcsán Dr. Takács Sándor felidézte, hogy milyen út vezetett az elismerésig.

 

– Szeretném, ha bemutatná, hogy milyen is volt Takács Sándor gyermekként, mik voltak a céljai, vágyai, akkor is érdekelte a mezőgazdaság? Esetleg szülei nagyszülei is ebben tevékenykedtek?

 

– Tulajdonképpen születésemtől fogva nagyon közel volt hozzám a mezőgazdaság, hiszen falusi környezetben nőttem fel. Akkoriban foglalkoztunk háztáji állattartással és szántóföldi növénytermesztéssel is, emellett természetesen megtalálható volt a nagyobb méretű konyhakert nálunk, amit a mai napig művelünk.

– Kisgyermekkoromtól fogva bevontak a szüleim és nagyszüleim is a mezőgazdasági munkákba, ami akkoriban egyáltalán nem volt terhes számomra. Kicsit később előfordult, hogy rosszul esett, amikor a nyári szünet nagy részében is segédkeznem kellett, amíg mások már rég a focipályán rúgták a bőrt, de úgy gondolom, ez mind hasznomra vált.

– Így legalább már korán sikerült megtanulnom, hogyan is működik ez a típusú munka, és hogy mindent akkor kell elvégezni, amikor esedékes, és nem amikor kedvem van hozzá. Hozzáteszem, hogy azért belefért a szabadidős tevékenység is.

 

 

– Mennyire volt tudatos a pályaválasztása? Hová járt középiskolába, és melyik felsőoktatási intézménybe jelentkezett? Miből doktorált? Miért az adott témát választotta?

 

– Számomra elég sok frusztrációval járt a pályaválasztás, főként az általános iskola és középiskola közötti váltásnál. Kicsit nehezemre esett az újtikosi környezetből a városi közegbe való beilleszkedés. Ezt még az is terhelte, hogy nem is igazán tudtam, mivel szeretnék majd foglalkozni, ami utólag visszagondolva teljesen normális volt abban a korban.

– Végül egy gimnáziumi osztályban érettségiztem Tiszaújvárosban, és egyáltalán nem bántam meg, hogy nem választottam szakközépiskolát helyette. A középiskolában folyamatosan az egyetemre készítettek fel minket, azonban ott is ki kellett találni előbb-utóbb, hogy merre tovább.

– Édesapám, akinek műszerész a szakmája, mindig emlegette, hogy a mai eszével inkább erdésznek tanult volna, mert hiányzik neki a szabadtéri munkavégzés és a természet közelsége. Talán ez volt az a vezérfonál, ami a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karára vezetett, ahol BSc és MSc szakot is végeztem.

– Miután környezetgazdálkodási agrármérnök oklevelet szereztem, elkezdtem keresni a munkalehetőségeket, de a további tanulás esélye is felmerült. Végül a Szent István Egyetemen nyílt egy lehetőség, ahol a Szarvason beruházásra kerülő öntözőrendszerhez kapcsolódó kutatásokra kerestek PhD-hallgatót.

– Ez megragadta a fantáziámat, hiszen már a BSc- és MSc- dolgozataim is a vízhez kapcsolódtak, az öntözésben pedig nagyon nagy lehetőséget láttam a jövőre nézve. A téma körvonalazásában Dr. Bíró Tibor, a szarvasi kar akkori dékánja segített. A kutatási terv végleges formáját Dr. Helyes Lajos (SZIE MKK Kertészeti Intézet) útmutatásával nyerte el.

– Így szerencsére két témavezetőm lett, ami nagyon hasznosnak bizonyult. A precíziós center pivot öntözőgép és az ipari paradicsom vízellátottságának vizsgálata együtt kellően tág és jól feldolgozható témát jelentett, és nem utolsósorban szívesen foglalkoztam vele.

 

 

– Honnan jött az ötlet, hogy pályázik a Wolfgang Kessler agrárkutatási díjra?

 

– A pályázati kiírásra Dr. Pék Zoltán kollégám hívta fel a figyelmem. Azt mondta, hogy a disszertációm témája pontosan illik a kiíráshoz, amely a „Műszaki innováció és digitalizáció a mezőgazdasági termelésben” címet viselte.

 

 

A Szent István Egyetemen nyílt egy lehetőség, ahol a Szarvason beruházásra kerülő öntözőrendszerhez kapcsolódó kutatásokra kerestek PhD-hallgatót

 

 

– Az ilyen típusú pályázatoknál nincs az embernek vesztenivalója, és a határidő is pont kedvezően alakult a védésem szempontjából, ezért minden adott volt, hogy megpályázzam a díjat.

 

 

– Miért éppen a paradicsom?

 

– Előbb inkább az öntözés került a képbe. A paradicsomot, mint tesztnövényt Dr. Helyes Lajos professzor javasolta, mivel már több évtizedes kutatási tapasztalattal rendelkezett az intézet a paradicsomra vonatkozóan. A kísérletek beállítására és a kutatás lefolytatására a pályázati forrás is biztosítva volt, mivel az egyetem elnyert egy GINOP-pályázatot, amiben az Univer Product Zrt., mint konzorciumvezető vesz részt.

 

 

– Összefoglalná közérthetően a kísérlet lényegét?

 

– A kutatásom egyik pillére a precíziós öntözőgép vizsgálata volt. A Szarvason üzembe helyezett öntözőgép VRI-rendszerrel felszerelt, amely alkalmas a változtatható arányú öntözésre, hiszen a szórófejek mindegyike külön-külön vezérelhető. Mivel még nem volt tapasztalatunk a technológia használatával kapcsolatban, ezért az első évben meg kellett vizsgálnom, hogy a szomszédos, eltérő aránnyal öntözött zónákban milyen pontossággal képes lekövetni a gép a változó vízellátást.

– A vizsgálatokból kiderült, hogy a szomszédos vízellátottsági szintek között egy 9-10 m széles átmeneti zónával kell számolnom, amíg a gép átáll egyik vízmennyiségről a másikra, és ezeket megfelelő egyenletességgel tudja biztosítani. A másik pillér az ipari paradicsom különböző vízellátottsági szintjeihez kapcsolódott.

– Az ipari paradicsomnál nagyon fontos tényező a termésmennyiség mellett a bogyók vízoldható szárazanyag-tartalma, vagyis a Brix. Ez az átvételnél árképző tényező, hiszen a feldolgozóipar is előnyben részesíti a magasabb szárazanyag-tartalmú termést, ami kulcskérdés a sűrítmény előállításánál. A szárazanyag-tartalom mesterségesen leginkább az öntözéssel befolyásolható, így ennek kutatása időszerű és a gyakorlat számára is érdekes.

– Az alacsonyabb vízellátottsági szinteken fellépő vízhiányból eredő stressz nyomon követesére egy mobiltelefonhoz csatlakoztatható hőkamerát használtam, amellyel adatokat gyűjthettem a növények levélfelszínének hőmérsékletéről. Ennek az adja az alapját, hogy a vízhiánytól szenvedő növények kevésbé képesek lehűteni magukat, és a levelek hőmérséklete magasabb lesz az optimális vízellátottságú növényekéhez képest.

– Véleményem szerint az olcsón elérhető hőkamerák alkalmazása a gyakorlatban is elterjedhet, ha a termelők által is könnyen elvégezhető vizsgálati módszereket fejlesztünk ki. Szintén a dolgozatom részét képezte az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) által kifejlesztett növénynövekedési modell, az AquaCrop használhatóságának vizsgálata.

– Az ingyenesen elérhető szoftver alkalmas az öntözővízadag számításra is, ugyanakkor viszonylag egyszerű felépítésű. Így megfelelő működése esetén jó alapját képezhetné az öntözéses gazdálkodás szakszerű alkalmazásának. Részletesen vizsgáltam a modell stresszkövetésének és a várható szárazanyag-hozam becslésének pontosságát, amiből kiderült, hol merülnek fel problémák a szimulációban. A doktori értekezés teljes egészében letölthető a SZIE honlapjáról, amennyiben valakit részletesebben érdekel a téma.

 

 

Nagy lehetőségeket látok a precíziós mezőgazdaságban, emiatt szeretném a kutatási területemet még inkább ebbe az irányba orientálni

 

– Mivel foglalkozik mostanában?

 

– Jelenleg a SZIE MKK Kertészeti Intézetében foglalkoztatnak tudományos segédmunkatárs pozícióban, és főként kutatás-fejlesztési projekteken dolgozom. Emellett a témámhoz kapcsolódó oktatásban is rendszeresen részt veszek, a magyar és idegen nyelvű képzésben egyaránt. Természetesen a jelenleg is zajló kísérleteink megvalósításából és az adatok feldolgozásából is kiveszem a részem. A legfontosabb pedig az eredményeink publikálása. Jelenleg is vannak előkészítés alatt álló kézirataink.

 

 

A precíziós center pivot öntözőgép és az ipari paradicsom vízellátottságának vizsgálata együtt kellően tág és jól feldolgozható témát jelentett

 

 

– Melyek a jövőbeni, távlati céljai?

 

– Jelenleg a precíziós gazdálkodási szakmérnöki diplomám megszerzésén dolgozom. Igyekszem folyamatosan fejleszteni magam, és követni az újdonságokat a szakterületen. Nagyon fontosnak tartom a külföldi kapcsolatok kiépítését, hogy mihamarabb nemzetközi kutatásokban is részt tudjak venni. Nagy lehetőségeket látok a precíziós mezőgazdaságban, emiatt szeretném a kutatási területemet még inkább ebbe az irányba orientálni. Vannak még ötleteim, amiket szeretnék cikk formájába hozni, és – lehetőség szerint – rangos szakfolyóiratokban publikálni.

Dr. Takács Sándor interjú növény növénytermesztés öntözés paradicsom szent istván egyetem SZIE